Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások (IVSZ) Szövetsége nem először jelzi, hogy komoly gondot okoz Magyarországon, hogy a fiatal, képzett informatikus mérnökök csak külföldi munkavállalással látják biztosítva jövőjüket, és sokan közülük nem is szándékoznak visszatérni – írja friss cikkében a vg.hu.

A statisztikák szerint jelentősen megugrott az elmúlt egy-másfél évben a pályájukat külföldön kezdő magyar mérnökök száma. A Telenor egy közelmúltban publikált felmérése szerint például jelenleg a végzős hallgatók 38 százaléka dolgozna szívesebben külföldön, mint itthon, több mint nyolcaduk pedig már konkrétan meg is szervezte külföldi munkavállalását. A legtöbben – minden bizonnyal a nyelvtudás miatt – Németországban, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Svájcban vagy Ausztriában szeretnének dolgozni, s bár a felmérésbe bevont válaszadók többsége úgy nyilatkozott, hogy előbb-utóbb visszatérne hazánkba, közel harmaduk öt évig biztosan a határon túl élne, 10 százalékuk pedig végleg külföldön telepedne le.

Nem elsősorban a pénz a motiváció

A fiatal mérnökök többségét a magasabb fizetés és a jobb életkörülmények vonzzák Nyugat-Európába, illetve a tengeren túlra, de egyre többen vélekednek úgy, hogy a külföldi cégek jobb karrierlehetőséget, és szakmai fejlődést is kínálnak, mint a magyarországiak.

A tendencia és az indoklás azért lehet kissé meglepő, mert az informatikusok jellemzően itthon is jól keresnek, azaz a hazai és a nyugati bérek között különbség sokkal kisebb, mint más szakmákban, ahol a tömeges elvándorlás gondot okoz – állítja Vinnai Balázs, az IND Group ügyvezető igazgatója, aki egyben az IVSZ elnökségi tagja.

A szakember szerint éppen ezért nem is feltétlenül a kezdő fizetésekkel van a probléma, sokkal inkább a hazai társaságok által kínált perspektívával. Ennek pedig elsődleges oka az, hogy itthon még igencsak gyerekcipőben jár a karriertervezés, s a cégek – különösen a kis és középvállalatok – nem tudnak felmutatni a pályakezdőknek egy olyan karrierutat, amely versenyezhet a külföldi lehetőségekkel.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, s ebben az ágazati szereplők is egyetértenek, hogy nem elsősorban magával a külföldi munkavállalással van a gond, hiszen ez a tapasztalatszerzés révén – bizonyos mértékig, és ha az alkalmazottak idővel visszatérnek – még előnyös is lehet a hazai vállalatoknak. A problémát az okozza, hogy az elmúlt időszakban elsősorban a pályakezdők hagyják el az országot, és a fiataloknál egyre gyakoribb, hogy ilyen esetben már családot is külföldön alapítanak, s így nem térnek vissza Magyarországra – figyelmeztetett Vinnai Balázs.

Európa újra menő lesz, fel kéne rá készülni

A munkaerőpiac keresleti oldala ráadásul ágazati szakértők szerint a következő években tovább erősödhet. Az elmúlt években ugyanis globális tendenciává vált, hogy a korábban a feltörekvő országokba, s elsősorban Indiába kihelyezett IT-tevékenységeket – s ezeknek is a nagy hozzáadott értékű, magasan kvalifikált elemeit – a multinacionális cégek szép fokozatosan elkezdték visszahozni Európába.

Ennek magyarázata a kulturális különbségekben keresendő, amelyek kezelése sok esetben nagyobb ráfordítást követelt a vállalatoktól, mint amennyit az adott tevékenység kiszervezésével meg tudtak spórolni. Mivel a földrajzi határként jellemzően a Boszporusz-Moszkva vonalat szokták emlegetni, ez komoly lehetőségeket rejt a kelet-közép-európai országok IT-ágazatának, és így természetesen hazai informatikusoknak is.