Vitathatatlan, hogy – nyilvánvaló hiányosságaik mellett – a Wikipedia mintájára létrejött kezdeményezések, a wiki-alapú tartalmak a web, az internet adta lehetőségek talán leginnovatívabb, az új média adta lehetőségek legkomolyabban veendő, a felhasználók számára leghasznosabb anyagaivá váltak.

Ezek sorába tartozik egy kifejezetten szimpatikus vállalkozás, a tavaly ősszel indult Forvo, amely az önkéntes, közösségi munkát egy igen produktív és hiánypótló oldal létrehozásával valósítja meg. Az alapítók célja, hogy egy olyan honlapot hozzanak létre, ahol a különféle nyelvek szavainak kiejtését ismerhetjük meg. Ilyen lehetőségek vannak már a neten, leginkább a nagy szótárkiadó vállalatok oldották ezt meg (például az angol nyelvben a Merriam-Webster oldala ad arra módot, hogy a címszavak standard kiejtését meghallgathassuk, de van ilyen szolgáltatása az msn-nek is, hogy a magyar SZTAKI szótárt el ne felejtsük – bár itt beszédszintetizátor működik, ami mégis csak más –, és még sorolhatnánk...), de a Forvo, wiki-jellegéből adódóan mégis nagyon más.

Az oldalt a felhasználók szerkesztik – ez alapkövetelmény egy ilyen vállalkozásnál –, a szerkesztők a technológiai hátteret, illetve bizonyos típusú menedzselést biztosítanak. Ha belépünk a Forvo honlapjára, akkor egyenesen rákereshetünk egy szóra, vagy böngészhetünk, hogy meghallgassuk, hogy azt a szót vajon hogyan is kell kiejteni. A böngészés megkönnyítésére az adatbázisban lévő szavak nyelvek és kategóriák szerint is csoportosítva vannak, s a közösségi oldalak mintájára ajánlókat is olvashatunk: a legnépszerűbb, illetve a legutóbb feltöltött szavak listáját. Ha megvan a keresett szó, akkor közvetlenül is meghallgathatjuk a kiejtést, de akár el is menthetjük MP3 formátumban. De ez csak a passzív része a szolgáltatásnak.

A regisztrált felhasználó – akárcsak a Wikipedián – maga is bővítheti a tartalmat. A legegyszerűbb mód az, hogy ha szeretnénk új szót, illetve annak kiejtését feltölteni (a szófelvitel külön van választva a hangfeltöltéstől, tehát úgy is tehetünk, hogy megadunk szavakat, de a kiejtést másra bízzuk), akkor a megfelelő menüpontban, a nyelvválasztás után felvisszük a szót. Itt van egy igen fontos – szintén a közösségi oldalaktól örökölt –, roppant hasznos funkció: címkékkel (tag) láthatjuk el címszót, így a tages keresőben újabb esélyt adunk a számára. Külön öröm, hogy az együttműködés következtében a felvitt címszavakhoz azonnal megjelenik egy link a Wikipedia azonos címszavára – már ha van ilyen. Ha mi magunk akarjuk megadni a helyes kiejtést, akkor egy igen egyszerű metódussal tudjuk megtenni. A „Pronounce this word” linkre kattintva átkerülünk egy Flash Playert használó oldalra, ahol két lépésben felvehetjük az általunk helyesnek gondolt kiejtést, majd egy újabb kattintás segítségével fel is tölthetjük az adatbázisba. Egyszerű, kiváló.

Ugyanakkor azt sem szabad említés nélkül hagyni, hogy – a gyermekbetegségek mellett – a Forvo természetesen magában hordozza a wiki-alapú adatbázisok hiányosságait is: az önkénteseken alapuló munka gyakran helytelen tartalmakhoz vezet. Az oldal szerkesztői például felhívják a figyelmet arra – feltehetően ez volt az eredeti céljuk –, hogy lehetőleg az anyanyelvünk szavainak kiejtését töltsük fel, így adva segítséget a más nyelvűeknek, hogy vajon például a Csepcsányit hogy is kell kiejteni. Ám – egy rövid áttekintés tapasztalatai alapján – a szabadság nagy úr, ezért majdhogynem az a ritkább, ha valaki az anyanyelvének szavait mondja fel (talán az arab szavak kivételek, amelyeket sajnos még elolvasni sem tudok). Ez a hátrány azonban előnybe is fordulhat, sőt. Mivel a szavak kiejtésénél minden fölvitt változatot úgy jelez a program, hogy a feltöltő milyen nemzetiségű, ezért az is igen hasznos lehet, hogy például egy spanyol ajkú hogyan ejt ki más nyelvű földrajzi neveket (ez konkrét példa: a Virginia szót a chilei önkéntes „virhiniának” ejti).

Az nem teljesen világos a számomra, hogy mi kerül az egyes szavaknál a standard pronunciation link alá. Megnézve a még elég szegényes magyar szókincstárat, itt több hibásan kiejtett magyar nevet is találtunk: például Bay Zoltán, Zipernowsky Károly. Ez utóbbi helyesbítettem, s fel is került az új adat a régi mellé. A törlés sajnos manuális, mivel a helytelen adatot e-mail útján lehet csak eltávolíttatni. Nos, az általam felvitt kiejtés került a standard boxba, de ha ez egyszerűen időrendi, tehát a legutóbbi a standard, akkor ezen kéne még csiszolni. A minőség biztosítására egyébként jó ötlet, hogy az egyes adatokra lehet szavazni, s így talán kialakul egy minőségi sorrend – bár ugye, ez sem tuti.

De még egyszer mondom, nagyszerű kezdeményezés. Ebben a pillanatban 182 nyelv – nyelveket is lehet hozzáadni! – több mint 17 ezer szava van fönt, 14 ezernél több kiejtési példával. Ha valamire, akkor erre való az internet.