Ami jó – és ami katasztrófa

Nyilván senki nem fogja lecserélni néhány éves, bevált tévékészülékét csak azért, mert vannak újabb készülékek frissebb platformmal, jobb távirányítóval vagy fejlettebb remote alkalmazással. Sokan külső eszközt, valamilyen tévéokosító boxot vesznek igénybe, melynek felülete olykor jobban eltalált: ez a menekülőút pár tízezer forint fejében mindig nyitva állhat a csalódott tévétulajdonosok előtt. Ha váltani nem akarunk, akkor is tehetünk néhány dolgot, amivel többet hozhatunk ki a tévéből.

Közhely, de ne legyünk restek frissíteni a tévé szoftverét – ez a legtöbbször automatikus, menüből választható. Megeshet, hogy kapunk egy újabb verziót az alkalmazásplatformból is, és ezzel együtt újabb alkalmazásokat is telepíthetünk. De néha mindenképp nézzünk be az alkalmazástárba, mert időnként beeshetnek olyan újdonságok, amik minket is érdekelhetnek. Végül egy appfóbiásnak is jól jöhet az újabb szoftver, sok gyártó ad ki a készülékek megjelenése után több alkalommal is frissítést a beépített médialejátszóhoz, így lehet, hogy jobb formátum- és felirattámogatás pottyan az ölünkbe.

Abszolút a gyengék fegyverének számít kockák körében, de érdemes végigpörgetni a felhasználói kézikönyvet. Ez az a sokszor csak CD-n mellékelt vagy weboldalról letölthető kiadvány, mely részletezi a készülék lehetőségeit és a funkciók használatának mikéntjét. Persze, sok mindent láttunk már mi, tapasztalt felhasználók, de ha épp az eddig megszokott felületekkel és módszerekkel vagyunk elégedetlenek, akkor miért ne kapnánk rá kapásból egy teljesen új menü struktúra ízére? Adjunk egy esélyt a gyártónak, ha már megvettük ezt a drága masinát, legfeljebb kicsit jobban kiismerjük. Vagy végképp meggyőződünk róla, hogy nem tud többet, mint amiről mi is tudtunk.

Ha már legtöbben úgyis okostelefonnal futkozunk, akkor annak a tévé előtt ülve is hasznát vehetjük. Sokan nem próbálják ki a tévéhez ingyen letölthető távirányító alkalmazást, és sajnos nem is minden készülékhez áll ilyen rendelkezésre, de ha igen, akkor érdemes adni neki egy esélyt. Nagyon széles skálán mozog az ilyen alkalmazások tudása, van ahol csak ugyanazokat a hagyományos távirányító gombokat kapjuk csak a képernyőn, de a legtöbb esetben ehhez hozzájön még a szövegbevitel lehetősége, ami minden esetben nagy könnyebbség böngészésnél, a YouTube használatakor. A videó vagy épp weboldal áthúzása a tévére és a második képernyő funkció (ezeket az olcsó tévéokosítók nem kínálják) már egészen új távlatokat nyithat a készülék használatában.

Végül egy beruházást igénylő tipp: nem minden vacak, amit a gyártó el akar adni a tévéhez. Vásárláskor legtöbben a legjobb ár-érték arányt tartjuk szem előtt, ezért szinte sosem a full extrás változatot visszük haza egy sorozatból, mert elvagyunk a több 3D szemüveg és az extra távvezérlő nélkül is. Így viszont ott találjuk magunkat egy szál kutyaközönséges távirányítóval és az okostelefonos alkalmazással. Ekkor érdemes megnézni, hogy mit kapni még a tévéhez, utánanézni, hogy akadnak-e tesztek az extra kütyü használatáról, és eldönteni, hogy megéri-e az árát. Az LG rámutatós távirányítója például egér helyet tesz jó szolgálatot, és játszhatóvá teszi a rengeteg játékalkalmazást, a tapasztalatok szerint megéri az árát.

Van azért pár dolog, aminek nem érdemes bedőlni, legalábbis egyelőre. Sok tényleg hasznos távirányító app van, egész jó mozgásérzékelős távirányítók is akadnak, néhány készülékben ma már elfogadható a hangalapú keresés (magyarul csak kevés tudja), de még nem láttunk olyat, amelyben a gesztusvezérlés (mutogatunk a tévének és ezzel irányítjuk) jó lett volna. Vannak olykor reménykeltő pillanatok, de a mutogatás nem kontrollált szociális környezetben előbb-utóbb az obszcenitás irányába fordul, mivel nagyon magas frusztrációs szintet él meg a felhasználó. Sokkal jobban járunk a sima távirányítóval is, szóval egyelőre emiatt senki ne vegyen kamerás tévét – a kamera igazából a Skype és (egyesek szerint) a Nagy Testvér miatt van ott.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!