2014. november 21., péntek

Gyorskeresés

Főszponzorunk

Útvonal

Hírek  »  Mérleg rovat

Egy magyar sikertörténet: lezárult a HBONE+ projekt

  • (f)
  • (p)
Írta: Dajkó Pál | 2012-10-04 13:49 | Forrás: IT café

Három év alatt több milliárdos fejlesztést hajtottak végre az akadémiai infrastruktúrában, büszkék lehetünk arra, hogy e téren hazánk versenyképes marad.

Hirdetés

Az IT café az elmúlt években rendszeresen beszámolt Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) gondozásában végigvitt nagy projekt, a HBONE+ eredményeiről. Tettük ezt azért is, mivel a magyar kutatói hálózat, vagyis az internetes alapinfrastruktúra egyik fontos elemének fejlesztése többek között az intézet és a köré csoportosuló szakemberek munkája következtében valóban igazi minőséget képviselt kialakítása óta, és a HBONE+-nak köszönhetően sikerült „lépést tartani”, vagyis még mindig a világ élmezőnyében van ez a hálózat. Emellett üdítő azt látni, hogy itt egy olyan projektről volt szó, melynél a szokásos „mutyizás” még nyomokban sem volt tapasztalható, minden úgy ment, ahogy az a nagykönyvben meg van írva.

A többéves munka hivatalosan szeptember 30-án zárult le, és ebből az alkalomból a projektgazdák ünnepélyes keretek között tekintettek vissza az elmúlt három évre, és összegezték, hogy mit sikerült elérniük (az egyes elemekről az átadásuk idején az IT café részletes ismertetőket közölt).

hbone+
Balra Mohácsi János, a HBONE+ projektvezetője, igazgató-helyettes, jobbra Nagy Miklós, az NIIFI igazgatója

Alapfejlesztések

Nagy Miklós, a NIIF Intézet igazgatója egymondatos összefoglalójában úgy fogalmazott, hogy a „HBONE+ fejlesztéseinek köszönhetően az NIIF Intézet kinyitotta a kaput az európai kutatási együttműködésekre”. Ahogy arról már többször beszámoltunk, az anyagi bázist egy sikeres pályázat biztosította, az intézet 2009-ben mintegy 4,2 milliárd forint fejlesztési forrást nyert el. Ennek túlnyomó része (4,067 milliárd forint) a most záruló TIOP 1.3.2 projekt támogatásaként állt rendelkezésre. Ha pontokba szedve akarjuk röviden összefoglalni, akkor azt mondhatjuk, hogy a hazai kutatói és felsőoktatási hálózat fejlesztésének és működtetésének programja, amely a teljes magyarországi kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi közösséget vette célba, az érintettek számára a következőket biztosítja:

  • országos nagy sebességű számítógép-hálózati infrastruktúrát, továbbá erre épülő
  • szuper-számítástechnikai, grid-, storage- és cloud-, valamint
  • multimédiaalapú kollaborációs szolgáltatásokat (VoIP, videokonferencia)
  • elosztott szövetségi alapú azonosítási és jogosultságkezelési környezetet és
  • egyéb kommunikációs és információs szolgáltatásokat.

Az intézet közleménye alapján az alábbiakban összefoglaljuk részleteiben is, hogy milyen eredményekkel zárult a HBONE+.

A hálózat fejlesztése

A fejlesztés eredményeként kialakított ún. hibrid hálózat a hagyományos internetet a legkorszerűbb dinamikus pont-pont összeköttetésekkel ötvözi. Hozzáférést biztosít nagy értékű kutatási erőforrásokhoz, kísérleti eszközökhöz, szuperszámítógépes kapacitásokhoz, kutatási információkhoz,a távoli kutatási együttműködés eszközeihez, akár a világ különböző részein található egyedi nagyberendezésekhez is (pl. a CERN gyorsító és feldolgozó központjai).

Az alkalmazott DWDM-technológia (a fényhullámokra ültetett információk továbbítása által extrém nagy átviteli sebességet biztosító legkorszerűbb technika) a legmagasabb elérhető átviteli kapacitást biztosítja – segítségével a leggyorsabb széles sávú technológiák sebességének több mint ezerszerese érhető el. A hibrid hálózat sávszélessége (jelenleg hullámhosszonként 10 Gbit/s és 40 Gbit/s) az elkövetkezőkben költséghatékony módon bővíthető, mind a sebességek – pl. hullámhosszonként 100 Gbit/s – mind pedig a hullámhosszok mennyiségének tekintetében.

Az eduID felhasználó-azonosítási rendszer fejlesztése

A projekt támogatásával kezdte meg működését az NIIF Intézet kezdeményezésére és közreműködésével Magyarországon a felsőoktatási és kutatási intézmények felhasználói azonosítással kapcsolatos bizalmi szövetsége, az eduID.

Az eduID előnye, hogy egy intézmény hallgatói, oktatói és kutatói a nélkül vehetik igénybe – akár távolról is – saját intézményük, illetve partnerintézményeik szolgáltatásait, hogy ehhez többször, újra és újra regisztrálniuk kellene. Ezáltal növelhető a felhasználói kényelem és elégedettségérzés, valamint az alkalmazói és alkalmazási biztonság, és csökkenthetőek az új szolgáltatások kialakításának és fenntartásának adminisztratív költségei is. Az eduID keretében minden felhasználót saját anyaintézménye azonosít, nagymértékben elősegítve ezáltal az intézmények közötti kollaborációt, közös e-learning rendszerek kialakítását, valamint a hallgatók és oktatók mobilitását. További előny, hogy egy felhasználónak egy munkamenet alatt csak egyszer kell bejelentkeznie, csak egy jelszót kell megjegyeznie.

A folyamat hasonló a napjainkban népszerű közösségi hálózatok (pl. Facebook, Google+) szolgáltatásaihoz, az eduID esetén azonban a felhasználókról biztosan tudható, hogy mely résztvevő intézményhez tartoznak, így adataik pontosak és naprakészek.

A videokonferencia-rendszer fejlesztése

A kollaborációs infrastruktúra fejlesztése keretében 30 db IP-alapú, High Definition (HD) videokonferencia-berendezés került a konvergencia-régiókban található felsőoktatási intézményekbe, kutatóintézetekbe és közgyűjteményekbe. A berendezéseket az érintett intézmények polgárai szabadon használhatják kutatási és oktatási célra. A kialakított rendszerrel az intézményi munkatársak full HD minőségben kommunikálhatnak az NIIF Intézet által üzemeltetett nagysebességű HBONE hálózaton keresztül. A fejlesztés részeként kiépült egy több résztvevős hívások kiszolgálására alkalmas szerver, amely 35 db HD-, vagy akár 100 feletti számú SD-kapcsolatot képes egy időben kiszolgálni. A teljes rendszer – az intézmények saját beruházásainak is köszönhetően – 130-nál is több végpontból áll, így lefedi gyakorlatilag a teljes hazai felsőoktatási és kutatóintézeti kört, és kiszolgál több közgyűjteményi intézményt is. A magas minőségi szintet biztosító tárgyalótermi eszközökön túl szoftveres desktop videokonferencia alkalmazások is a felhasználók rendelkezésére állnak.

A felsőoktatási-kutatási desktop videokonferencia szolgáltatás kiváló minőségű videokommunikációt tesz lehetővé számítógép és webkamera segítségével. A megszokott videohívások mellett a rendszer többpontos, osztott képernyős videokonferenciákra is lehetőséget biztosít, melyek során számítógépünk képernyőképeit is megoszthatjuk partnereinkkel. A szolgáltatás használata az NIIF alkalmazói köre számára ingyenes, minőségét pedig jól jellemzi, hogy bármilyen hálózati környezetből, akár kis hálózati sávszélesség mellett is élvezhető minőséget ad. E fejlesztés eredményeként a hazai rendszer a közép-kelet-európai régió IP-alapú videokonferencia hálózatainak legnagyobbjai közé tartozik.

Szuperszámítástechnikai fejlesztés

Az NIIF Intézet 2011 tavaszán helyezte üzembe új nagyteljesítményű szuperszámítógépeit – összesen mintegy 55 teraflops számítási, és 1 petabájt tárolási kapacitással – a Pécsi Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen. Mindezeket az NIIF Intézet telephelyén található negyedik rendszer, egy 2012 tavaszán telepített GPGPU cluster, valamint a tudományos számítások eredményeinek vizuális megjelenítését lehetővé tevő alrendszerek teszik kerek egésszé. Az említett integrált számítási és tárolási rendszereket egy szintén elosztott és redundáns 1 petabájt diszkalapú és 1,5 petabájt tömörített tároló kapacitással rendelkező szalagos tárolórendszer egészíti ki. A több intézménynél üzemelő, mégis homogén egységet alkotó – igen nagy (többször 10 Gbit/s) sebességű, kis késleltetésű, dedikált lambdahálózattal összekötött – erőforrások olyan tudományos számítások elvégzésére használhatók, amelyek méretük és bonyolultságuk következtében messze meghaladják a személyi számítógépek lehetőségeit. Ilyenek például a gyógyszermolekula-dokkolási szimulációk, a Föld-típusú égitestek keresése rádiójelek feldolgozása alapján, komplex differenciál-, illetve algebrai egyenletrendszerek megoldását igénylő modellek kezelése, vagy az informatikai hálózatok működésének elemzése. A felhasználók munkáját ingyenesen elérhető szoftvercsomagok, licencelt szoftverek, illetve korszerű fordítók segítik. Az NIIF Intézet szakembergárdája által üzemeltetett rendszer használata tudományos alkalmazások esetén az érintett alkalmazói kör számára ingyenes.

Felhő

Az NIIF Infrastruktúra cloudszolgáltatása lehetővé teszi, hogy az alacsony költségigényű IT-megoldásokra törekvő intézmények informatikai infrastruktúrájukat virtuális gépeken, illetve azok virtuális hálózattal összekötött halmazán, jó minőségű adathálózati környezetben valósítsák meg. A felhőszolgáltatás az operációs rendszerek széles spektrumát támogatja, a Linuxtól, a különböző Windows-verziókig. A kínált megoldások segítségével az intézmények konszolidálhatják, redukálhatják szolgáltató informatikai infrastruktúrájukat, ezzel jelentős költségmegtakarítást érve el.

Hirdetés

Copyright © 2000-2014 PROHARDVER Informatikai Kft.