A Check Point felmérése szerint a célzott támadást elszenvedő szervezetek 65 százaléka arról számolt be, hogy azok motivációja anyagi haszonszerzés volt, és az üzletmenet megzavarása mellett, érzékeny adatok, köztük szellemi tulajdonnal kapcsolatos információk és üzleti titkok kiszivárgását okozták. A kiberbűnözés hatása a vállalatokra (The Impact of Cybercrime on Businesses) címmel kiadott felmérés szerint a vállalatok hetente átlag 66 új biztonsági incidenst észlelnek; a sikeres támadások 100-300 ezer dolláros kárt okoznak. A legveszélyesebb támadások toplistáját az úgy nevezett Denial of Service (DoS), azaz a túlterheléses szolgáltatás-lebénítás vezeti.
A kiberbűnőzök a legkülönbözőbb okokkal használnak rosszindulatú programokat, botokat és a kifinomult fenyegetések más típusait – van, akit anyagi haszonszerzés vezérel, van, akit az üzletmenet megzavarása és adatlopás, de van, aki politikai okokból támad. Függetlenül a motivációktól, a rosszindulatú programoknak naponta újabb és újabb verziói születnek, gyakran egyszerre több egységet és szervezetet céloznak meg, így maximalizálva a támadás azonnali sikerének lehetőségét, valamint annak esélyét, hogy a fenyegetés szépen, csendben az egész szervezeten végigvonul. A felmérés szerint az elmúlt két évben az SQL-injection bizonyult a legkomolyabb támadástípusnak, miközben a válaszadók több mint egyharmada tapasztalt fejlett, célzott támadásokat, azaz APT-ket, botnetfertőzéseket és DoS-támadásokat. A célzott támadásokkal kapcsolatos nyomozások alapján az üzletmenet megzavarása, illetve az érzékeny adatok és a szellemi tulajdon kiszivárgása voltak a legjelentősebb következmények.
A felmérésben 2618 felső vezető és informatikai vezető vett részt az USA-ban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Hongkongban és Brazíliában. A vizsgált mintában különböző méretű, és különböző területeken – pénzügy, ipar, védelem, kereskedelem, egészségügy és oktatás – tevékenykedő szervezetek voltak.
