A mai nap óriási vihart kavart híre, hogy egy múlt héten benyújtott, a rendvédelmi szervek jogviszonyáról szóló módosítócsomag egyik bekezdése azt mondja ki, hogy – ha azt a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kezdeményezik – egy sor intézmény, köztük az alkalmazás- és tartalomszolgáltatók kötelesek jogviszonyt létesíteni a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársaival.
Az index.hu tudósítása nyomán a sajtó képviselői és politikai szervezetek is felháborodásukat fejezték ki a tervezet miatt, mivel mindannyian a közvetlen cenzúra bevezetéseként értelmezték az adott szövegrészt. Erre délután már érkeztek az első reakciók is a kormányzat részéről. A belügyi tárca azt közölte, hogy „a törvényjavaslathoz kapcsolódóan módosító javaslatok benyújtására kerül sor, melyekről a honvédelmi és rendészeti bizottság várhatóan jövő heti ülésén fog dönteni” – vagyis ebből úgy tűnik, valóban tervezetről van szó, melyben a konkrétumok még nem tisztázottak.
A második reakció már a Kormányzati Tájékoztatási Központtól érkezett, mely szerint félreértelmezésről van szó: „a magyar ellenzék tudatosan félreértelmezi és félremagyarázza: azaz szó sincs arról, hogy online újságok/tartalomszolgáltatók szerkesztőségeibe kerülnének titkosszolgálati munkatársak”. A közlemény szerint a javaslat „azt teszi lehetővé, ami eddig is így volt”, nemcsak Magyarországon, hanem a világon mindenhol intézményesült formában, vagyis hogy a távközlési szolgáltatóknál – például a mobiltelefon-társaságoknál – legyenek ilyen alkalmazottak.
Rossz szöveg
A vita alapját nyilván az adja, hogy a tervezet szövege valóban többféleképp érthető. Ez szerepel a dokumentum 38. paragrafusában:
(1) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, ha azt a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kezdeményezik,
a) a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervek és a tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek,
b) a központi energiaellátó, külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra, alkalmazás-és tartalomszolgáltatók, hírközlési és postai szolgáltatók,
c) a nemzetközileg ellenőrzött termékeket és technológiákat előállító és felhasználó, valamint a hadiipari kutatással foglalkozó üzemek és intézmények, valamint
d) a (3) bekezdésben szereplő szervezetek kivételével a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények
a nemzetbiztonsági szolgálat – alkalmazási feltételeknek egyébként megfelelő – munkatársával hivatásos szolgálati, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkajogviszonyt (a továbbiakban együtt: foglalkoztatásra irányuló jogviszony) létesítenek.
Mivel a szövegkörnyezet valóban egy nemzetközi gyakorlat magyar implementációjára utal, a jóindulatú feltételezés az, hogy a törvényjavaslat megszövegezői – nem először – hanyagok voltak, ugyanis a „tartalomszolgáltató” ma már terminus az internetes gazdasági környezetben, és igen széles körre alkalmazható – például az online sajtóra is, mely első számú tartalomszolgáltatónak számít. Azt is érdemes észrevenni, hogy a konkrét alanyokat „külön jogszabályban” fogják meghatározni, vagyis nem általános a törvény hatálya.
