Napjaink webhasználója egyre céltudatosabbá válik, egyre jobban bosszantják őt a weboldalak különböző, számára haszontalannak ítélt funkciói, és egyre többet is keres – ugyanakkor nem mindig talál. Többek közt ezekre az erősödő trendekre hívja fel a figyelmet az internetes interakciók egyik legnevesebb kutatója, elemzője, Jakob Nielsen legújabb, webböngészési szokásokat értékelő tanulmányában.
Nielsen több, a webfejlesztők és webmarketinggel foglalkozó szakemberek számára régóta nyilvánvaló tézist fogalmaz meg legújabb elemzésében: napjaink internetezői jellemzőjen önzők és nagyon türelmetlenek, pillanatok alatt továbblépnek egy weboldalról, ha ott éppen nem találják meg, amit keresnek, nehéz a figyelmüket megragadni, az erre irányuló kísérletekkel szemben pedig a legtöbben inkább gyanakvóak, legalábbis Nielsen szerint.
Megfoghatatlan felhasználók
A mai internetező tehát sokkal célratörőbb és egyre valószínűbb, hogy el is éri a célját: míg 1999-ben a webfelhasználóknak átlagosan csupán 60 százaléka találta meg az interneten azt, amit keresett, ma már ez az arány 75 százalék körüli. Ennek alapvetően két oka lehet: „A weboldalak felépítése jobb lett az idők során, emellett a felhasználók hozzászoktak az interaktív felülethez és funkciókhoz” – mondta el a kutató a BBC News tudósítójának.
A céltudatos felhasználó lehet minden portálüzemeltető rémálma, ezeket a netezőket ugyanis nagyon nehéz „megfogni” egy-egy érdekesebb trükkel, promócióval vagy egyéb szerkesztői eszköz segítségével. „A webfelhasználók mindig is könyörtelenek voltak, de most még inkább azok. Csak a lényeget várják el az oldalaktól, nagyon türelmetlenek” – mutatott rá Nielsen.
A problémát ráadásul vagy egyáltalán nem látják, vagy rosszul kezelik a weboldalak üzemeltetői, akik Nielsen szerint többnyire szerelmesek saját szülöttjükbe, és úgy érzik, hogy a felhasználók hasonlóképpen el lesznek ragadtatva attól, amit a kezükbe kapnak. A nézetkülönbséget jól jelzi, hogy míg a fejlesztők a különböző beépített extrákra (widgetek, alkalmazások stb.) úgy tekintenek, mint olyan eszközökre, melyek segítik a felhasználókat, addig a netezőket valójában inkább bosszantják az ilyen sallangok, toldalékok. A legtöbben egyenesen úgy érzik, hogy mindezek csak arra jók, hogy az oldal betöltési idejét növeljék.
Aki keres, talál. Vagy nem.
Nielsen szerint manapság az oldalak elérési módjában is jelentős különbségek mutatkoznak, ez pedig egyértelműen a keresők erősödését jelzi: míg 2004-ben a felhasználók körülbelül 40 százaléka jutott el a keresett információhoz vagy tartalomhoz valamilyen általa ismert vagy gyakran látogatott weboldalon keresztül, addig mára ez az arány mindössze 25 százalék, gyakorlatilag mindenki más az ismert keresőmotorokat használja. „Ezek a keresőmotorok uralják ma a webet” – hívja fel a figyelmet Nielsen, jóllehet szerinte a Google és a hozzá hasonló szolgáltatások sem végeznek tökéletes munkát: „Az emberek igen gyakran nem találnak rá a keresők segítségével arra, amire kíváncsiak. Aki hosszú távon le akarja nyomni a Google-t, annak pusztán egy jobb keresőt kell készítenie” – adta meg a receptet interjúja végén Nielsen.
