A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a Navi-Gate Kft. és társai a gazdasági verseny korlátozására alkalmas viszonteladói szerződéseket kötöttek, amelyekben rögzítették a Garmin navigációs készülékek, valamint az iGO navigációs szoftverek végfelhasználói árait. A jogsértés miatt a cégre 43 millió forintos bírságot szabtak ki.
A hivatal azért indított eljárást, mert felmerült a gyanú, hogy a GPS készülékek piacán a Magyarországon piacvezető Garmin gépeit és az iGO programot hivatalosan kis- és nagykereskedőként is forgalmazó Navi-Gate Kft., valamint a viszonteladók megállapodtak e termékek kiskereskedelmi áráról. A cég által kötött viszonteladói szerződéseket úgy fogalmazták meg, hogy az abban megszabott ajánlott fogyasztói árak a valóságban fix árként érvényesültek, azoktól eltérni csak a Navi-Gate írásbeli beleegyezésével lehetett. A Garmin-szerződések nagy része tartalmazta, hogy a viszonteladók „önhatalmú” árváltoztatása esetén az importőr visszavonhatja az érintett cég forgalmazási jogát.
A GVH csak az árrögzítésben tevékeny szerepet vállaló vállalkozásokat – a Bonver Zrt.-t, a CHS Hungary Kft.-t, a GPS Trade Kft.-t, az EC-CO Kft.-t, az LCP Systems Kft.-t, a Parts Center Kft.-t, a WorldGate Kft.-t és az RRC Hungary Kft.-t –, a Navi-Gate Kft.-t, illetve az iGO fejlesztőjét, a Nav N Go Kft.-t szerepeltette az eljárásban. A rendelkezésre álló viszonteladói szerződések, a viszonteladókkal folytatott levelezések, e-mail váltások és egyéb bizonyítékok alapján a hivatal arra a következtetésre jutott, hogy a szerződésekben szereplő végfelhasználói ármegkötések a gazdasági verseny korlátozására alkalmasak. Az árrögzítés az adott márkát értékesítő kereskedők közötti árverseny kizárását, korlátozását célozta. Ráadásul ebben az esetben az árrögzítésnek horizontális hatása is lehetett, mivel a Navi-Gate kiszolgál kiskereskedőket és fogyasztókat is, azaz versenyez a vele szerződést kötő viszonteladókkal.
A GVH az eljárás alá vont vállalkozások közül csak a Navi-Gate Kft.-re szabott ki bírságot, mert az eljárás során bizonyítást nyert, hogy az árklauzula megfogalmazása, végrehajtása és ellenőrzése tekintetében a jogsértés kezdeményezőjének és érdemi működtetőjének minősült – áll a határozatról szóló közleményben.
