A GKI-T-Mobile e-Gazdaság Index 2005 elején kismértékben nőtt, az e-gazdaság szereplőinek várakozásai némileg javultak. A korábbi negyedévekben az e-Gazdaság index a GKI üzleti bizalmi index mozgását követte, azaz a vállalkozások internettel kapcsolatos várakozásait erősen befolyásolták az aktuális piaci, üzleti kilátások. 2005 elején a két index távolodott egymástól, az internettel kapcsolatos várakozások az általános pesszimizmus ellenére javultak 2004 utolsó negyedévéhez képest.
Optimisták: a turizmus és a kereskedelem kevésbé, a pénzügy annál inkább
A turizmus szektorban az előző negyedévhez képest kismértékű javulás történt. A válaszok alapján azonban a vendéglátással foglalkozó cégek továbbra is semleges, igaz inkább derűlátó véleményt fogalmaztak meg az internetnek vállalkozásaikra gyakorolt hatását illetően.
A kereskedelem és az általános vállalati körként definiált szakágazatok esetében a piaci várakozások tovább ingadoznak, az első félév folyamán a turizmushoz hasonlóan kismértékű optimizmus volt jellemző mindkét szektorban.
A korábbi negyedévekhez hasonlóan 2005 elején is a pénzügyi szektornak az átlagosnál kedvezőbb kilátásai húzták fel az GKI - T-Mobile e-Gazdaság Index összesített értékét. Az előző negyedévhez képest ugyan csökkent az e-pénzügyi index, ennek ellenére továbbra is a pénzügyi vállalatok körében a legnagyobb az internet iránti bizalom.
Az internethasználat már számítógéptartozék a cégeknél
A hazai, legalább 5 főt foglalkoztató cégek körében az internetpenetráció 82 százalékos volt 2005 júliusában, szemben a 2004-ben mért 73 százalék körüli aránnyal. A 2004-ben készült felmérésben mértnél 9 százalékponttal magasabb – a statisztikai hibahatáron túlmenő – érték alapján tavaly óta egyértelműen nőtt az internet penetráció. Az internet-csatlakozással való ellátottság a számítógépet használó cégek körében 89 százalék.
A teljes 5 fő feletti vállalati körből mintegy 22,7 ezer darab 5-9 fős mikrovállalat, 22,6 ezer kisvállalat, 4,5 ezer középvállalat és 900 nagyvállalat rendelkezik internet hozzáféréssel, ami összesen mintegy 50,5-51 ezer céget jelent.
Az internetcsatlakozással rendelkező vállalkozások aránya a kisebb cégektől a nagyvállalatok felé haladva növekszik: az 5-9 fős cégek átlagosnál kisebb hányada (75 százaléka), míg a 10-19 fős cégek 84 százaléka, a 20-49 fős cégeknek pedig 92 százaléka rendelkezik valamilyen internet-hozzáféréssel. Legnagyobb arányban értelemszerűen a közép- és nagyvállalatoknak van csatlakozása: az 50-249 fős cégeknek 99 százaléka kapcsolódik a világhálóhoz, a 250 főnél több dolgozót foglalkoztató vállalakozások körében pedig gyakorlatilag 100 százalék a penetráció.
Az összes vállalkozás körében az internetpenetráció az átlagosnál nagyobb a szolgáltatási szektorban (pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás) működő cégek körében (94 százalék). A vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás területén (57 százalék), az oktatás egészségügy és egyéb szolgáltatások (65 százalék), valamint a mezőgazdaság, halászat ágazatok (71 százalék) körében az internetpenetráció alacsonyabb, mint az 5 fő feletti cégek átlagos mutatója (82 százalék).
Észak-Alföld kontra Közép-Dunántúl
Az országos átlagnál alacsonyabb az internet penetráció az Észak-Alföldön (73 százalék) míg az átlagnál magasabb Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon (86 százalék).
A számítógépet használó, de internetkapcsolattal nem rendelkező cégek aránya az országos átlagnál (10 százalék) szignifikánsan magasabb a dél-dunántúli régióban (18 százalék).
* * *
A GKI Gazdaságkutató Rt. és a T-Mobile Magyarország Rt. - a Sun Microsystems Magyarország Kft.-val együttműködve - negyedévente felméri a vállalati internethasználati szokásokat, a hazai elektronikus gazdaság fejlődését. A felmérés 2005 júliusában zajlott le telefonos interjúk formájában 1000 cég reprezentatív megkérdezésével. A felmérés célcsoportja a legalább 5 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások voltak. A felmérés kiterjedt egész Magyarországra és érintette az összes gazdasági szektort. A konjunktúraindex a magyar gazdaság vizsgált szegmenseinek az internettel és az internetes alkalmazások üzletmenetre gyakorolt hatásával kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, s négy kérdés eredményeit foglalja magában. A kérdések az internetes értékesítés és beszerzés várható alakulására, az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatására és az internetben rejlő üzleti lehetőségek jelenben és jövőben vélt kihasználására vonatkoznak.
