Az anti-spam cégek együttműködési készségének hiánya is nagymértékben felelős a spamellenes törekvések gyenge hatékonyságáért. Az EU álláspontja szerint az anti-spam technológiai megoldások csak az illegálisan küldött reklámlevelek ellen alkalmazhatók, de azoknál sokkal erőteljesebb módszerek kellenének. Ezek a megállapítások egy londoni konferencián hangzottak el, és átgondolásra késztetik a technológiai fejlesztőket a spamszűrés eddigi módszereit illetően.

Nincs közös megegyezés a spamellenes megoldásoknál, és ez hátráltatja a postafiókokat elárasztó – a legfrissebb adatok szerint a világon az összes elektronikus levélnek akár 70%-át, az EU-ban az 54%-ot is kitevő – kéretlen levelek (spamek) problémájának megoldását. A londoni, anti-spam törekvésekkel és megoldásokkal foglalkozó konferencián Philippe Gerard kritikai megjegyzései azért voltak figyelemre méltóak, mivel Gerard az Európai Bizottság képviseletében volt jelen a rendezvényen.

A vonatkozó törvények értelmében a kéretlen levelek küldői ellen jogi úton lehet eljárni, ugyanakkor a technológiai törekvések más síkon mozognak: inkább a megelőző megoldásokat helyezi előtérbe a különböző szűrések alkalmazásával. A törvény ereje ugyan visszatartó lehet, de jogi eszközök használatánál inkább utólagos eljárások foganatosíthatók. A két megoldásnak úgy kellene működnie, hogy azok egymást kiegészítsék, és a technológia kialakításánál nem kellene olyan kérdésekkel foglalkozni, amelyeket a jogi szabályozás amúgy is törvényen kívülinek minősít. Az európai direktíva már két éve elkészült, de a tagállamok törvénykezése közel sem egységes. Azt is el kell ismerni (ezt több állam is preferálja), hogy bizonyos e-mailes marketingtevékenységek legálisak, és meg kell akadályozni, hogy a törvényes módon működő cégek leveleit is szűrjék, amennyiben azt a fogadó kimondottan nem kéri. Persze az is igaz, hogy egyes felhasználóknál, vásárlóknál bizalomvesztés is előfordulhat a kéretlen levelek, illetve az illegális tevékenységet folytató cégek miatt, ami az egész elektronikus kereskedelemre kedvezőtlen hatással lehet, és ez nagymértékben megnehezítheti annak elterjedését – fogalmazott Gerard.

A mostanság fejlesztés és kipróbálás alatt álló technológiákkal, amelyeknél a küldő egyértelmű és hiteles azonosítása kerül előtérbe, várhatóan elfogadható megoldásokat lehet majd találni a jövőre vonatkozóan.

Szabó Áron (BME IK ITSec Csoport – IHM-együttműködés)