Forrás: Jon Engle, relevant.com
(Tanmese a szerzői jogról) Egy grafikus írta meg blogjában néhány napja kálváriáját, s a történet egy újabb példa arra, hogy milyen mélységesen elavult a jelenlegi szerzői jogi szabályozás, illetve az arra épülő hiéna-ipar.
Jon 11 éve űzi szakmáját, van egy stúdiója is, s 2002 óta szabadúszó tervezőként dolgozik: kapott munkát tévétársaságoktól, hirdetőktől, weboldalak tulajdonosaitól stb. Sikerült beverekednie magát az élvonalba, s a Lost, a CSI vagy az Alias készítői is alkalmazták.
Április 4-én azonban egy barátja értesítette, hogy egyik kedvenc szakmai weboldalán vita folyik a személyéről. Jon természetesen kíváncsi lett, be szeretett volna jelentkezni az oldalra, de nem tudott, mivel kiderült, hogy ki van tiltva. A tulajdonos egy e-mailben tájékoztatta, hogy azért büntette meg, mivel valaki tájékoztatta, hogy Jon ellen szerzői jog megsértése miatt vizsgálat folyik, s az oldal üzemeltetője egy esetleges pertől tartva inkább megszakította a kapcsolatot a grafikussal, s kizárta az oldalról.
Ellopta a saját munkáit
Ez a történet azonban csak az utolsó csepp volt a pohárban, egy abszurd szerzői jogi ügy legutolsó fejezete, egy olyan folyamaté, melynek akár az is lehet a vége, hogy a tervező ígéretesen induló, sikeres pályája végképp megtörik.
Jon tavaly júliusban jelentkezett be egy olyan oldalra, ahol különféle grafikai termékekkel, képekkel, alkotásokkal kereskednek, s egyszer egy projekthez vásárolt is egy illusztrációt. Később azonban kapott az oldaltól egy 18 ezer dollárról szóló számlát. Azt hitte, könyvelési tévedés, de nem. A számla új képekről szólt, darabonként 275 dollárért megszámítva őket. S volt még egy nagy gond: mind a 65 logót Jon tervezte, az ő munkái voltak.
A grafikus döbbenten állt a történtek előtt, s úgy véli, valaki kimásolta ezeket a képeket a LogoPond oldalon található portfoliójából, s kis átalakítás után felrakta a kereskedelmi oldalra megvásárolható termékekként. Ezek után valaki az oldaltól felfedezhette Jon termékkatalógusát (ahol az eredeti logók szerepeltek), majd kiküldték neki a tételes számlát, hogy fizesse ki a „megvásárolt" képeket.
Az alkotó természetesen megtagadta a számla kifizetését, erre a kiállító kijelentette, hogy bepereli őt szerzői jog megsértésért. A kiegyezést elutasító Jon ellen megindult az eljárás, ám ez nem volt elég, mivel az április 4-ei történetből világos, hogy a felperesek felhívják, megkeresik az ügyfeleit, hogy figyelmeztessék őket a Jon ellen folyó vizsgálatra, így gyakorlatilag tönkreteszik a karrierjét. Ezt bizonyítja, hogy az ez után érdeklődő grafikusnak három ügyfele is agresszívan tagadta meg a további együttműködést.
Az eljárás során azért lehetnek bizonyítékok a kezében: mások hívták fel a figyelmét a fájlok metaadataira, melyekből kiderülhet, hogy ő a saját weboldalára korábban töltötte fel a képeket, mint a tolvaj a kereskedelmi oldalra. Kérte az őt perelő cégtől annak a nevét is, aki feltöltötte hozzájuk a logókat, de azt a választ kapta, hogy nem egy személyről van szó, tehát nyilvánvaló, hogy Jon a tolvaj.
A jogászoktól megfélemlített grafikus ezek után érezte magát annyira kétségbeesettnek, hogy a nyilvánossághoz fordult. Már az is megfordult a fejében, hogy pályát módosít, ám erről barátai, illetve az ügyben a neten segítségüket felajánlók lebeszélték.
