Európában egyre több országban kerül a fogyasztói jogok képviselői és a hatóságok célkeresztjébe az Apple rendkívül sikeres internetes zeneboltja. A héten Norvégia és Svédország fogalmazta meg aggályait amiatt, hogy az iTunesban vásárolt dalok kizárólag a szintén az amerikai vállalat által forgalmazott iPodokon játszhatók le. Szakértők szerint a támadások valójában a digitális jogvédő (DRM) technológiák ellen irányulnak.

A fogyasztói jogokért felelős norvég ombudsman szerint az a gyakorlat, hogy az Apple által kínált zeneszámok kizárólag egyetlen gyártó – történetesen szintén az Apple – lejátszóin szólaltathatók meg, ellenkezik az ország törvényeivel. A jogőr egyben más kifogásokat is emelt. Többek között törvénybe ütközőnek tartja a vállalat felhasználói szerződésének két pontját: azt, amelyik megengedi a szerződési feltételek utólagos megváltoztatását, és azt, amellyel a vállalat kibújik az iTunes szoftver használatából fakadó károk miatti felelősség alól. Svédországban hasonló tartalmú panaszt fogalmaztak meg a jogvédők, és Dániában is ez várható. A norvég panaszokra az Apple-nek június 21-ig kell válaszolnia, ha ezt elmulasztja, bírságra számíthat.

A skandináv támadással egy időben a britek is elővették a vállalatot. A múlt héten a szigetország hanglemezipari szövetsége egy parlamenti bizottság előtt azt követelte, hogy az iTunest kompatibilissé kell tenni más zenelejátszókkal is. Közel másfél évvel ezelőtt az EU szintén a brit hatóságok kérésére kezdett el vizsgálódni a zenebolt sajátos árazási gyakorlata kapcsán. A felhasználók ugyanis nem értették, miért kell nekik 79 pennyt (nagyjából 300 forint) fizetni a dalok java részéért, miközben más európai országokban csupán 99 eurócentbe (nagyjából 257 forint) kerülnek a számok.

Mindez nem sokkal azután történt, hogy márciusban a francia nemzetgyűlés elfogadta a DRM megoldások együttműködővé tételéről szóló törvényjavaslatot. Ez – ha törvényerőre emelkedne, ami még korántsem biztos – előírná a gyártóknak és az online boltoknak a kapható lejátszókkal kompatibilis tartalmak árusítását. A javaslat szerint azt sem tilthatnák meg, hogy a felhasználók az online megvásárolt tartalmakat más formátumra konvertálják át, és más gyártók készülékein játsszák le – ilyen esetekben még a DRM szoftveres megkerülése is elfogadott lenne, ami ma még bűncselekménynek számít.

Az Apple a francia tervezetet akkor „államilag szponzorált kalózkodásnak” nevezte, és a helyi iTunes bezárásával fenyegetőzött. A skandináv panaszokat azonban mértéktartóbban kezeli a vállalat, és egyelőre csupán annyit közölt, hogy tanulmányozza azokat.

A cég nem részletezi országonként a forgalmát, de azt tudni lehet, hogy a legutóbbi negyedévben elért 4,4 milliárd dolláros árbevételből 966 millióval részesedett Európa. Ez az összes forgalom 22 százaléka, ami azt jelenti, hogy kontinensünk Amerika után a második legfontosabb piac a vállalat számára. Iparági statisztikák szerint a skandináv országok részesedése az internetes zenevásárolásokból ugyan szinte elhanyagolható, de elemzők szerint az Apple hajlandó lesz kompromisszumokra, mivel el akarja kerülni, hogy az ellenséges hangulat további európai országokban – főként Nagy-Britanniában – is felerősödjön.