A megfigyelési botrány főszereplője, a National Security Agency (NSA) illegálisan behatolt a nagy internetes cégek – mint például a Google vagy a Yahoo! – rendszereibe, így közvetlenül jutottak sok millió felhasználó adataihoz – robbantott újabb bombát az Edward Snowden által átadott dokumentumokra alapozva megírt tudósításában tegnap a The Washington Post.

Az új információk azért különösen érdekesek, mivel a botrány nyári kirobbanása óta az egyik legfontosabb – és máig megválaszolatlan – kérdés, hogy vajon a nagy amerikai IT cégek akár önként, akár kényszerből együttműködtek-e a hírszerzéssel, és ha igen, milyen módon. A Post tudósítása szerint viszont az NSA hackeléssel mindenképp megszerezte a számukra fontos adatokat.

Rácsatlakoztak a kábelekre

A 2013. január 9-i keltezésű bizalmas dokumentumok szerint az NSA egyik részlege naponta több millió, a Google és a Yahoo! rendszeréből származó adatrekordot küldött a cég központjába. Az itt található kimutatás szerint az ezt megelőző 30 napban több mint 181 millió rekordot továbbítottak, melyek többek között az elektronikus levelek metaadatait, illetve szövegeket, hang- és képfelvételeket tartalmaztak.

Az adatgyűjtési projektnek a MUSCULAR nevet adták, és a brit testvérügynökséggel (Government Communications Headquarters – GCHQ) együtt működtették. A hírszerzők állítólag több helyen rácsatlakoztak a vállalatok fő adatkábeleire, majd válogatás nélkül begyűjtöttek mindent, a válogatás és szűrés később történt meg.

A Post által közölt dokumentumok között a legérdekesebb talán az a rajz, amelyik azt mutatja, hogy az NSA a Google belső hálózatának és a „nyilvános internetnek” a csatlakozási pontjain hatolt be a rendszerbe. A diák szerint az ügynökségek 3-5 napos forgalmat voltak képesek eltárolni, saját eszköztáraikkal csomagolták ki, illetve dekódolták a különböző formátumú fájlokat, majd ezek után eresztették rájuk a szűrőket. A relevánsakat megtartották további vizsgálat céljára, a többit törölték.

Az NSA igen érdekes közleményben reagált a Postban megjelent riportra.

Ahogy számtalanszor hangsúlyoztuk már az IT café e témában írt tudósításaiban, a megfigyelési botrány alapvetően amerikai botrány, az Egyesült Államokban ugyanis az nem okoz felháborodást, hogy a hírszerzés kémkedik szerte a világon – végül is ez a dolga, az ellene való védekezés meg más országoké –, hanem az verte ki a biztosítékot, hogy a tömeges adatgyűjtés során amerikaiak millióinak kommunikációját figyelték meg, vélhetően felhatalmazás nélkül, illetve egy olyan törvényre hivatkozva, mely meglehetős nagy szabadságot ad az NSA-nek.

Mivel az amerikai alkotmány egyik legkomolyabban vett passzusa az, hogy az USA polgárait csak szigorúan szabályozott keretek között lehet megfigyelni, így az NSA érhető módon e vád ellen védekezik. Közleményükben tagadják, hogy egyrészt törvénytelenül jártak volna el, másrészt azt is visszautasítják, hogy amerikai polgárok után kémkedtek volna. Kijelentik, hogy az ügynökség munkája a nemzet biztonságát szolgálja, és tevékenységük a külföldről eredő veszélyforrások kiszűrése. A begyűjtött amerikai adatokat pedig az előírásokat a lehető legkomolyabban véve kezelik.

Reakciók

A riporttal kapcsolatban a Google nevében David Drummond, a vállalat vezető jogtanácsosa adott ki közleményt. Drummond elmondja, hogy már jó ideje aggódnak amiatt, hogy ilyen típusú kémkedés áldozataivá válnak, épp ezért fejlesztik a biztonsági technológiákat, például az adatok titkosítását. Ők maguk egyetlen kormánynak sem adtak soha hozzáférést rendszereikhez. Az, hogy az amerikai kormány illegálisan behatolt egy magáncég hálózatába, felháborítja a Google-t, és szükségesnek tartják az ilyen tevékenység elleni fellépést.

A Yahoo! szóvivője nem volt ilyen bőbeszédű, de elmondta, hogy nagyon komoly eszközökkel védik adatközpontjaikat, és ők sem engedték meg soha egyetlen kormányügynökségnek, hogy hozzáférjenek az itt tárolt adatokhoz.