Az Európai Parlament tegnap szoros eredményt hozó szavazás után, 314:297 arányban elfogadta azt a javaslatot, melyben az EU kifejezi elégedetlenségét azzal a gyakorlattal szemben, melyet néhány országban már komolyan fontolóra vettek, s mely szerint az internetszolgáltatók bizonyos körülmények között megszüntethetik a rendszeresen nagy mennyiségben fájlcserét végzők internet-előfizetését.
A Parlament arra a trendre reagált ezzel az iniciatívával, mely a közelmúltban erősödött fel, s melynek keretében például Franciaországban és Nagy-Britanniában állami támogatást kaptak a médiavállalatok és a szerző jogot védő szervezetek. Mindkét országban napirenden vannak azok a tervek, melyek szerint a szolgáltatónak végső esetben az internetkapcsolat megszüntetésével kellene szankcionálnia a jogvédett tartalmak fájlcseréjét.
Ezzel kapcsolatban született meg az úgynevezett Bono-jelentés (Guy Bono francia képviselőről kapta a nevét), mely a kulturális iparágak helyzetét és fejlesztési lehetőségeit értékeli, s kiemelten foglalkozik a különböző kultúraterületek terjesztését felgyorsító digitális szektorral és kihívásaival, például az intellektuális tulajdon, a szerzői jogok és a „kalózkodás” kérdéseivel. E jelentés kiemeli, hogy milyen nagy gazdasági erő van a kulturális iparban, javaslatokat tesz a legsürgetőbb problémák megoldására, s külön hangsúlyt fektetnek a jogi szabályozásra: a szerzői és szomszédos jogok, valamint az üzleti modellek határokon átnyúló kezelése alapvető feladat a kreatív potenciál optimális kiaknázása céljából – vélik a képviselők. A jelentés felkéri az Európai Bizottságot, hogy az ágazat szereplőivel, főleg a távközlési és internetes szolgáltatókkal közösen találjanak mindenki számára egyaránt méltányos megoldást, hogy egyensúlyt teremtsenek a kulturális tevékenységekhez és tartalmakhoz való hozzáférés és a szellemi tulajdon között.
E szövegben szerepel az a javaslat is, melyet most az Európai Parlament elfogadott, s melyet a tagállamoknak szóló ajánlásnak kell mostantól tekinteni: „…az internet a kultúra kifejeződésének széleskörű platformja, az ismeretekhez való hozzáférés és az európai kreativitásban való részvétel eszköze…”, ezért a képviselők felszólítják az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy „…tartózkodjanak olyan intézkedések elfogadásától, amelyek ellentétesek a polgári szabadságjogokkal, az emberi jogokkal, valamint az arányosság, a hatékonyság és a visszatartó erő elvével, mint például az internethez való hozzáférés megszakítása”.
A képviselők úgy vélik, nem megfelelő megoldás a digitális portálokról nem profitcéllal letöltő fogyasztók üldözése. Az EP ezért bevonná a felelősségvállalásba a kalózkodás elleni küzdelemben érintett valamennyi szereplőt – beleértve a fogyasztókat is –, valamint tudatosító és oktató kampányokat ösztönözne. A képviselők elengedhetetlennek vélik a kulturális, kreatív iparágak és az alkotói közösségek megfelelő finanszírozását, és kérik a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket, javasoljanak vegyes finanszírozási formákat és pénzügyi garanciákat, és ösztönözzék a számukra kedvező szabályozási és adózási keretet, különösen adóhitelek és csökkentett adókulcsok alkalmazását az összes kulturális termékre, beleértve az interneten elérhető műveket is.
A szavazás után nyilatkozott a Parlament szóvivője, aki szerint a döntés azt bizonyítja, hogy a testület nem kíván egyik oldalra sem állni, hanem a lehetséges egyensúlyt, a megegyezést támogatja. A jogtulajdonosok részéről Frances Moore, a nemzetközi kiadói szövetség, az IFPI (International Federation of the Phonographic Industry) alelnöke közleményében mélységes csalódottságának adott hangot.
Az ajánlás természetesen csak ajánlás, a tagállamok ezeket az ügyeket saját hatáskörben intézik, s a szoros eredmény is azt mutatja, hogy a „Big Content-tervek” az uniós rosszallás ellenére is megvalósulhatnak.
