Kikövezett úton

Jelenleg a Samsung és LG platformjai azok, melyek a legtöbb ember számára képviselik az okostévé fogalmát, hiszen ezek a márkák vezetik a piacot. biztosan nem véletlenül. A bevált receptről kérdeztük a gyártók hazai képviselőit, „lapzártáig” az LG Electronics Magyar Kft. marketingmenedzserének, Szili Krisztiánnak válasza érkezett be:

Az okostévék operációs rendszerét akkor mondhatjuk sikeresnek, ha az a különféle szórakozási lehetőségek széles választékát kínálja, és ezekben az érdekes szolgáltatásokban szívesen el is merülnek a felhasználók. Egyrészt tehát elengedhetetlenek a valóban érdekes tartalmak, alkalmazások, játékok. Másrészt különösen fontos, hogy ezek egy intuitív, egyszerűen és gyorsan használható kezelőfelületen legyenek elérhetők, hogy a felhasználók szívesen és könnyen használják azokat. Harmadrészt pedig fontos, hogy televíziónk egyszerűen csatlakoztatható legyen más eszközökhöz, adathordozókhoz, ezen eszközök egymás közti kommunikációjával tovább bővítve a szolgáltatásokat.

És valóban, úgy tűnik számunkra is, hogy a sikeresebb gyártók jelenleg ezekre a pontokra hatékonyan képesek koncentrálni. A tévék kezelőfelülete koránt sem azonos, de koncepciójuk hasonló. Úgy tűnik, az a lényeg, hogy minél több alkalmazásból választhasson a felhasználó, és ezek között minél több legyen az értékes tartalmat biztosító forrás. A két platform élen jár a magyar nyelvű tartalmak, alkalmazások terén. Az LG talán kezelhetőbb (mutogatós Magix Remote nélkül is), a Samsung talán kicsit többet ad prémium tartalomból, mindkettőhöz jó távirányító alkalmazás jár, második képernyő funkciókkal. A két gyártó kétségkívül rengeteg mindent zsúfolt a mára kiforrott keretbe, ugyanakkor egyúttal talán el is érkeztek a platform lehetőségeinek határához, és elég jelentős újításra lesz szükség ahhoz, hogy az LG Smart TV vagy a Samsung Smart HUB valami megrázóan újat nyújthasson. Talán még jobb lesz, ha a kiforrott szolgáltatásokat, modulokat valami teljesen új keretrendszerben használják majd tovább – mi erre fogadnánk.

Időnként sikerül azért új ízt vinni a bevált receptekbe is, a Panasonic My Home Screen megoldása jó példa erre. A japán gyártó évekkel megelőzte vetélytársait a Viera Cast, majd Smart Viera néven jegyzett okostévé platformjával, melyet azonban gyorsan lehagytak a feltörekvő koreai versenyzők, több alkalmazással, jobb felülettel. A Panasonic is belehúzott, jócskán kibővült alkalmazáskínálata is, de alaposan átszabták az egész rendszert is. Az újabb, 1-2 éves modelleken is már a My Home Screen koncepció fogad minket, aminek lényege, hogy saját igényeinknek megfelelően változtatható a képernyő felosztása, háttere, és persze olyan alkalmazásokat teszünk ki rá, amilyeneket szeretnénk, még el is nevezhetjük alkotásainkat. Még több feladatos lett az OS, elég simán is működik, ráadásul a távirányító alkalmazással mindkét irányba mozgathatjuk a lejátszanivalókat a tévé és a telefon között. A gyártó ugyan nem alkotta újra az okostévé fogalmát, de rugalmasságban tudott a megszokottnál jobbat mutatni.

WebOS: minél egyszerűbben!

A HP számára sajnos gyors bukásnak bizonyult az eredetileg a Palm OS folytatásaként, táblagépekre megjelent webOS, mely az LG gondozásában tévéken kelt új életre. A gyártó 2014-es modelljei már webOS-alapúak (kivéve a belépő szintű készülékeket), ami valóban új koncepciót jelent. Továbbra is a hagyományos módban indulnak az új LG tévék (merthogy a legtöbb ember ma is különféle adásokat néz a készülékén), de az okosfunkciók használatában eltérő a koncepció. A különféle nyitóképernyők eddig fő feladatuknak tartották, hogy minél több alkalmazást tegyenek azonnal elérhetővé, ennek érdekében szinte teljesen lefedték a képfelületet, csak egy kis bélyegablakot hagyva az tévéadásnak. Most más a helyzet, a különféle információk és menük úgy jelennek meg, hogy minél kevesebbet takarjanak a képből, kártyácskákkal és áttetsző felületekkel dolgoztak a tervezők. A rendszer többfeladatos (akár az Android esetében) és igen fürge, terhelhető. Javítottak a Magix Remote hangfelismerőjén (magyarul is kereshetünk vele), mely a Prohardver tesztje szerint nem is lett rossz. Reméljük, hogy nem jut az Office 97 gémkapcsának sorsára, de egy hasonló segédet bevetett a gyártó a webOS-ben. A Beanbird (Babmadár) magyarul vezet minket végig a beüzemelésen – ráadásul aranyos is. A webOS összességében több fronton valós előrelépést jelent, sikervárományos: az idei év második negyedévében már több mint egymillió webOS-t futtató televíziót adtak el világszerte. Persze egyelőre csak egy gyártó készülékein találkozhatunk vele, így a webOS sem oldja meg a tévéalkalmazások szegmentáltságának problémáját, az alkalmazásgyártóknak számos platformra kell fejleszteniük, ha sok felhasználót akarnak elérni.

Toshiba: egy bevált alkalmazás mind felett

Vannak megoldások, melyek egy-egy jól megválasztott specialitással igyekeznek teret nyerni. A Toshiba nem túl régi szereplő itthon, és Cloud TV platformját tekintve leginkább a középmezőnybe sorolhatnánk: mindent nyújt, ami alapvetően elvárható (böngésző, YouTube, Facebook, Netflix, Deezer, Vimeo, DailyMotion és egyéb videóforrás alkalmazások), ugyanakkor azért nem kapunk százszámra alkalmazásokat, és alapvető újítással, új iránnyal sem találkozunk. Három képernyőre osztja a használható lehetőségeket, ebből az első a Home, ahol az előnézeti képernyő mellett egy naptár foglalja el a fő pozíciót, kapunk ajánlásokat, és átjárás nyílik a Twitterre is. A Premium és TV & Video oldal között olyan nagy különbséget nem találtunk, utóbbin ott várakozik a Skype is. A standard távirányítót kiválthatjuk a Toshiba Cloud TV App révén, ami kezelhetővé teszi a tévés naptárat is, de ez jelenleg csak iPhone/iPad-tulajdonosok számára elérhető. A régebbi tévékhez a Toshiba Remote használható (sajnos nem minden tévéhez.)

Az új L74-es sorozatban elérhető a platform erőssége, a MediaGuide Replay funkció, mely figyeli tévénézési szokásainkat, és ajánlja az általunk a PVR (videófelvevő) funkcióval már rögzített műsorokhoz hasonlókat. A felvétel külső merevlemezre történhet (ezt nem adják a készülékekhez), a PVR funkció a TV standby módjában is működik. A Toshiba platformja és alkalmazáskínálata ugyan nem kimagasló, de a MediaGuide Replay kiemeli a tömegből – persze még nem próbálhattuk ki, hogy miként viselkedik a hazai műsorkörnyezetben, de a külföldi beszámolók mindenesetre pozitívak. Sajnos az alsóbb kategóriás Toshiba tévékből hiányzik ez a funkció.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!