- Biztonsági aggályok miatt késik a Microsoft hatalmas AI-újítása
- Kíváncsi az EU, milyen online védelmet adnak a pornóplatformok a kiskorúaknak
- Panaszt tettek a Google ellen, mert követi a felhasználókat a böngészője
- Rengeteg áram kell az adatközpontoknak, erre válasz a geotermikus energia
- Az AI megmondja, hogy van-e fájdalma a macskának
- Max
- Hálózati / IP kamera
- Videó stream letöltése
- Facebook és Messenger
- Panaszt tettek a Google ellen, mert követi a felhasználókat a böngészője
- Google Chrome
- Xiaomi AX3600 WiFi 6 AIoT Router
- Programozásról_szubjektíven
- Betelik a pohár: nagy igény lenne a gyorshajtás-ellenes technológiára
- Synology NAS
-
IT café
Arch Linux topik
Új hozzászólás Aktív témák
-
anorche1
őstag
Opensuse rendszereken biztosan elerheto
pvm
pvm-devel
openmpi
openmpi-develcsomagokat szeretnem arch alapu (manjaro) rendszeremre telepiteni.
Openmpi megvan, az szepen felment. A pvm -et csak aurban talaltam, de onnan nem tudtam felrakni, hibaval elszal: pastebinA 2db devel csomag aurban sincs.
Valahogy a opensuse -es rpm -es csomagokat fel tudom telepiteni, azok minden fuggosegevel egyutt?"It never gets easier, you just go faster." Greg LeMond
-
vargalex
félisten
válasz anorche1 #5601 üzenetére
Arch linux alatt nem "divat" a fejlesztéshez szükséges header file-okat (azért kell neked, mert valami saját alkalmazást akarsz készíteni?) külön devel csomagba tenni. Az alap csomag része:
[gavarga@gavarga-e5540 ~]$ pikaur -Ql openmpi | grep ".h$"
openmpi /usr/include/mpi-ext.h
openmpi /usr/include/mpi.h
openmpi /usr/include/mpi_portable_platform.h
openmpi /usr/include/mpif-c-constants-decl.h
openmpi /usr/include/mpif-config.h
openmpi /usr/include/mpif-constants.h
openmpi /usr/include/mpif-ext.h
openmpi /usr/include/mpif-externals.h
openmpi /usr/include/mpif-handles.h
openmpi /usr/include/mpif-io-constants.h
openmpi /usr/include/mpif-io-handles.h
openmpi /usr/include/mpif-sentinels.h
openmpi /usr/include/mpif-sizeof.h
openmpi /usr/include/mpif.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/comm.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/comm_inln.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/constants.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/cxx_glue.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/datatype.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/datatype_inln.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/errhandler.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/errhandler_inln.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/exception.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/file.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/file_inln.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/functions.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/functions_inln.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/group.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/group_inln.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/info.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/info_inln.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/intercomm.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/intercomm_inln.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/intracomm.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/intracomm_inln.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/mpicxx.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/op.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/op_inln.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/request.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/request_inln.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/status.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/status_inln.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/topology.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/topology_inln.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/win.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpi/cxx/win_inln.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpiext/affinity/c/mpiext_affinity_c.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpiext/cuda/c/mpiext_cuda_c.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpiext/pcollreq/c/mpiext_pcollreq_c.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpiext/pcollreq/c/pmpiext_pcollreq_c.h
openmpi /usr/include/openmpi/ompi/mpiext/pcollreq/mpif-h/mpiext_pcollreq_mpifh.h
A pvm egy elég régen módosított aur csomag. A gondja az, hogy nincs rpc/types.h header file (azaz /usr/include/rpc/types.h). Ha jól sejtem, ez most már a libtirpc csomag része lett. Így a fordításnál a /usr/include/tirpc-t kellene include-olni.
[ Szerkesztve ]
Alex
-
Shyciii
veterán
Sziasztok. Van arra lehetőség, hogy kontroll alá lehessen vonni a szemetesládát (Trash)? Mert ahogy látom amit törlök az oda bekerül, de aztán csak gyűik és gyűlik, és amíg én manuálisan nem törlöm, addig minden ott van, és akár 200GB cucc is bekerül, és egyszer csak betelik az SSD.
Meg lehet oldani, hogy megadhassam, hogy mekkora lehessen a maximális mérete, és ha betelik, és törlök valamit, akkor a törölt elem bekerüljön, és az ennek a méretnek megfelelő legrégebbi elem/elemek törlődjenek? -
csixy
addikt
-
Shyciii
veterán
-
Frawly
veterán
válasz Shyciii #5607 üzenetére
Ezekben a filekezelőkben nincs kvóta a kukára. Akkor csak azt tudod csinálni, hogy felteszed az autotrash csomagot, ebben az autotrash utility tudja üríteni a kukából a x. napnál régebbi fájlokat, meg mérethatárra minimalizálja, lásd a man-ját. Automatizálásra cron-t írnak, de a systemd-nél ez felesleges, most a Linux haladóban volt egy leírása cigamnak, hogy systemd-nél hogy kell scriptet futtatni service-ként.
Esetleg az openbox autostart-jába is beteheted az autotrash-t, de akkor a bootot vagy az Openbox indulását lassítani fogja.
-
Frawly
veterán
válasz Shyciii #5611 üzenetére
Nincs kifejezetten fájlkezelőhöz kötve, de szerintem 1-2 fájlkezelő tudja, hogy nézi a kuka méretét. Én nagyon használni sem szoktam kukát, mindent egyenesbe törlök le, ha valami mégis félrenyomás miatt a kukában landolt volna (nem vette be a Shift-et, amit törléshez nyomtam), azt hébe-hóba takarítom, nekem még sose telt be lemez semmilyen okból, sem kuka, sem elszabadult naplók miatt.
Meg azt is látnám, ha valami mappa elhízna, kézileg le szoktam futtatni egy SSD-karbantartó scriptet, ami kijelzi az SSD SMART adataiból a kondíciót, írást, ebből írási statisztikát csinál (összmennyiségből mennyi GB/nap, mennyi GB/év, mennyi idő van hátra a TBW limit elérésig), megjeleníti a szabad helyet az SSD-s partíciókon meg fstrim-et hajt végre rajtuk, és ez mindkét SSD-n végigmegy. Ezekből az infókból azonnal látnám, ha valami gyanúsan enné a tárhelyet, onnantól kezdve fájlkezelőben leméretem a mappákat, amelyik nagy, abba belelépve tovább méretem őket, amíg meg nincs mi eszi a helyet. De ilyenre még sose volt szükségem.
-
Shyciii
veterán
Eddig én is töröltem kézzel, de ugye nekem még a 400GB-os SSD-m olyan felosztásban van, hogy sda: Arch 50GB, sdb 50GB üres (régebben itt is mentek egyéb linuxok próbából, sdc: adatok 300GB. Nah most ez úgy tudott a napokban pikk pakk betelni, hogy nagy felbontású zenéket töltögettem le albumokban, és ezek biza 4-5GB-tól kezdődnek, és sokat töltöttem le, míg volt lehetőségem (DSD-k, 24 bites FLAC-ek). Szal így mikor töröltem, akkor ugye valójában nem törlődött, és így napok alatt meg tudott hízni. Amúgy eddig nem volt gond, mert kézzel időnként én is töröltem. Az autotrash progiról lemondtam, mert valamiért már nem érhető el az AUR-ból.
Git-ről persze telepíthető lenne, de nem szeretem azokat, amik valamikor fentvoltak, de leszedték. Az már nekem gyanús.[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz Shyciii #5614 üzenetére
Az, hogy AUR-ból leszedték, nem jelent semmit. Max. csak azt, hogy a csomagfenntartónak nem volt elég ideje rendszeresen gondozni a kódot, és a közösség megelégelte, hogy csak régi verzió van fent, ami már nem fordul.
Nyugodtan húzzad git-ről. Csak a git csomagnak kell hozzá fent lennie, aztán nyomatod neki terminálban:
git clone https://git-címe-a-projektnek
cd git-cím-mappa-ami-most-jött-létre
./configure
./make (vagy make install, tőled függ).Előtte git-en érdemes elolvasni a projekt lapján az README.md-t, hogy milyen más függőségei vannak.
-
Shyciii
veterán
Igen tudom, hogy lehet így fordítani, de pont ez az. Nem tőrödött a kóddal. Az hogy régi, attól még egyáltalán nem biztos, hogy leszedik. AUR-ban most is vannak 2015, vagy 2014-es kódok. Szal az ilyet nem szeretem. Majd keresek egy scriptet ami a legutolsó dátumu fileokat törli egy könyvtárból, és erre csinálok egy service-t, ami minden héten egyszer lefut, oszt kész, de egyelőre ez elnapolva, mert ma megint hajnal 2-3-ig dolgozom, aztán 3 óra alvás, és irány vissza a melóhely. És ez még így lesz vagy 4 napig...
-
csixy
addikt
Az "error no-device-specified-for-hibernation" hiba meggyógyult:
Pedig eddig is hibernált őkelme, csak gondolom, hogy swap file-be tette ezt. Most így is tud hibernálni továbbra is. Akkor ugye most nem kel makeinitcpio-t csináltatni vele?[ Szerkesztve ]
Kert, kütyük,munka,matek,morfondír...ennyi. Szóval ács nem vagyok, de nemrégiben sikerült faragnom egy mőködőképes fogpiszkálót.
-
csixy
addikt
Úgy , hogy egy másik UEFI-s systemd-bootos USB-s vinyón lévő Linux Mint DE (annak is a slaxosított verziója) lett éppen bebootolva és abból buzeráltam az antergos EFI partícióján lévő systemd-bootos conf fájlokat.
[ Szerkesztve ]
Kert, kütyük,munka,matek,morfondír...ennyi. Szóval ács nem vagyok, de nemrégiben sikerült faragnom egy mőködőképes fogpiszkálót.
-
Frawly
veterán
Közben már utánaolvastam, hogy a nano támogatja, hogy színeket lehessen beállítani, ehhez a nanorc-t kell szerkeszteni, van külön man-ja. Persze alapból nincs olyan kapcsoló, hogy legyen színes (csak a kódot tudja színezni), hanem a színeket külön kell belőni egyenként a felső sorban és a billentyűknél. Nem is használok nano-t, vim-mel szerkesztek mindent (azelőtt meg terminálban inkább mcedit-et használtam), csak megakadt rajta a szemem. Nem is tudtam, hogy ubuntuék a terminálos programokat is csinosítják.
Ezen a slax-osított Minten mit értesz pontosan? Nem értem, valami vagy Slax vagy Mint.
-
csixy
addikt
Feltelepítettem valahová egy Linix Mint Debian Editiont és ezután a https://www.linux-live.org/ oldalról származó legújabb stabil 2.1-es script segítségével egy ugyanolyan szerkezetű live iso-t csináltam belőle mint a Thomas Matejicek féle Slax , majd a felmountolt iso-ból a linux nevű mappát , amit egyébként a Slax-ban slaxnak hívnak átmásoltam egy Ext4-es partícióra és megtanítottam systemd-vel bootolódni.
Még pár link:
link1
link2[ Szerkesztve ]
Kert, kütyük,munka,matek,morfondír...ennyi. Szóval ács nem vagyok, de nemrégiben sikerült faragnom egy mőködőképes fogpiszkálót.
-
Shyciii
veterán
Van arra lehetőség, hogy egy másolt szöveg megmaradjon a "memóriában" miután kiléptem abból a programból, ahol a másolást végeztem? Vagy ehhez telepítenem kell egy clipboard programot?
-
Frawly
veterán
válasz Shyciii #5627 üzenetére
Ehhez telepítened kell az adott DE-hez vagy WM-hez való clipboard managert. Ez nem a Linux, hanem a X.org korlátozása, az alkalmazás bezárásával eltűnik az is, amit vágólapra rakott. A clipboard manager ezt kivédi, mert ő mindvégig fut, menedzseli a vágólapot, nem hagyja elveszni, de extrákat is nyújt, vissza is lehet több lépésben is állítani a régi tartalmát a vágólapnak, meg alkalmazásonként, MIME típusonként is lehet szűrni, stb., szóval érdemes ilyet használni.
Esetleg Wayland használata, de ott ugyanez áll fenn, waylandes progik között működőképes marad a vágólap, akkor is, ha az eredeti alkalmazást bezártad, de Waylanden is gond, hogy az X-es progi X.org-os vágólapot keres nagy xorgalommal, és abban nem talál semmit, így esetleg nem működik a beillesztés akkor sem, ha az eredeti program fut.
-
eddie1978
aktív tag
Dell E7270 notebook. Akkumulátor töltöttség mérést/kijelzést lehet kalibrálni?
Egy ideje az a helyzet hogy nem tudom lemeríteni teljesen az akkumulátort. Első alkalommal amikor észre vettem 55%-ig. Majd néhány alkalom múlva már 35%-ig tudtam lemeríteni. Tegnap már 23%-ig merült miután 6%-nál jött a figyelmeztetés hogy tegyem fel tölteni. Sajnos sosem láttam mi történik pontosan. Lehet hogy a fenti még utoljára látott értékről hirtelen ugrott 6%-ra vagy gyorsan de folyamatosan változott. Úgy tűnik, hogy jó irányba halad a folyamat. Egy két hetente használom akkuról. Lehet ez a baj.
Mit lehet tenni ebben az esetben? Próbáltam keresni a nagy interneten, de nem találtam még megoldást.[ Szerkesztve ]
-
Siriusb
veterán
Nekem a parcellite jött be, habár most cinnamon alatt a gpaste megy.
-
Shyciii
veterán
És valóban, azt is választottam, mert 1 függőséget pakolt csak fel, meg az xfce paneljét használom (tint2-ben a középrepakolás szinte kivitelezhetetlen volt), úgyhogy ez a 2 ok amiért választottam. Viszont az autoconfigba nem kellett bepakolnom, de ez nyilván azért van, mert xfce panelt használok, ő pedig automatán betölti az összes pluginjét amit feltettem (battery, datetime) Funkcióra is tetszik, alap ikonja is jó, és teljesen korrektül és használhatóan működik amire nekem kell (távasztali munkákhoz jön jól, csak ezért kellett).
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz Shyciii #5634 üzenetére
Ja, ha Xfce-panelt használsz, akkor nem kell autostartba tenni a clipmant.
Ez van, ha WM-et használsz. Mindenről neked kell gondoskodni, kukáról, panelról, asztalikonokról, háttérképről, alkalmazásindóról/menüről, vágólapkezelőről, automountról, d-bus kezelésről, speciális laptopbillentyűk működéséről, hangerő és Wi-Fi appletről, energiatakarékossági beállításokról, kompozitorról, stb.. A kezdőknek való DE-s disztrókban ez már mind kulcsrakészen ott van, kényelmi okokból, hogy a kezdőnek ne azzal kezdődjön a linuxos pályafutása, hogy nem működik ez, nem működik amaz, nem tudja mit kell felrakni, hogyan, és csak vergődik, meg az lesz, hogy XxaralinuxX. De aki haladóbb, és ilyen Arch plusz minimalista WM-et használ, annak számolnia kell, hogy nem csak egy pacman -S openbox-ból áll a telepítés, mert csak egy szürke háttér meg a jobb egérgombos menü fogja fogadni, de azon kívül semmi nem lesz.
-
-
savior
őstag
Helló.
Bocs az amatőr kérdésért.
Most raktam fel a Manjarot és szeretnék rá DXVK-t telepíteni.
Letöltöttem a fájlt, de nem tudom milyen parancsal tudom telepíteni. Tehát a terminálba mit írjak be?
A setup_dxvk.sh -t kellene futtatnom.[ Szerkesztve ]
https://sites.google.com/view/saviorweboldala/home
-
Siriusb
veterán
Célszerűen elsőként a google.hu-t kell beírni, csak nem a terminálba.
https://forum.manjaro.org/t/wine-staging-dxvk-vulkan/49827/4
-
Frawly
veterán
válasz Shyciii #5636 üzenetére
Egyes alkalmazásoknak kellhet a dbus. Igaz én sem használok már ilyet, de régebben pl. a redshift-gtk, Skype ilyen volt, meg volt még valami másik grafikus progi, aminek nem emlékszek a nevére, talán valami színprofilt vagy mit lehetett vele szerkeszteni. Ezeket ha elindítod és nem tudnak a d-bus demonhoz kapcsolódni, akkor leállnak d-bus error: cannot open socket apja kaszá't möhöhő hibaüzenettel, vagy ha nem is állnak le, de kiköpik ezt a sort hibakimenetbe, és nem működnek teljes funkcionalitással.
Nem is a kedved akartam elvenni, csak megjegyeztem, hogy a full extrás, kezdőket mindenben kiszolgáló disztrók, DE-k mögött oltári nagy munka van, mire mindent beletesznek, összecsiszolnak, hogy minden menjen pöccre, minden működjön mindennel,és komplett legyen az egész ökoszisztéma. Közben meg a kezdők azt hiszik, hogy ez természetes, csak fel kell rakni „Az” Ubuntut vagy „A” Mintet, vagy „A” KDE-t, és az már gyárilag ilyen, csak fejlesztőknek csak le kell szüretelniük a bokorról, és mehet is az .iso/.deb fájlba forrón és gőzölgőn, és ez a Linux ilyen, hogy felteszed, aztán minden megy, mint Windowson, grafikus Update, Steam, Wine, szkenner, Candy Crush, Photoshop, MS Office, spéci BT-s billentyűzet drivere, mindezt tökéletes magyarsággal.
Emlékszek anno uby kollégának is természetes volt, hogy a mesa csomag meg a wifi/cpu mikrokód, stb. firmware-ek ott vannak minden disztrón, míg egyszer csak valami Arch-klónon kellett észrevegye kellemetlen meglepetésként, hogy ezek a dolgok nem olyan mindenhol magától értetődően jelen lévő alapok, mint azt ő korábban naivan gondolta. Persze én is ezt hittem kezdőbb koromban. Igazából nekem Archon ezt volt eleinte nehéz megszokni, nem is a telepítési procedúrát. Mindenhez ki kellett tapasztalni, hogy milyen csomagot kell feltenni, hogy kell konfigolni, milyen hardverekhez milyen driver és beállítás kell, milyen systemd service-eket kell engedélyezni. De megéri vele szenvedni, később egyfajta szabadságot ad, és nem lesz az ember mindenféle csoda-full-extrás disztró kövi LTS kiadására szorulva, ahol megáll az élet, ha nem megy valami, és megy a vergődés downgrade-re, meg instabil, meg bla-bla.
Persze ez Archon sem feltétlenül nehéz, ha pl. full extrás DE-t tesz fel valaki, mert csak felteszi a plasma, gnome, xfce metacsomagot, abban benne van minden, kompozitor, tálca, dbus, login manager, anyja kínja, húzza magával kompletten a full mesa, Xorg, pulseaudio, stb. csomagokat függőségi fába, és nem kell kinyomozni mihez mi kell. De ahogy valami kisebb WM-et tesz fel az ember, IceWM, Openbox, i3wm, vagy hasonló, akkor ezek a dolgok nagy hirtelenséggel nem lesznek adottak, nem kerül fel minden, már kapásból azon el kell kezdeni kínlódni, hogy a telepített WM nem fog elindulni magától, mert boot után csak egy szöveges login konzol fogad, és mennek az emberek a fórumra sírni, hogy jajj, instabilazarch, rohadtrolling, nemmegy, micsinájjak, bezzeg a 2099-ig támogatott Zubbonytu Eltées Mínusz 3 pont 04 köbgyök kettőn alapból ment.
Ez Gentoo-n még annyival van súlyosbítva, hogy ott a csomagot is neked kell lefordítanod, meg systemd sincs alapból, az init-et is az embernek magának kell összehegesztenie, stb..
[ Szerkesztve ]
-
Shyciii
veterán
Igen, azt gondoltam, hogy ha majd szükségem lesz a d-bus-ra, akkor jön hibaüzenet, de majd akkor beállítom. Nincs sok programom fent. Csak azok amikre feltétlenöl szükségem van, vagy szükségem lehet. Eredendően én azért akartam pure Arch-ot, mert egy igen vékony Arch-ot szeretnék használni. Ezt a filozófiámat jól tükrözi, hogy 772db csomag van csak fent, pedig olyan egzotikumokat is használok, mint SACD iso filejainak darabolása, 1 fileként rippel flac fileok darabolása, szal nem csak hétköznapi dolgokra használom a notimat. Ennek ellenére elég vékonyka az Archom, és nem is tervezem, hogy agyontelepítem. Ha programot kell keresnem, akkor is igyekszem olyat választani, hogy minnél kevesebb függőséget rakjon fel. Nagyon ritka, hogy nekem a program kinézete legyen fontos. Inkább a minimalista felfogása elsődrendű, és a funkciói.
Amúgy meg nem tudod elvenni a kedvem. Nem is értem ezt most miért írod. Többé-kevésbé láttad, hogyan alakult a linuxos pályafutásom, és gyakorlatilag 3 hónap alatt eljutott a Manjaro-ról oda, hogy nekem pure Arch kell, és KDE-vel gyakorlatilag teljesen simán megcsináltam kicsit utánanézve, hogy hogyan kell telepíteni. Miután az rendben ment, jött egy másik partícióra az Openbox, mert ahogy olvasgattam egy nagyon jó WM, hogy ha valaki olyasmit keres, hogy a DE és a Winows Tiling közötti rendszer. Úgyhogy beleástam magam, 2 napig nézelődtem hogyan működik az Openbox, és egy másik partíción elkezdtem belakni. Majd miután már működtek a mindennapos dolgaim csináltam róla egy komplett image-t, majd KDE-s Archot töröltem és oda írtam vissza az Openboxosat és azóta azt csinosítgatom. Időnként eszembejut, hogy hé ez kell hozzá nekem, úgyhogy utánaolvasok és megcsinálom. Elég ritkán jövök ide kérdezősködni, max megerősítésért. Notebook fedelének lecsukásakor lockoljon is megoldottam egyedül. Igaz nem volt egyszerű, mert nincs rendesen dokumentálva, de meg van, és persze minden lépést amit Openbox alatt csináltam, installáltam azt minde vagy scriptbe raktam, vagy csináltam róla apró leírást, rendszerfile mentést, hogy ha egyszer újrakezdem, akkor azokat visszatöltve lépésenként szűz, de mégis általam hasznbált funkciógazdag Openboxosat kapjak. És rettentően élvezem, hogy ezt így kell összeguberálni.
És emellett veszet gyors a rendszer, pedig sima i3-as notebook, de olyan sebességgel pörög, hogy egy Ubuntu, de Arch alapú Manjaro, Antergos is elbújhat mögötte. Soha nem volt ilyen gyors rendszerem amit ráadásul így szerettem volna, úgyhogy eszemágában sincs másra áttérni
Azt azért hozzátenném, hogy nekem azért is volt ilyen könnű áttérni fapados Arch-ra, mert vagy 25 éve Windows-ozok rendszermérnökként, úgyhogy ismeretlen rendszer ide vagy oda, azért ennyi tapasztalattal könnyebb tanulni, csinálni. -
Frawly
veterán
válasz Shyciii #5642 üzenetére
Tapasztalatom szerint a windowsos előélet nem sokat jelent Linuxban. Max. tudod mi az a partíció, kötegelt fájl, jogosultságok, konfigfájl (Windows alatt .ini-k) és ennyi. A többit úgyis elölről kell tanulni. Ezt is szeretem a Linuxban, hogy teljesen különbözik a windowsos világtól, nem csak koppintása annak.
-
Frawly
veterán
válasz Shyciii #5645 üzenetére
Jó, hát aki azt sem tudja, hogy mi az az egér meg partíció, az valóban nehezebben fog beleszokni a Linuxba is. De! Megfigyelésem szerint a windowsos előélet még hátráltat is Linuxnál, mert próbálja a kedves user a windowsos szokásokat, berögződéseket átültetni Linuxra, amiről le kell őket szoktatni, ezt még én is tapasztaltam magamon anno egy bizonyos szinten.
Láttam olyan öregeket, akiknek az unoka tette fel az Ubuntut, Mintet, stb., és egész jól kezelték, de nem azért, mert ELTE progmatot végeztek még anno 1936-ban, hanem nem volt még előzetes windowsos tudásuk, ami összezavarta volna őket, nem hasonlítgatták össze lépten-nyomon a kettőt. Megmutatták nekik, hogy mikor milyen ikonra kell kattintani és könnyedén elboldogultak vele, persze csak alap felhasználói szinten, böngészés, Skype, netrádió hallgatása, stb.. Semmi ilyen haladóbb szintű dolog, mint terminálban ügyködés, rendszerfrissítés, konfigfájl szerkesztése. Sőt, még arcukba nyíló popup szemetet és magától felmászó toolbar-rengeteget sem kaptak, meg Candy Crusht villogó csempékkel.
Az egészből azt akarom kihozni, hogy mindenkinek az a könnyű, amit elsőre megszokott. Épp ez a trükkje a MS-nak, mindenkit rászoktat a Windowsra, szinte mindenki azt szokja meg, azt ismeri meg elsőnek, és utána minden sz4rn4k fog tűnni, ami nem Windows, nem pont úgy működik, stb.. A fejlesztőket is lepénzelte Redmond, hogy fontos üzleti, kreatív, mérnöki programcsomagokat, AAA-s/exkluzív csak Windowsra (vagy Xboxra) hozzanak ki (esetleg Mac-re, mert az a MS-nak nem versenytárs a speciális ökoszisztéma miatt).
-
Frawly
veterán
válasz Shyciii #5647 üzenetére
A dir működik, az ls parancsra van drótozva, ugyanaz a kettő. De nem erre céloztam, hanem arra, nem is érzed, hogy bizonyos megszokásaid Windowsról vannak. Nyilván idővel egyre kevesebb lesz. Én is csak akkor vettem észre ezeket, mikor már elhagytam őket, hogy milyen feleslegesek voltak. Szerintem már neked is érezned kell, hogy egy Arch + Openbox mennyire más ahhoz képest, mint amikor elkezdtél linuxozni. De mikor még nekikezdtél, akkor nem tudtad, hogy lesz még fejlődés, windowsmentesebb gondolkodásmód később, de lett.
Vannak, akiknek többet árt a Windows. Pl. nem egy kezdő akar Linuxon weboldalakról binárist telepíteni a tárolók helyett, vírusirtót meg tűzfalat akarnak feltenni Linuxra is, meg WinRar-t, Total Commandert használnak Wine alatt. Minden jogosultságot chmod 777-tel oldanak meg, lehetőleg az egész partíción. Mindent jelszó nélkül akarnak használni, rendszergazdaként és hasonlók. Nyilván ők nem érzik, hogy ezek windowsos berögződések, de valójában azok.
-
Frawly
veterán
További példák a windowsos beidegződésekre, amikre pont most volt példa az itteni linuxos topikokban: iTunes használata Linux alatt, linuxos szerverre grafikus felület telepítése, Linux felügyelete TeamViewer-rel (mikor az X is kínálna erre megoldást, meg egy RDP-s natív linuxos progi is). Szóval a jelenség valós, csak nem mindenkinél jön ki egyformán.
De pl. láttam már windowsos usereket Linuxra CCleaner-klónt telepíteni, meg Wine alatt Winamp-ot használni, amikor a natív linuxos Audacious, Qmmp, XMMS-klónok ugyanezt tudnák.
De nem akarok offolni, csak példákat hoztam fel. Nyilván az egésznek nem sok köze van az Arch-hoz, ez disztrófüggetlenül ki tud jönni. Bár akik Archot használnak, azok általában már vannak olyan szinten, hogy ennek kevésbé vannak kitéve.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Microsoft licencek KIVÉTELES ÁRON AZONNAL - UTALÁSSAL IS AUTOMATIKUS KÉZBESÍTÉS - Windows és Office
- Autómatricák a legjobb minőségben, több ezer minta! PH tagoknak 30% kedvezmény!
- Eladó Steam kulcsok kedvező áron!
- 10 Darab PC Játék (Bontatlanul!) Egyben 6990Ft.-ért Foxal!!!
- Game Pass Ultimate előfizetések 1 - 25 hónapig azonnali kézbesítéssel a LEGOLCSÓBBAN!