Különösen elharapódzott a hanglopás jelensége hazánkban, áll az ASVA közleményében. Az alapítvány információi szerint a tavalyi évben összesen 12 filmhangot ollóztak össze képkockákkal az országban jogellenesen, de idén június végéig máris elértük a 2008-as mennyiséget, ezért hazánkat vizsgálja az amerikai Motion Picture Association (MPA).
A filmek szerte a világon meghatározott sorrendben kerülnek a közönség elé: először megtekinthetőek a mozikban, majd megvásárolhatóak DVD-n vagy az on-demand rendszereken keresztül egy bizonyos összeg fejében letölthetőek a netről, végül pedig megérkeznek a televíziók képernyőjére. Az online kalózkodás azonban – átlépve az imént említett közbülső lépcsőfokokat – már a mozifilm megjelenésével egy időben hozzáférhetővé teszi a premierfilmeket, így jelenleg a friss mozifilmek 90%-a kamerázás útján kerül fel a netre.
Magyarországon sincs ez másképp, csupán a más országból származó illegális felvételekre itthon a magyar hangot is hozzákeverik. „Tavaly 12 filmhangot loptak hazánkban, s ezzel az eredménnyel méretarányosan olyan országokkal állunk egy szinten, mint Törökország, Ukrajna és Oroszország. Idén azonban tovább romlott a helyzet, június végéig ugyanannyi hanglopás történt mint tavaly, ezért hazánkat vizsgálja az MPA” – nyilatkozta Kálmán András, az ASVA igazgatója.
A hatóságok és a forgalmazók igyekeznek elejét venni a szerzői jogi szempontból aggasztó jelenségnek, ezért a stúdiók és a laborok kidolgoztak egy új módszert, mellyel kópiánként képesek megjelölni a filmhangot oly módon, hogy mind az analóg, mind a digitális hangban elrejtenek egy, csak az adott kópiára jellemző jelet. Az eljárás segítségével nyomon követhető az adott hang útja: megismerhetjük, az adott film pontosan melyik moziban futott, illetve hangrögzítés esetén beazonosítható, hol is történt a felvétel.
