Újra egy magyar származású tudós a világ tetején

Egy újabb magyar származású tudósra lehetünk büszkék – vagy pesszimistábban: már megint egy magyar, aki Ámerikában, illetve a nyugati világban lett nagy ember.

Kálmán Rudolfról (avagy: Rudolf Kalmanról) van szó – a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet (SZTAKI) intézeti tanácsának tagja, több amerikai egyetem oktatója, svájci emeritus professzor (1971-től 1997-ig Svájcban dolgozott) –, aki nemrég a műszaki tudományok területén elnyerhető legmagasabb, ötszázezer dollárral járó díjat, a Charles Stark Draper Prize-t kapta meg – azóta már tananyaggá vált – a röviden csak giroszkópos navigációnak nevezett technológia kidolgozásáért, mely a zajszűrésnek a korábbiaknál jelentősen hatékonyabb megvalósításával példátlan pontosságú munkát tett lehetővé.

A korábbiakban is több nemzetközi elismerésben részesült Kálmán Rudolf 1930-ban született Budapesten, de egyetemi tanulmányait már az Egyesült Államokban végezte, s a róla elnevezett szűrési technikát (Kalman Filter) 1960-ban publikálta. A Kalman-féle szűrés roppant sokféle megoldására felhasználható – s fel is használták: navigáció, geodézia, járműkövetés (repülőgépek, űrhajók, rakéták irányítása), geológia, oceanográfia.

Egy korábbi kitüntetés, az Egleston Medal átadásakor elhangzott laudációt és Kálmán Rudolf beszédét a Columbia News oldalán tekinthetik meg.

Azóta történt