A hatóság közleménye szerint a legújabb műegyetemi űreszköz 5x5x15 cm méretével a SMOG-sorozat legnagyobb darabja, ami a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói hároméves közös munkájának eredményeként jött létre.
Az eszköz az MRC-100 elnevezést a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére kapta, amely 2024-ben lesz százéves. A club valamennyi kisműhold fejlesztésében kulcsszerepet játszott.
Gschwindt András, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének címzetes egyetemi docense elmondta, amit csak lehetett, beleépítettek a kisműhold térfogat egységébe, így elérték a majdnem 600 grammot: „Mivel a tömegkorlát 750 grammnál lett meghatározva, minden helyet kihasználtunk. A működést biztosító alegységek, valamint az elekroszmog vizsgálatát végző berendezésen kívül egy helyzetstabilizáló rendszer is helyet kapott rajta. Sőt, egy GPS és egy kamera is került a fedélzetére” – tette hozzá Gschwindt András.
A kisműhold fedélzetén három másik egyetemen – a Szegedi Tudományegyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Debreceni Egyetem – készült önálló kísérletek mellett a H-Ion és a 27G Kft. mérőeszközei is a világűrbe kerülnek.
Dudás Levente, a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék adjunktusa elmondta a kisműholddal kapcsolatban, hogy szeretnék, ha a Föld sötét oldalán is üzemelne, ezért a négy oldali napelemek mellett, több fedélzeti akkumulátor is felkerült rá: „A kisműhold másik oldalán egy elégé komoly elektronika kapott helyet, ami többek között adatgyűjtésre és mozgásállapot-analízisre képes. A MRC-100 műhold a napokban indult útnak Glasgow-ba, ahol megtörténik a műholdplatformra telepítése. A műholdat Elon Musk Falcon-9 típusú rakétája viszi majd a világűrbe az USA-ból” – mondta Dudás Levente.
A pályára állítás költségeit az USA-beli ARDC (Amateur Radio Digital Communications, rádióamatőrök a digitális kommunikáció fejlesztéséért) alapítvány biztosította. Az alapítvány céljaival összhangban, a támogatás feltétele az volt, hogy az MRC-100 széles frekvenciatartományban vizsgálja a Föld körüli elekroszmogot. A projekt legjelentősebb hazai támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Külgazdasági és Külügyminisztérium voltak. Az NMHH feltett célja, hogy támogassa a „szárnyait bontogató” hazai űripart, valamint az űrtudományok oktatását. A pályára állítás várható időpontja 2023 májusa lesz.
