A kínai kormányzat ma közzétett egy november elsején érvénybe lépő törvénycsomagot, melyben szabályozták az Uberhez hasonló közösségi, megosztáson alapuló vállalkozások működési kereteit, így végre tisztázottak azok a körülmények, hogy a helyi monopolcég, a Didi, vagy éppen egy külföldi, az Uber milyen feltételek mellett tevékenykedhetnek a kontinensnyi országban.

Az uralkodó Didi, illetve a kínai piacot megcélzó Uber mindketten támogatóik és befektetőik révén több milliárd dollárnyi összeget öltek bele a kínai terjeszkedésbe a közelmúltban – sőt, igyekeztek egymás helyzetét más módszerekkel globálisan is nehezíteni –, de mindeddig ez az üzleti modell a szürke zónához tartozott Kínában.

A cél a támogatás

Most viszont, az új szabályok kihirdetésekor a kínai közlekedési miniszter közölte, hogy kettős a céljuk: támogatni az innovatív megoldásokat, ugyanakkor ezeknek szabályozott kereteket biztosítani.

Az új szabályok legfontosabb alapkijelentése, hogy az online autórendelés törvényes Kínában. Emellett a megosztásos modellben dolgozó sofőröknek büntetlen előéletűeknek kell lenniük, legalább hároméves vezetési gyakorlattal kell rendelkezniük, az autóik életkora nem haladhatja meg a nyolc évet, illetve nem futhattak többet, mint 600 ezer kilométer, valamint nem lehet bennük több hét ülésnél. Adatvédelmi rendelkezés, hogy a szervező online cégek az utazások adatait Kínán belül kell tárolják, illetve ezeket az információkat legalább két évig meg kell őrizniük.

Ugyanakkor várják a visszajelzéseket még mindig, és a helyi hatóságoknak – ne feledjük: Kínában számtalan olyan város van, ahol magyarországnyi ember él – jelentős jogköröket biztosítanak, például meghatározhatják a minimális és a maximális tarifát, illetve kiköthetik, hogy a helyi megosztásos személyszállítók milyen típusú autókkal vállalhatnak munkát.

A szabályozást mind a Didi, mind az Uber képviselője üdvözölte, és mindketten bíznak abban, a fejlődés legfőbb akadálya elhárult.