Brian Krzanich vezérigazgató és Renee James elnök keynote beszédeivel tegnap kezdetét vette az Intel idei fejlesztői fóruma, és a szóba kerülő újdonságok alapján egyértelmű, hogy a processzorgyártó teljes erőbedobással a mobilpiacra koncentrál, melynek robbanásszerű fejlődése eleinte bizony készületlenül érte a gyártót. Ennek köszönhetően a ma kapható okostelefonok és tabletek szinte elhanyagolható hányadában vannak Intel processzorok az ARM-os megoldások helyett, és a vállalat feltett szándéka, hogy néhány éven belül jelentősen változtasson ezen az "áldatlan" állapoton.
Krzanich szerint az okostelefonok és a táblagépek még korántsem jelentik a fejlődés végét, és a következő hullám jelenleg is kialakulóban van. A viselhető számítógépek, a fejlett szenzorok és a robotika csupán az első néhány példa a jövő alkalmazásaira. A vezérigazgató elmondta, hogy az Intel gyártástechnológia tekintetében egyértelműen piacvezető, és rendelkezik azokkal az architekturális eszközökkel, melyekkel a mostaninál jóval alacsonyabb szintre tudják szorítani a fogyasztást.
Krzanich bejelentette a Quark processzorcsaládot,amely alacsony energiafelhasználása révén képes lesz lefedni olyan, egyre növekvő szegmenseket is, mint a viselhető számítástechnika vagy az „Internet of Things” megoldások. Az Intel Quark családot olyan alkalmazásokhoz tervezték, ahol az alacsony fogyasztás és a kis méret prioritást élvez a magasabb teljesítménnyel szemben. Az Intel a család első referencia termékét a negyedik negyedévben mutatja be, ezzel megkönnyítve, meggyorsítva a partnerek munkáját, akik így jobban optimalizált megoldásokat készíthetnek, kezdetben elsősorban az ipari, az energetikai és közlekedési alkalmazásokhoz.
A régóta várt Bay Trailről tegnap csak annyit tudtunk meg, hogy az Intel 22 nanométeres gyártástechnológiával készülő, mobil eszközökbe szánt processzorcsaládja a héten kerül bemutatásra, és elsősorban nem okostelefonokban, hanem tabletekben és hibrid, átalakítható notebookokban lesz megtalálható.
Krzanich bemutatott egy 14 nanométeres csíkszélességgel készülő Broadwell alapú rendszert is, melynek sorozatgyártása a tervek szerint az év végén indul. A Broadwellel az Intel célja a fogyasztás további csökkentése és ezáltal jobb akkumulátoros üzemidő elérése, és jövőre érkeznek majd új Atom processzorok is szintén 14 nanométeres gyártástechnológiával, Airmont architektúrával.
A vezérigazgató többször is kihangsúlyozta az Intel gyártástechnológiai előnyét, szerinte a vállalat 3 éves előnyben van versenytársaival szemben, és egyedüliként rendelkezik 22 nanométeres gyártástechnológiával, fölénye pedig csak nőni fog a nemsokára bevezetésre kerülő 14 nanométeres gyártással.
Ami az LTE chipeket illeti, már készül a vállalat következő generációs LTE eszköze, az Intel XMM 7260, amit várhatóan 2014-től lesz elérhető, és olyan LTE-Advanced kompatibilis képességekkel rendelkezik majd, mint a csatorna aggregáció. Krzanich ezt élőben is demonstrálta, egy XMM 7260-as modem segítségével kétszeres adatátviteli sebességet ért el az előadása alatt a hagyományos LTE-s eszközökhöz képest.
Adatközpontok
Renee James felhívta a figyelmet az „okos városokra” és a személyre szabott egészségügyi megoldásokra, mint olyan, a technológiai világhoz kapcsolódó példákra, amelyek mindannyiunk életére és mindennapjaira kihatással lehetnek. James szerint 2050-re a világ népességének 70 százaléka várhatóan óriásvárosokban él majd. A félvezető technológiák fejlesztése tovább serkenti az „okos városokban” a gép-gép közötti kommunikációt (M2M). Az Intel két várossal, Dublinnal és Londonnal dolgozik együtt egy referencia megoldáson, ami forradalmasíthatja a településirányítást, egy jobb várost és fejlettebb közszolgáltatást biztosítva az ott lakóknak, a korábbinál alacsonyabb költséggel.
„Chipeket ültetni okos eszközök milliárdjaiba, az egy dolog” – mondta James. „Amit mi csinálunk, az sokkal nehezebb – hatalmas számítási kapacitással rendelkező megoldásokat állítunk elő, amelyek a puszta adatokat alakítják át hasznos információvá, és a világ legösszetettebb problémáira keresik a válaszokat, mint amilyen például a rák gyógyítása. Amit eddig láttunk, az csupán egy töredéknyi abból, hogy milyen sokféleképpen lehetne használni az Intel technológiáit a gyógyítás, az oktatás és a környezetvédelem területén.”
James példaként az egészségügyet emelte ki, a globális gazdaság legnagyobb szektorát, amelyet a szuperszámítógépek számítási kapacitása képes volt átalakítani. Az Intel az oregoni egyetemen működő Knight Rákkutató Intézettel dolgozik együtt egy projekten, melynek célja, hogy az emberi genetikai profilok elemzését, és a többdimenziós, kereshető DNS-térképek készítését meggyorsítsák és ennek költségeit lecsökkentsék.
„A modern orvostudományban az egészségügy számítástechnikai és technológiai háttere most először legalább olyan fontos, mint a biológiai” – mondta James. „Minél több számítási kapacitást tudunk biztosítani ésszerű áron, annál több életet lehet megmenteni.”
