1945. június 30.

A Pennsylvaniai Egyetem Moore Intézete kiadja a First Draft of a Report on the EDVAC című „jelentésvázlatot”, melyet a technikatörténet csak First Draft címen emleget. Ez az „első vázlat” foglalta össze Neumann János és az ENIAC körül tevékenykedő matematikusok, villamosmérnökök elképzeléseit, amelyek az ENIAC továbbfejlesztésére, valamint egy új ENIAC kifejlesztésére vontkoztak. Bár vázlatnak indult, e füzet tartalmazza először a híres „Neumann-elveket”.

A teljes jelentés PDF-formátumban itt érhető el.


[+]

Azóta történt

  • 1907. augusztus 30.

    Az USA Ohio államában, Cincinnati városában világra jött John William Mauchly, akinek a fejében 1943-ban megszületett az első általános célú elektronikus, digitális számítógép, az ENIAC ötlete. Mauchly a forradalmian új koncepciót végül J. Presper Eckert segítségével valósította meg 1946-ban. A munka során ők ketten olyan alapvető informatikai eljárásokat dolgoztak ki, mint a tárolt program, a szubrutin vagy a programozási nyelv.

  • 1913. szeptember 13.

    Chicagóban megszületett Herman Heine Goldstine amerikai matematikus, informatikus, aki egyike volt a híres ENIAC számítógép megépítőinek. A hadsereg kutatásaihoz 1941-ben csatlakozó Goldstine igen jó viszonyt alakított ki Neumann Jánossal, s ennek köszönhető, hogy képességeit az ENIAC fejlesztése mellett a Manhattan projektben is kihasználták.

  • 1955. október 2.

    Éjjel 11:45-kor végleg kikapcsolták az 1946-ban beüzemelt ENIAC-ot, a világ első teljesen elektronikus számítógépét. A teremnyi méretű monstrum mintegy 27 tonnát nyomott és 17 468 elektroncsövet tartalmazott, fogyasztása 170 kilowatt körül volt. A gépet a megrendelő amerikai hadsereg elsősorban ballisztikai táblázatok készítésére használta.

  • 1915. október 13.

    Megszületett Arthur Walter Burks amerikai matematikus, akinek kulcsszerepe volt az 1940-es években az első általános célú elektronikus számítógép, az ENIAC megtervezésében. Burks e munka befejezése után a Princeton Egyetemen Neumann János közeli munkatársaként dolgozott.

Előzmények

  • 1952. június 10.

    Teljesen elkészült a Neumann János tervei alapján és vezetése alatt megépített IAS (az Institute for Advanced Study rövidítése) bináris számítógép. Habár folyik róla vita, de általában ezt a gépet tekintik a világ első tárolt programozású digitális komputerének. Az aritmetikai és logikai műveleteket párhuzamosan, nem pedig sorosan hajtotta végre, csöves memóriája volt, valamint egycímű utasításrendszert használt.

  • 1926. május 31.

    Budapesten megszületett Kemény János matematikus, aki 1964-ben Thomas Kurtzcal együtt kifejlesztette a BASIC nyelvet és az első időosztásos számítógépes rendszert. Családjával 1940-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol Richard Feynmantól, Neumann Jánostól és Albert Einsteintől tanult. Rektorként világhírűvé tette a Dartmouthi Főiskolát. A második legismertebb amerikai magyar tudósként 1992. december 26-án hunyt el.

  • 1916. április 30.

    Megszületett Claude Shannon amerikai villamosmérnök és matematikus, az információelmélet megteremtője. A Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) 21 éves korában írt szakdolgozatában bemutatta, hogyan lehet a Boole-algebrára és a kettes számrendszerre alapozva logikai műveleteket végezni kapcsolók használatával – ezzel a digitális áramkör és a digitális számítógép alapjait fektette le. Fő műve A kommunikáció matematikai elmélete (1948).

  • 1943. április 10.

    A Pennsylvaniai Egyetemen megkezdődik a világ első teljesen elektronikus számítógépének, az ENIAC-nak (Electronic Numerical Integrator and Computer) a megépítése. A gép létrehozásának elsődleges célja az volt, hogy a hadsereg számára szükséges, óriási emberi erőt felemésztő ballisztikai számítások (ezt akkoriban „computereknek” hívott nők végezték) végrehajtását egyszerűbbé és gyorsabbá tegyék.