Saját szoftverekkel engedné az informatikai eszközök árusítását az orosz kormány

A gyártóknak kötelező lenne az orosz állam által előírt alkalmazásokat előtelepíteni az Oroszországon belül árult rendszerekre.

Az orosz parlament alsóháza tegnap elfogadta azt a némileg vitatott törvényt, amely kötelezően telepítendő szoftvereket írna elő az Oroszországon belül értékesített, egyes informatikai termékek esetében. Ez ugyan nem zárná ki azt, hogy egy gyártó tetszőleges szoftvert kínáljon az eszközéhez, de kötelezve lenne arra, hogy emellett még az oroszok által igényelt programok is előtelepítve legyenek.

A felvetésről még a hónap elején írt a Medusa, amely a saját információira alapozva annyit közölt, hogy az Állami Duma, vagyis Oroszország választott képviseleti és törvényhozói szerve a nem Oroszországban gyártott okostelefonok, számítógépek és okostévék esetében előre meghatározott, oroszok által fejlesztett alkalmazások telepítését követelné meg az adott gyártóktól. Mindez a következő évben, július 1-jén lép érvénybe, de meglepő dolognak számít, hogy amelyik gyártó nem teljesíti az oroszok követelését, annak maximum kétszázezer rubel büntetéssel kell számolnia, ami nagyjából 3200 dollárnak felel meg, és ez tulajdonképpen aprópénznek számít. Utóbbi valószínűleg azt szolgálja, hogy az egyes nagyobb cégek ne döntsenek azonnal az orosz piacról való kivonulás mellett, mivel már maga a törvény is sok esetben ellentétes követeléseket határoz meg például a Google és az Apple saját, ügyfelek biztonságát érintő előírásaival szemben. Ezáltal jó esély van rá, hogy sok informatikai vállalat nem teljesíti majd a törvény által előírtakat, de a bírság kellően kicsi ahhoz, hogy azért ne vonuljanak ki önként az országból, ami egyébként az oroszoknak is kifejezetten káros lenne.

A jogszabály elfogadását egyébként a Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálat kérvényezte, indoklásként pedig a külföldi, konkurens cégek jelentős visszaéléseinek korlátozására, illetve az orosz cégérdekek védelmére hivatkoznak, de állításuk szerint jelentős szempont volt még az is, hogy több idős ember tudja használni az internetet. Ezek eléréséhez az érintett eszközöknek orosz fejlesztésű keresőt, üzenetküldőt, térképalkalmazást, illetve vírusirtót kell kínálniuk. Azt nem részletezték, hogy ezek az előírások miképp segítik majd az indoklásban felsorolt tényezők beteljesülését.

Külön érdekes, hogy a törvényt az orosz távközlési minisztérium sem tartja átgondoltnak, ugyanis szerintük ahhoz vezet majd, hogy az egyes gyártók inkább otthagyják az orosz piacot. Ez ugyan bizonyos orosz vállalatoknak kedvező is lenne, hiszen a külföldi konkurensek nélkül jó esélyük van az ügyfélkörük bővítésére, ugyanakkor az általuk kínált megoldások nem igazán versenyképesek, ami végeredményben Oroszországot visszavetheti a technológiai lehetőségeket tekintve.

Ennek a törvénynek készül egy kiegészítése is, amelyet még nem fogadott el az orosz parlament alsóháza, de van esély rá, hogy később megteszik. Ez a tervezet 2021-től lépne hatályba, és lényegében kiterjesztené az orosz szoftverek kötelező használatát a jogi személyekre, illetve a tisztviselőkre. A koncepció ugyanaz, mint a gyártók számára készült tervezetnél, csak büntethetővé válnak bizonyos emberek is, ha az orosz szoftverek feltelepítésére vonatkozó előírásoknak nem tesznek eleget. A tisztviselők maximum ötvenezer, míg a jogi személyek maximum kétszázezer rubeles bírságra számíthatnak majd. Arról még nincs hivatalos információ, hogy ennek a jogszabály-kiegészítésnek a bevezetését mi indokolja.

Azóta történt