Nemrég számolt be arról az IT café is, hogy Franciaországban egy olyan újabb törvénymódosítási javaslat került a parlament elé, mely szerint súlyos bírságot lehet kiszabni azokra az IT-vállalatokra, amelyek megtagadják, hogy a rendszerükön átfutó titkosított üzenetek feloldott változatát nem adják át a hatóságoknak, ha azok ezt kérik.

A törvényhozás a friss hírek szerint első körben elfogadta ezt a módosítási csomagot, ám a változtatások – ahogy a Wired elemző cikke rámutat – azért korántsem olyan drasztikusak, mint elsőre várható volt.

Először is: a francia kormány már korábban elvetette azt a megoldást, melyre az USA-ban a nemzetbiztonság annyira törekszik, vagyis a beépített hozzáférés (backdoor) elkészítésének kötelezettségét.

A törvénymódosítási csomagból elvetették azt a javaslatot is, mely szerint minden esetben egymillió eurós büntetést szabtak volna ki a vállalatokra, ha visszautasítják a titkosított üzenetek visszafejtését. Azt sem fogadták el, hogy ha az érintett szolgáltató nem ad át minden „releváns” információt kérésre – vagyis nemcsak a titkosított adatokról van szó –, akkor kétmillió euró legyen a büntetés.

Emellett az a javaslat is elvérzett, hogy ha az adott vállalat megtagadja a titkosítás feloldását, akkor a vezetőit a terrorizmus segítése címén bíróság elé kellene állítani.

Ugyanakkor a megmaradt javaslatokban is szerepel, hogy az együttműködés megtagadása esetén a vállalatok súlyos pénzbüntetésre számíthatnak, vezetőik pedig akár kétéves börtönbüntetést is kaphatnak.

A párizsi terrortámadás után kezdeményezett törvénymódosítási folyamat végeredménye azonban még így is kétséges, még nem tudni, hogy a hosszú parlamenti procedúra végén vajon milyen törvényszöveget fogadnak el.