Bár már 10 éve létezik Full HD műsorszórás, a váltás lassú és fájdalmas volt. Az SD és a HD tartalmak közötti átmenet a szakemberek szerint is nehezen ment: sokan aggódtak, hogy nincs szükség nagyobb felbontásra, bőven megfelel a 2004 előtt használt szisztéma is. Aztán a félelmek elpárologtak, a végfelhasználói eszközök ára csökkenni kezdett, és beindult a folyamat. Az elektronikus média és szórakoztatóipar kiállításán, az IBC-n több előadás is a tévénézési szokásokról és igényekről szólt. Az elmúlt néhány évben a televíziózás körül kialakult ipar már a szükséges keretrendszert fejleszti a legújabb áttöréshez, jöhet az Ultra HD.
Ma már nem nagy kunszt HD tartalmat találni, Magyarországon is akadnak csatornák szép számmal. A 4K-ra alkalmas televíziók és egyéb megjelenítők ára alacsonyabban nyitott, mint annak idején a HD fogyasztására alkalmas készülékek piaca, ezért nem csak a tartalomgyártók, de az iparág többi szereplője is bizakodó a formátummal kapcsolatban.
Thomas Wrede, a SES Vételi Rendszerének alelnöke beszél a televíziózás jövőjéről [+]
Az Ultra HD bevezetése két fázisban történik meg, a több pixel, jobb kodek és nagyobb látómező csak az első lépés, a másodikra 2017-18 körül számíthatunk. Ez utóbbi hozza el a „jobb pixeleket”, ezt a magasabb dinamikatartománnyal, szélesebb színspektrummal és magasabb képkockaszámmal érik el. Emellett a hangsávok fejlesztése is gőzerővel zajlik. A technológia mellett a tartalom is készül, 2015 végére 1400 Ultra HD film és sorozatepizód készül el, az OTT (Over-The-Top) szolgáltatásokat folyamatosan töltik meg 4K műsorral, a statisztika alapján pedig fokozatosan hódítja el a teret a fizikai adathordozóktól. Most, hogy elkészült az Ultra HD Blu-Ray specifikáció, azért ezek száma is gyarapodni fog, miközben 2025-re ezernél is több Ultra HD csatornát várnak az elemzők, amiből 220 európai adót takar.
A hagyományos tévézés marad az élen [+]
Az új tömörítési eljárások ellenére is meglehetősen drága az Ultra HD közvetítés, ezért a SES (illetve természetesen a többi műholdüzemeltető) szerint a műholdas televíziózás kedvez a legjobban a formátumnak. A lefedettségi térképek alapján nem nehéz megmondani a bizakodás okát sem: egy-egy műhold akkora területre képes sugározni a nagyfelbontású jelet, amit kábeles sávszélességgel jóval költségesebb lenne.
Nem csak több, jobb pixelek! [+]
Évek óta hallani, hogy a klasszikus televíziózás ideje lejárt, a számok egyelőre ezt nem támasztják alá. Az idei IBC-n is sokakat foglalkoztatott a téma, hogy Észak-Amerikában a 2009-es csúcs óta folyamatosan veszít jelentőségéből a lineárisan sugárzott csatornakínálat, azonban Európában továbbra is egyre többet nézzük a sugárzott csatornákat. A feltörekvő országokban pedig még meredekebben ível felfelé a grafikon.
Az Eurodata TV és az IHS felmérése szerint tavaly az USA területén napi átlag közel 5 órát néztek az emberek tévét (293 perc), nem lineáris tartalmakat pedig 26 percen keresztül fogyasztottak a nézők. A legkevesebbet Németországban ülnek a tévé képernyője előtt az emberek, 221 perc előre meghatározott tematika szerint sugárzott adást és mindössze 5 perc nem lineáris műsort tekintve meg.
A 4K készülékek alacsonyabb áron indultak [+]
A fentieknek megfelelően a közvetlenül műholdakról a háztartásokba sugárzott csatornák száma is tovább nő a következő 9-10 évben. A bővülés Észak-Amerikában lesz arányaiban a legkisebb, ott 2024-re 15 500 csatorna várható, ami két százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. Afrika és a Közép-Kelet 6,1 százalékos bővülés elé néz, így 2024-re 2850 csatornát foghatnak majd műholdról a tévénézők. Ehhez azt is érdemes figyelembe venni, hogy a szakemberek 2018-ra másfél milliárd előfizető háztartást várnak, a legnagyobb növekményre (94 millió új hozzáférés) Ázsia területén lehet számítani.
