Nem mulasztanak el a "korlátozás nélküli mobilitásról" vizionálni a hordozható informatikai eszközök és a mobiltelefonok gyártói, csak éppen készülékeik akkui nem tudják kiszolgálni e szép, új világ igényeit. Egyre több nagy teljesítményű mobilberendezés jelenik meg a piacon, sok közülük egyszerre telefon, kamera, zenelejátszó és határidőnapló, ám ezzel egyidejűleg energiafogyasztásuk is egyre nagyobb. Az óriási tudású eszközök fejlesztői a szabadság, a mozgékonyság új korszakáról beszélnek, ám eközben mélyen hallgatnak ágazatuk nagy, sötét titkáról: az akkumulátorok technológiája képtelen lépést tartani a berendezések fejlődésével, növekvő energiaéhségével – írja a The Economist.
Hirdetés
Érzékelvén a problémát a gyártók igyekeznek megoldást találni. A japán Matsushita például hamarosan új eldobható elemekkel (nevük: Oxyride) jelenik meg Amerikában és Európában. Bár a szórakoztatóelektronikai világcég mérnökei nem kevesebb, mint nyolc évet szántak az újdonság kifejlesztésére, csak ötven százalékkal tudták megemelni annak üzemidejét a hagyományos elemekhez képest. A gond az, hogy a mobiltelefonokban és más hordozható eszközökben használatos lítiumion és lítium-polimer akkumulátorok fejlődése még ezt a szerény mértéket sem éri el.
A Boston Consulting Group tanácsadó cég egy nem publikált jelentése szerint mindössze évi nyolcszázalékos ütemben nő az az energiamennyiség (az energiasűrűség), amelyet egy-egy ilyen akkumulátor tárolni tud. Ezzel szemben a mobilberendezések fogyasztása több mint háromszor ilyen gyorsan emelkedik, összhangban azzal, ahogy egyre többet látnak el színes háttérvilágítással, nagy sebességű adatátviteli képességekkel, egyre nagyobb teljesítményű mikroprocesszorokkal. Ennek az ollónak a nyílása sajnálatos módon azt jelenti, hogy a fogyasztók relatíve elveszítik annak az értéktöbbletnek egy részét, amit az egyre nagyobb tudású készülékek megvételével megkaphatnának. Ez a folyamat a közeljövőben fel fog erősödni, párhuzamosan azzal, ahogy a mobiloperátorok bevezetik harmadik generációs (3G) hálózataikat, amelyek arra késztetik a felhasználókat, hogy nagyobb teljesítményűre cseréljék le GSM-telefonjaikat.
Hosszabb távon ígéretesek lehetnek az olyan fejlesztések, mint például a miniatűr üzemanyagcellák, amelyek leválthatják a jelenleg használatos akkukat, ám ezek megjelenése egyelőre igencsak a jövő zenéje. A jelen az, hogy a felhasználók kénytelenek sűrűbben töltögetni berendezéseik akkumulátorait vagy pótakkukat cipelni magukkal – ennyit a "korlátoktól mentes mobilitás" víziójáról. A japán DoCoMo mobiloperátor, a 3G úttörője kínál olyan nagy teljesítményű telefont, amely mindössze negyven percig képes teljes színes kijelzős pompájában üzemelni, utána fokozatosan elveszti szépségét, majd tudásának elemeit is. További jele a gondoknak, hogy a reptereken egyre több olyan üzleti utazót látni, aki sorban áll az energiatöltő pontok előtt, mert mobiltelefonja, laptopja vagy PDA-ja akkumulátora idő előtt lemerült. Sokuk úgy védekezik ez ellen a kellemetlen lehetőség ellen, hogy korlátozza eszköze tudását, például lemond a videoátvitelről.
Az Egyesült Államok hadseregének úgynevezett Future Force Warrior programja azzal számol, hogy a jövő katonájának nem kevesebb mint 15 kilogrammnyi akkumulátort kell majd magával cipelnie, hogy legyen elég energiája a rendelkezésére álló high-tech berendezések harctéri működtetésére.