Új hozzászólás Aktív témák

  • I_Am

    veterán

    válasz csapos2 #17421 üzenetére

    A legősibb római naptár egy empirikus úton keletkezett parasztkalendárium volt, melyet a hagyomány még magához Romuloshoz kötött. Ez a naptár állítólag 10 hónapos, és 304 napos volt, hónapnevei istenekről, generációkról, és egyszerűen a hónapok sorszámneveikről kapták nevüket. (Az első hónap Marsról (Martius), a második az ősanyaként tisztelt Vénuszról (Aprilis, annak etruszk nevéből), az idősebbekről Maius (május), Iunius a fiatalokról kapta nevét. A többi hónap egyszerűn a sorszámnevek alapján kapott nevet: Quintilis, Sextilis, September, October, November, December)

    A hónapok hosszai váltakozóak voltak, 16 és 36 nap között váltakoztak forrásaink alapján. Valószínűleg a hónapok nem a holdfázisokat követték, hanem egyszerűen a mezőgazdasági munkák időtartama szerinti felosztást. Ez valószínűsíthető abból is, hogy az ősi latin városokban is eltérő hosszúságúak voltak a hónapok: pl. Albában a március 36, a május 22, az augusztus 18, a szeptember 16 napos volt. Más városokban mások voltak a hónapok hosszai. (Így az az Ovidiusnál található utalás miszerint a romolusi év négy darab 31 és hat 30 napos hónapból ált valószínűleg téves, illetve anakronizmus, mivel Ovidius már a Caesar szerinti reform alapján írta saját művét.) Ebben a hagyományos naptárban két téli hónapnak nem volt neve: ezek az időszakok kiestek a hasznos mezőgazdasági munkavégzés ideje alól, így nem „érdemeltek” külön elnevezést.

    A rómaiak sokáig nem használták a "hét" időtartamot. A hónap tört részeit 3 speciális naphoz viszonyították.

    De milyen jó is lenne manapság az ilyesmi. Egyszerűen elutaznék a Januárból mondjuk egyből Áprilisba. :DDD

    [ Szerkesztve ]

    Ha teszed ami a célod, akkor arra vagy hivatott az életben.

Új hozzászólás Aktív témák