A szoftverek jogtisztaságával foglalkozó iparági szövetség, a Business Software Alliance (BSA) kiadta legújabb, a tavalyi évet feldolgozó tanulmányát, melyben a szoftverkalózkodással kapcsolatos felmérések és elemzések adatai olvashatóak. A tanulmányt a BSA az IDC-vel és az Ipsosszal közösen készíti, közel 100 ország 116 nemzeti és regionális gazdaságának adatait foglalja össze. Az IDC elemzői több mint fél évet töltöttek az adatok összegyűjtésével, míg az Ipsos mintegy 15 ezer üzleti és lakossági felhasználóval töltette ki kérdőívét. A tanulmány a számítógépeken futó szoftverek – beleértve az operációs rendszereket, rendszerszoftvereket és egyedi alkalmazásokat, valamint az ingyenes és nyílt forráskódú programokat is – körét fedi le.

A jelentés fő összegzéseként a BSA közölte, hogy világszerte a számítógép-felhasználók több mint fele (57%) használ kalózszoftvereket, 31%-uk minden esetben, többnyire, illetve alkalomadtán, míg 26% ritkán teszi ezt.

A kimutatás szerint Magyarországon a kalózszoftverek használatának aránya viszonylag alacsony és évek óta nagyjából állandó, bár a tavaly 41 százalék még 131 millió dollárnyi kárt okozott, idén ugyanekkora mérték már 143 millió dolláros veszteséget jelent a BSA szerint.

Nagyításhoz klikk! a képre

A felmérés további megállapításai:

• a kalózszoftverek aránya körülbelül 42%
• a kalózszoftverek kereskedelmi értéke a 2010-es 58,8 milliárd dollárról 2011-ben 63,4 milliárd dollárra emelkedve rekordot döntött. Ennek legfőbb oka a fejlődő gazdaságok növekvő PC-vásárlásai, mivel itt a legmagasabbak a kalózkodási ráták
• az illegális szoftverhasználatot tekintve a fejlődő és fejlett gazdaságok között tapasztalható olló továbbra sem szűkül. Példának okáért Kínában az egy PC-re eső szoftverköltés negyede az orosz, indiai, vagy éppen brazil adatnak, és csak 7%-a az Egyesült Államok hasonló értékének
• azok a felhasználók, akik a felmérés során azt mondták, hogy a legtöbb szoftverük illegális, jellemzően fiatal férfiak, akik egyébként több programot telepítenek számítógépeiken, mint a felhasználók egyéb csoportjai
• az üzleti döntéshozók saját bevallásuk szerint gyakrabban alkalmaznak kalózszoftvereket, mint más felhasználók.
• a közvélemény szerint továbbra is fontos a szellemi tulajdon védelme: tízből hét felhasználó támogatja azt, hogy az innovációkkal előálló fejlesztőket meg kell fizetni, hogy további újdonságokkal álljanak elő

A BSA szerint továbbra is törekedni kell a szoftverkalózkodás mértékének csökkentésére, és erre vannak is módszerek. Megállapítják, hogy számos országban fokozatosan csökken a kalózszoftverek aránya. Ez azt bizonyítja, hogy a konzekvensen folytatott „kalózellenes” tevékenységeknek van eredménye, a kormányzatok igenis hatékonyan képesek tenni a szoftverkalózkodás visszafogása érdekében. A BSA úgy véli, a következő módszerek hozhatnak eredményeket:

• a köz figyelmének felhívása a szoftverkalózkodásra és a szellemi tulajdonjogokra az iparággal és a hatóságokkal együttműködésben
• a szoftverek és más védett anyagok védelmének modernizálása az olyan innovációk, mint a felhőalapú számítástechnika vagy a hálózatba kapcsolt mobileszközök megjelenése miatt
• a szellemi tulajdonjogok védelmét célzó törvényekhez kapcsolódó végrehajtói tevékenységek erősítése dedikált erőforrások és szervezetek révén – beleértve például a bírósági alkalmazottak továbbképzését, a határokon átnyúló együttműködéseket , valamint a WTO Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló egyezmény (TRIPS) kötelezettségeinek teljesítését
• példamutatás kizárólag legális szoftverek használatával, software asset management (SAM) programok bevezetése, legális szoftverek használatának népszerűsítése az állami vállalatok, beszállítóik és partnereik körében