A világ legnagyobb szoftvercégeit tömörítő BSA | The Software Alliance érdekvédelmi szövetség és az INSEAD posztgraduális üzleti oktatóközpont a közelmúltban mutatta be közös kutatása eredményeit – ismerteti a felmérés legfontosabb megállapításait a Hamisítás Elleni Testület (HENT) összefoglalója.
A legális és illegális szoftverhasználat gazdasági hozadékát vizsgáló „Competitive Advantage: The Economic Impact of Properly Licensed Software” című tanulmány 95 országra vonatkozóan ad képet a legális szoftverhasználatnak az illegálissal szembeni gazdasági előnyeiről. A tanulmány kiemeli, hogy a legális szoftverhasználat növekedése nagymértékben növeli a GDP-t – sőt, a felmérés szerint a legális szoftverek használata lényegesen nagyobb mértékű növekedést generál, mint ami a kalózszoftverek használata mellett realizálható.
A BSA és az INSEAD becslése szerint a legális szoftverhasználat 1 százalékos növekedése globálisan 73 milliárd dollár összegű gazdasági hasznot eredményezhet, míg a kalózprogramok 1 százalékkal nagyobb arányú használata esetén csak 20 milliárd dollár összegű gazdasági növekedés lenne elérhető.
A nemzeti gazdaságokra vetítve a BSA és az INSEAD szakértői megállapították, hogy az USA esetében a legális szoftverhasználat 1 százalékos bővülése mintegy 15 milliárd dollárral nagyobb gazdasági hasznot eredményezne: 1 százalékkal több, az előírtaknak megfelelően engedélyezett program használata a GDP 19 milliárd dolláros növekedését, a kalózprogramok ugyanilyen arányú változása ugyanakkor csak 4,5 milliárdos növekedést generálhat. Japánban 5,9, Németországban 3,5, Olaszországban, az Egyesült Királyságban, Kínában és Franciaországban több mint 2, Dél-Koreában, Ausztráliában, Spanyolországban és Kanadában pedig több mint 1 milliárd dollárral nagyobb GDP növekedés eredményezne a legális szoftverpiac 1 százalékos bővülése, mint a kalózprogramoké.
Magyarország vonatkozásában a BSA tanulmánya arra mutat rá, hogy a legális szoftverhasználat 1 százalékos növekedése 182 millió dollár többletet adna a GDP-hez, míg kalózprogramokkal a növekedés mértéke csak 40 millió dollárt tenne ki.
A szakértők becslései szerint a legális szoftverekbe történő befektetések megtérülése a fejlődő országokban átlagosan magasabb: ezekben minden legális szoftverre elköltött 1 dollár 437 dollárral növelhetné a GDP-t, míg a az illegális programokra kiadott 1 dollár 35 dolláros hozadékot termelne. Ha az országok jövedelmi színvonalát nézzük, a magas jövedelmű országokban 1 dollár legális programokra költve 117 dollárt generál, kalózszoftverekre kifizetve viszont csak 42 dollárnyi a hozadéka. A közepes jövedelmű államokban legálisan 140, illegálisan 28 dollár realizálható.
A felmérés adatai szerint egyébként 2011-ben Magyarországon 206 millió dollár értékű jogtiszta szoftvert használtak, míg a kalózprogramok becsült értéke 143 millió dollár volt.
