A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) tegnap sajtóközleményt bocsátott ki, melyben a minisztérium és az informatika, illetve a hírközlés 2007-es viszonyát elemzik. A GKM a bevezetőben megállapítja, hogy az informatika és hírközlés kérdése nem szimpla társadalompolitikai kérdés és messze több technológiai problémáknál: olyan gazdaságpolitikai kihívás, amely a nyitott gazdaságú Magyarország nemzetközi helytállásának záloga.

A tavalyi év hírközlési eredményeit a GKM a következőkben látja:

• a számhordozás maximális ideje a korábbi 14 napról, 8 napra csökkent, s a fogyasztóknak a korábbi kétszeri kapcsolatfelvétel helyett, csupán egyszer kell megkeresniük azt a szolgáltatót, amelyhez tovább kívánják vinni számukat
• az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításával a Magyarországon hatályos szabályozás 3 éves adatmegőrzési kötelezettsége egy évre csökkent
• a GKM kezdeményezte az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségével, a fogyasztók védelmével összefüggő követelményekkel kapcsolatban olyan új rendelet kiadását, amely az újabb szolgáltatásokra is minőségi követelményeket ír elő és átláthatóbb, összehasonlításra alkalmasabb adatok közzétételére kötelezi a szolgáltatókat, megkönnyítve a fogyasztók számára a szolgáltató-választást

Internet

2006-hoz képest az internet-előfizetések száma közel 30 százalékkal nőtt, ezen belül a szélessávú kapcsolatok aránya megközelítette a 60 százalékot. Az 1025 kbit/s feletti sávszélességgel bíró kapcsolatok aránya közel 50 százalék. A nagy- és középvállakozások közel 100 százaléka, míg a mikrovállalkozások csupán 66 százaléka csatlakozik az internethez. A hazai vállalkozások 83 százaléka használ számítógépet. A számítógéppel nem rendelkező cégek nagy része egyéni, mikro-, illetve kisvállalkozás. A hazai vállalkozások 70 százaléka rendelkezik internetkapcsolattal. A szélessávú technológiákhoz hozzáférő lakosok aránya az év végére elérte a 94 százalékot, amely 6 százalékpontos javulást jelent a tavalyi évhez képest. 2007 végén a háztartások 28 százaléka rendelkezik internetkapcsolattal. Az internetet használók tábora közel 10 százalékponttal emelkedett, azaz jelenleg a 15 év feletti lakosság 37 százaléka tekinthető rendszeres internethasználónak, s a felnőtt lakosság több mint fele digitálisan még mindig írástudatlan, azaz nem használ sem számítógépet, sem internetet.

E-kereskedelem

2004-ben az interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma elérte a 12 milliárd forintot, 2005-ben pedig meghaladta a 19 milliárd forintot. 2006-ban 20 százalékos növekedéssel közel 800-ra nőtt a hazai webáruházak száma. A prognózisok szerint ez e-kereskedők árbevétele idén elérheti a 30 milliárd forintot, jövőre pedig akár a 45 milliárdot is. Az Országgyűlés által 2007 júliusában elfogadott törvénymódosítások megteremtették piac- és fogyasztóbarát elektronikus kereskedelmi szabályozást. A gazdasági tárca várakozásai szerint 2008-ban a fogyasztói elektronikus kiskereskedelem forgalma részben e módosításnak köszönhetően megőrizheti jelenlegi, évi csaknem 50%-os növekedési ütemét.

A GKM meggyőződése, hogy az elektronikus kereskedelem fejlődésének leghatékonyabb gátja az újfajta babonák széles tárháza, ezért a gazdasági tárca tájékoztató oldalt indított. Mindezeken túl, az infokommunikációs szolgáltatásokkal szembeni bizalom erősítése érdekében a minisztérium szigorította a kéretlen elektronikus hirdetésekre vonatkozó szabályozást, hatékonyabbá téve a hatósági fellépést. A szabályozás alapján eljáró Nemzeti Hírközlés Hatóság idén mintegy félezer spameljárást folytatott le, jelentős bírságokat kiróva a visszaélést elkövetőkre.

Innováció

Az infokommunikációs technológiák (IKT) használatából fakadó egyértelmű előnyöket szem előtt tartva, a tárca kiemelt feladatának tekintette a lakosság és vállalatok IKT-eszközökhöz juttatását és azok használatának ösztönzését. Ennek érdekében az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának keretében a GKM pályázati konstrukciók kidolgozásában vállalt kiemelt szerepet.

A GKM 2007. október 16-án hirdette meg azt a komplex programot, amely az állami kezdeményezésű programoktól a piaci szereplőkkel közösen megvalósított konstrukciókon át, a teljes egészében piaci és civil indíttatású projektekig összefogja azokat a kezdeményezéseket, amelyek az információs társadalom, s hosszabb távon a tudásalapú társadalom megvalósításában játszanak hatékony szerepet.

A programok áttekintése során komoly igény mutatkozott az eMagyarország Program folytatására. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a tárca a programot megújítva élesztette fel, a szigorú követelmény- és támogatási rendszer alapján kiválasztott eMagyarország pontok egységes hálózatba szervezésével, az eTanácsadóhálózat bevezetésével és az eMagyarország-portál átalakításával.