A kötelező jótállásra vonatkozó új szabályok azt szolgálják, hogy a vevő a lehető legkevesebb hátrányt szenvedje el elromlott terméke miatt. A jövő évtől alkalmazandó rendelkezések egyértelműsítik, hogy a szavatossági, jótállási igények érvényesítése nem köthető az eredeti csomagolás meglétéhez – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szombaton az MTI-vel.
Azt írták, hogy visszatérő probléma volt mostanáig, hogy a termék az elhúzódó vagy többszöri javítás miatt futott ki a jótállási időből. A jótállási idő 2021. január 1-jétől meghosszabbodik azzal az idővel, amíg a vásárló a szervizelés miatt nem tudja használni készülékét. Hangsúlyozták, hogy a javítási idő a jövőben tehát nem számít bele a jótállási időbe. Az csak azután folytatódik, hogy a vevőt értesítették a hiba kijavításáról, és a termék ismét működőképes.
A tárca szerint sokakat riasztott el a meghibásodott árucikk visszavitelétől, hogy az eladó az eredeti csomagolást kérte a jótálláshoz. A jogszabályi követelménnyel alá nem támasztható elvárás gyakran a legnagyobb odafigyeléssel, gondossággal sem teljesíthető. Életszerűtlen igény, hogy egy hűtőgép hatalmas kartondobozát, a merevítő hungarocellt és a fóliát akár évekig a lakásunkban tároljuk. A módosítás egyértelműen rögzíti, hogy a csomagolás megőrzése nem feltétele a szavatossági, jótállási igények érvényesítésének – emelték ki.
Az ITM közölte azt is, az új szabályok szerint a javítást végző köteles tájékoztatni az eladót arról, hogy a termék javítható-e. Be kell számolnia a javítás várható idejéről, majd elkészültéről is, hiszen a kereskedő csak így tud megalapozott információt adni a vevőnek. Hozzátették: a naprakész tájékoztatás jelentősége megnő azzal, hogy a jövő évtől előírt határidő szerint, ha 30 napon belül nem történik meg a javítás, a fogyasztó cserét kérhet, ha arra nincs mód, visszajár neki a vételár.
Az új rendelkezések ennek megfelelően bővítik a fogyasztóvédelem hatáskörét, a hatóság ellenőrizni fogja a kereskedő és szerviz közötti információcserét is.
