Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz állami űripari vállalat vezérigazgatója hétfőn a Komszomolszkaja Pravda című lap rádiójának abból az alkalomból adott interjút, hogy két éve nevezték ki fontos pozíciójába.

Űrállomás

Rogozin elemzésében elmondta, ő és elődei is igen nagy munkába vágtak bele, amikor szovjet idők után az 1990-es években összeomlott, padlóra került orosz űripar talpra állítását tűzték ki célul. Távlatosan kellett gondolkodniuk, és a kiutat három fő pillérre alapozták: megfiatalítani az űripari szakma elöregedett állományát, innovatív, sikerre éhes fiatalokat bevonni, valamint a megfeneklett, nagy pénzeket elnyelő régi projekteket hatékonyan be kellett fejezni, illetve el kellett olyan új projekteket indítani, melyek újra versenyképessé teszik az iparágat.

Ilyen új projekt például egy erős és új rakétahajtómű megalkotása (az Angara A5V szupernehéz orosz hordozórakéta a tervek szerint 2023-ra készül el), de vannak sokkal nagyobb terveik is. Pl. egy űrállomás létrehozásba is belevágnak. A vezérigazgató elmondta, hogy még nem dőlt el, hogy az űrállomás nemzeti vagy nemzetközi lesz-e, de a műszaki előkészítésnek már most meg kell kezdődnie. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország ezen a területen mindig vezető szerepet töltött be. Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi Nemzetközi Űrállomás (ISS) még mintegy 7-10 évig maradhat fenn.

Rogozin úgy véli, hogy az amerikai asztronautáknak a saját űrhajó használatához való visszatérése nyomán növekedni fog az orosz kozmonauták száma a Nemzetközi Űrállomáson. A vezető úgy látja, hogy a Roszkoszmosz által az amerikaiak utaztatásával megkeresett pénz „nem érte meg” a felelősséggel járó idegi megterhelést. Ezzel párhuzamosan elismerését fejezte ki a SpaceX működése kapcsán, véleménye szerint nagy szükség volt egy ilyen alternatív űrkutatási projektre, és sok sikert kívánt az amerikaiaknak.

Űrsikló és világűr

Egy másik, általuk dédelgetett elképzelésről beszélve elmondta, hogy „nagyon perspektivikusnak” látja a pilóta által vezetett, alacsony Föld körüli pályán többször felhasználható űrhajó kifejlesztésének gondolatát. Emlékeztetett rá, hogy a Szovjetuniónak volt egy Buran elnevezésű űrsiklója, amely valójában megelőzte korát, és amelynek felhasználására aztán nem találtak lehetőséget, és a lehető legrosszabbkor jött ebből a szempontból a Szovjetunió szétesése.

A NASA Hold-hasznosítási és Mars-utazási célkitűzéseivel kapcsolatban azt mondta, hogy a Roszkoszmosz nem engedhet meg magának mindent, amit megkíván. Hozzátette, hogy Oroszország meg fogja akadályozni a Hold privatizálását, bárkitől is származzon az elképzelés. Rogozin ezzel Donald Trump amerikai elnök április 6-i rendeletére utalt, amely a Hold és más égitestek forrásainak kiaknázására vonatkozott, s amelyben Trump leszögezte, hogy az amerikai kormányzat ellen fog állni minden olyan kísérletnek, amely az emberiség közös örökségének tekinti a világűrt. Az orosz tisztségviselő törvénysértőnek nevezte ezeket az elképzeléseket, és azt mondta, hogy Moszkva nem kíván egy Hold-verseny részesévé válni.

Tájékoztatása szerint Oroszország 2020-ban kezdi el Hold-programját, és elindítják a Luna-25 szondát. Ezt 2024-2025-ben a Luna-26 orbitális és Luna-27 nehézkészülék fogja követni. Utóbbi fúrásra és egyéb kísérletek elvégzésére is képes lesz.

Rogozin szerint a Roszkoszmosz előtt három feladat áll: az orosz fegyveres erők harci rakétarendszerekkel való ellátása, a gazdaság és az életszínvonal növelése (egyebek között az internet, a telekommunikáció és a navigáció fejlesztése révén), valamint a világ és a földi élet keletkezésére vonatkozó tudás megszerzése.

2020-tól kezdődően az összes űrprojektet a Roszkoszmosz égisze alatt fogták össze Oroszországban, mert – mondta Rogozin – csak akkor lesznek képesek állni a versenyt az agresszív, sokkal nagyobb anyagi erőforrásokkal rendelkező nyugati versenytársakkal szemben, ha minden erő egyetlen szervezetben koncentrálódik Oroszországban.