A táblagép majdnem PC, de mégse

A Nielsen piackutató tegnap tette közzé felmérését, amely nem tartalmaz igazán meglepő eredményeket, amikor kijelentik, hogy a táblagépeken (a vezető rendszereket vizsgálták: iPad, androidos tabletek, illetve windowsos gépek) a felhasználók jórészt kielégítő élményekhez jutnak, ha a neten elérhető alkalmazásokat, szolgáltatásokat akarják igénybe venni. Ez a vizsgálat elsőre talán blődnek tűnik, ám érdemes arra koncentrálni, hogy a felmérés hangsúlyos pontja volt, hogy a mobil eszközök esetében a felhasználói élményben és a kezelhetőségben mi a különbség az egyre nagyobb kijelzővel rendelkező okostelefonok, illetve a hagyományos konfigurációk, valamint a táblagépek között.

Változtatni, de keveset

Hirdetés

Summázva: az eszközök több generációját vizsgáló kutatás szerint a weboldalak többségének a táblagépek nem jelentettek nagy kihívást, a legtöbb esetben az asztali konfigurációk számára optimalizált megjelenés vagy tökéletesen elegendő volt a tableten, vagy pedig minimális korrekcióra szorultak csak. A vizsgálat szerint a táblán megjelenő weboldalak többségükben nem hoztak elő új, más minőségű hibákat – ellentétben az okostelefonokra nem optimalizált oldalakkal –, hanem csak ugyanazok a problémák jöttek elő, melyeket az egyszeri PC-felhasználó a hagyományos gépén is kifogásol: bonyolult eszköztárak, kevés segítség a helyes működtetéshez stb. A Nielsen azt fogalmazza meg tanulságként, hogy a táblagépes alkalmazás nem telefonos alkalmazás, ezért inkább hiba, mint előny a felhasználói felületeket teljesen áttervezni – ahogy az okostelefonnál szinte kötelező, ha használhatóvá akarják tenni az oldalt.

De problémák azért akadnak: Jakob Nielsen – már erősen szubjektív – értékelésében elmond néhány webtervezői negatívumot. Ilyen például az általa kerülendőnek jellemzett keretek (frame-ek) visszatérése, melyek egy táblagépen kifejezetten hátrányosak lehetnek, másrészt az asztali gépeken megszokott keresési metódus felbontását, amelynek különösen hátrányos következménye lett az, hogy a „vissza” (back) funkció – ami a táblagépek használati módja miatt különösen fontos lenne – vagy nem található meg a tesztelt eszközökön, vagy pedig igen nehéz eljutni hozzá.

Apró, de fontos javaslatok

Amiket a Nielsen jelentése alapján a szerző javító szándékkal elmond:

  • az érintőképernyő miatt gyakori a téves parancskiadás (mellényúlunk) – ennek korrigálása nem mindig egyszerű a gépeken
  • a korábban kárhoztatott frame-es megoldások miatt egy osztott képernyőn ugyanaz a gesztus már parancsot vonz a két területen – ez zavaró lehet
  • a felhasználó nem mindig látja, hogy épp mit csinál az ujjával (nem kap visszajelzést, és azt sem látja, mi ennek a hatása) – ez is problémákat okozhat
  • túl bonyolult gesztuskezelés: túl sok van belőlük, nem könnyű őket mind megtanulni, ezért a felhasználók többsége egy idő után mindenfélét megpróbál: egy, két, három ujjal nyomja, húzza, keveri stb.

Az elemző szerint nincs nagy baj, de az eddig követett, néha túl szigorú szkeuomorfizmus (amikor a digitális felhasználói felületet a valóságból átvett elemekre hasonlító módon alkotják meg) helyett köztes megoldásra lenne szükség: az imitációt kellene egészséges arányban kombinálni az elvontabb, más készülékekről már ismert felhasználói felületeken alkalmazott megoldásokkal. A másik javítási lehetőség pedig az, hogy – bár a tabletek nem telefonméretűek – mégiscsak alkalmazkodni kellene a kisebb kijelzőkhöz.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt

Előzmények