Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #54625216

    törölt tag

    válasz MZsoltee #12 üzenetére

    Infláció nélkül megáll a gazdaság, mert ha a pénz pusztán attól gyarapszik, mert van, akkor minek kockáztatnák valós befektetésekkel?
    Az állam tehát azért nyomtat pénzt, hogy az emberek ne üljenek a megtakarításaikon, hanem forgassák vissza a gazdaságba.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz MZsoltee #17 üzenetére

    "De csak mindenkinek annyival nőne az értéke amennyivel bővül a gazdaság. "

    De mitől bővülne a gazdaság, ha akiknél felhalmozódott a pénz nem fektetik be a gazdaságba, mert anélkül is nő a pénzük vásárlóértéke?

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Penge_4 #21 üzenetére

    "ezért látod úgy, hogy a kriptó emelkedik, mert fiat pénzben van kifejezve az értéke"

    Ez pont azt bizonyítja, hogy fiatra váltás nélkül a kriptók csak értelmetlen bejegyzések lennének egy megosztott adatbázisban.
    A kripto értékét egyedül az a hit adja, hogy ha ebben az adatbázisban valaki átír egy bejegyzést az én useremre, akkor az megér nekem egy lakás árát (fiatban kifejezve), mert ha majd később én is átírom valaki máséra, az majd két lakás árát fogja fizetni érte.

    "A pénz szabadpiaci elvek alapján nem nő a végtelenségig, hiszen a tőkések érdeke mindig az, hogy értéket teremtsenek. "

    Az inflációval a pénz nem nő, hanem hígul.

    "Szabadpiaci elvek alapján a zsugori garasoskodás épp úgy nem lenne kifizetődő stratégia, mint a tücsök életmód. Meglenne a balance, úgymond természetes úton lennének az emberek újra környezettudatosak."

    vs:

    "Ennyire ne ülj már fel a propagandának. "

  • #54625216

    törölt tag

    válasz @tco@ #25 üzenetére

    "Te vettél már lakást részvényből, vagy aranyból?"

    Ha már hatalmas logikai hibák:
    Egy lakásért fizethetsz részvénnyel vagy arannyal is, ez a szerződő feleken múlik. Tehát nem, nem kell eladni egy eszközt fiatért lakásvásárlási céllal, ha az eladóval meg tudsz egyezni.
    Ugyanígy természetesen bitcoinnal is fizethetsz, ha az eladó belemegy.
    Csakhogy ettől még az eszközök értékmérője továbbra is a fiat lesz, azaz hogy mennyi bitcoint (aranyat, részvényt) kell fizetned egy lakásért az erősen azon múlik, hogy mennyi a btc (arany, részvény) aktuális árfolyama és hogy ezt az eladó milyen szinten hajlandó figyelembe venni.

    "Az pedig hogy egy adott blokklánc és a kapcsolódó (ráépülő) szolgáltatások valós piaci értéke mennyi, az még nagyon kétséges ugye."

    Pontosabban az a kérdéses, hogy egyáltalán van-e neki valós piaci értéke vagy csak spekuláció hajtja.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz @tco@ #27 üzenetére

    Egy csereüzlethez nem kell fiat-ban meghatározni semminek sem az értékét. Hogy Gipsz Jakab eladja-e a lakását 3 kiló aranyért vagy n+1 darab Microsoft részvényért, vagy 0.85 BTC-ért, az egyedül rajta múlik. Még akár a szerződésbe is belekerülhet ebben a formában mindenféle forintosítás nélkül, a csereüzlet onnantól érvényes, ha mind a két fél teljesíti a szerződésben ráeső részt.

    Az már egy más kérdés, hogy ér-e 3 kiló aranyat Gipsz Jakab lakása, azt általában fiat-ban számolják ki, de ez teljes egészében Gipsz Jakabon és a vevőjén múlik.
    Ha Gipsz Jakab és a vásárlója csak és kizárólag aranyban gondolkodik (mert szerintük közeleg a globális civilizáció összeomlása, stb.), akkor teljes egészében kihagyhatják a fiat-ra konvertálást a tranzakciójukból.

    Ez természetesen a kriptóra is igaz, azaz ha Gipsz Jakab és a vevője csak és kizárólag BTC-ben gondolkodnik, akkor senki sem kötelezi őket, hogy fiatban is utánaszámoljanak, hogy jól járnak-e az üzlettel.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz @tco@ #30 üzenetére

    "de akkor is át fogják számolni jó eséllyel a btc-t, az aranyat, a részvényt fiatba, hiszen valamihez viszonyítani kell"

    Ez az, hogy mondjuk az aranyat vagy a részvényt nem feltétlenül kell fiathoz viszonyítani, mert mindenki tisztában van vele, hogy önmagukban is van értékük, még ha csak nagyságrendileg tudják megsaccolni, hogy mekkora.
    (Sőt a 70-es évek közepéig az aranyhoz viszonyították a fiatot és nem fordítva ugye.)

    Ha valaki meg akarja venni mondjuk a 25 éves leharcolt biciklidet 5 kiló aranyért, akkor nem nagyon kell lecsekkolnod az aktuális arany árfolyamot, hogy tudd, hogy jól jársz vele.
    Ugyanígy nem feltétlenül kell ismerned a pontos árfolyamot, hogy tudd, hogy 97 millió Apple részvényből 1 millió megér egy biciklit, ha egyébként tudod, mi az az Apple.

    Ugyanakkor ha valaki 10 billió bütyökcoinnal akar fizetni, akkor a bütyökcoin fiat árfolyamának ismerete nélkül fogalmad se lenne, hogy mennyit ajánlott fel.
    Persze erre mondhatnád, hogy ha a részvény mögött álló céget is ismerned kell, az semmiben sem különbözik a coin megismerésétől.

    Csakhogy ha teljesen kivonod a képletből a fiatot, egy cég értékét akkor is meg tudod saccolni (viszonylag tág határokon belül), mert fel tudod fogni a cég által termelt javak, vagy a cég vagyonának az értékét.
    Viszont ha egy kriptóról nem lehet megállapítani, hogy mennyit ér fiatban, akkor gyakorlatilag annyit ér mint egy random bejegyzés egy bármilyen random adatbázisban: nullát.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz @tco@ #32 üzenetére

    Én nem az ár körülbelüli becsléséről beszéltem, hanem az értékről. Értéke annak van, ami érdekében valaki hajlandó valami másról lemondani (tulajdonáról, idejéről, stb.).
    Ezt az érték összehasonlítást, azaz hogy mondjuk hajlandó vagyok-e lemondani a régi biciklimről, ha cserébe megjavítod a tetőmet, fiatban meghatározott pontos beárazás nélkül is meg tudjuk tenni, mert én a biciklimről mondok le, Te a szabadidődről és mindketten el tudjuk dönteni, hogy megéri-e nekünk belemenni a cserébe anélkül is, hogy pontosan kiszámolnánk, hogy hány forintot ér egy munkaórád a munkaerő piacon vagy mennyi az aktuális használt piaci értéke a biciklimnek.
    Ha viszont előállok azzal, hogy hát van ez a bütyökcoin amit a gépemen bányászgatok és mit szólnál hozzá, ha azzal fizetnék a tető javításért, akkor előbb nyilván utána kellene nézned, hogy pontosan mennyi is a bütyökcoin aktuális árfolyama fiatban kifejezve, hogy el tudd dönteni, hogy megéri-e érte felmászni a tetőre.
    Tehát míg a munkának vagy a biciklinek van fiattól független értéke - mivel az emberek forintosítás nélkül is el tudják dönteni, hogy kell-e nekik - addig a kriptót meg kell feleltetni valamelyik pénznemnek, hogy egyáltalán létjogosultsága legyen.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Penge_4 #34 üzenetére

    "a másik pedig azt mondja, hogy felnőtt ember és el tudja dönteni, hogy mi a jó neki, hogyan él, mit kockáztat és ő nem kér az államtól semmit. Se nyugdíjat, se támogatásokat, se juttatásokat, semmit. De az állam se kérjen tőle semmit."

    Ez az, ami az egész ideológiában önbecsapás, mert az állam által kiépített, birtokolt és kontrollált infrastruktúra nélkül a kripto eleve nem is létezne.
    Nem kérsz az államtól semmit, de azért használod az utakat, a telekommunikációs és energia hálózatot, elvárod, hogy legyen közbiztonság és jogbiztonság, meg lehetőleg védjen meg egy újabb orosz inváziótól.
    Csak fizetni nem akarsz mindezért, mert a létezésüket magától értetődőnek veszed, mivel csecsemőkorod óta alád rakják.

    " Nem, nem tudják továbbra sem eldönteni, mert nagyon alaposan ellenőrizni kell minden használt árut, hogy nem-e vernek át vele és mindig ott a kockázat benne. "

    Természetesen minden üzletben ott a hozam / kockázat dilemma, de ezen semmit sem változtat, ha egy számot rendelsz a tranzakció mellé, legfeljebb nagyobb pontossággal tudsz tippelni.
    A mondandóm lényege az volt, hogy egy csereüzletnél el tudod dönteni, hogy maguk a dolgok érnek-e annyit, mint amit értük cserébe kapsz, nem kell hozzá forintosítani.

    A fiat-ra számolás akkor jön képbe, ha az általad birtokolt, termelt javak ellenértékét akkumulálni akarod.
    Gyűjtögeted a tetőfedésért kapott aranyrögöket, hogy egyszer majd hajót vegyél belőle, mert tudod, hogy kellő mennyiségű aranyat el tudsz cserélni hajóra.
    És itt jön képbe a fiat és azon keresztül az állam szerepe: amikor végre megszerzed álmaid hajóját, szükséged lesz garanciákra, hogy azt majd nem veheti el tőled senki.
    Ezt sem a matematika sem az abban hívő emberek nem tudják garantálni, csak az állam az erőszak monopóliuma révén. Lehet akármilyen blockchain alapú okosszerződésed, ha a partiőrség nem tartóztatja fel a tolvajt és nem szolgáltatja vissza a tulajdonodat, akkor a hajadra kenheted a technológiádat.
    Amikor tehát olyan sületlenségeket írtok, hogy milyen szuper is az, hogy a tranzakciókat nem tudja megadóztatni az állam, meg hogy az állam ne kérjen tőlem semmit, akkor csak azt hagyjátok figyelmen kívül, hogy ezzel olyan biztonsági kockázatokat visztek a rendszerbe, ami az egész létjogosultságát megkérdőjelezi.

    "Azért kell fiatra váltani, mert ebben a kultúrában nőttél fel, ez a standard. Mint mikor a nyelvtanuló átváltja fejben a mondatokat"

    A nyelv jó analógia a kriptóra.
    A XIX. század vége felé kitaláltak egy új nyelvet, aminek racionális a nyelvtana, rendkívül könnyen tanulható és azt várták tőle, hogy az lesz majd a világnyelv, megszünteti a nemzeti kultúrák közötti különbségeket és elhozza a világbékét. Eszperantónak hívják és így kb. 150 év elteltével beszélik is az egész világon vagy 2 milliónyian tanult nyelvként és pár ezren anyanyelvi szinten.
    Az eszperantó ideológiája kísértetiesen hasonlít a kriptóra: a nyelv szerintük nem más, mint egyfajta emberek közötti standard szimbólumrendszer, hogy adott dolgok jelölésére adott hangsorokat használnak. Ha viszont a nyelv az embereken múlik, akkor elég csak meggyőzni másokat, hogy eztán ugyanazokat a dolgokat más hangsorokkal jelöljenek és hopp, már is kész az új nyelv.
    Aztán kiderült, hogy ez nagyon nem így van, mert a nyelv a teljes személyiségünk fejlődésére, gondolkodásmódunkra kihat, elválaszthatatlan a közösségektől, stb. stb. most nem mennék bele részletesebben.
    Be is bukta az eszperantó projekt a világmegváltást, az egyetlen valódi hozadéka az volt, mint a legtöbb félresikerült kísérletnek, hogy leszámoltunk egy illúzióval, hogy egy új nyelv létrehozásához elég néhány ember racionális döntése.

    Most hasonló kísérlet zajlik a kriptóval: a pénz ugyebár csak egy emberek közötti megegyezésen alapuló standard értékmérő, így ha megegyezünk valami másban, akkor máris új pénzt alkottunk.
    Meglátjuk, hogy mi lesz belőle, de erősen sanszos, hogy hasonlóan fog járni, mint az eszperantó: nem fogja megváltani a világot, de legalább leszámolunk egy újabb illúzióval.

    [ Szerkesztve ]

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Penge_4 #36 üzenetére

    Az a baj, hogy teljesen kevered az absztrakciót a valósággal.

    "Akkor mégegyszer... 21 millió van belőle maximum."

    21 millió mi?
    Mert ha elcserélek 1 zsák búzát 1 darab hízósertésre, akkor ott helyben el tudom dönteni, hogy megér-e nekem az a malac 1 zsák búzát vagy sem. Nem kell átszámolnom semmit semmibe.

    "Az már régen rossz, ha annak kell közbeavatkozni. Az okosszerződésekkel (Ethereum) sokkal jobban megvalósítható. "

    Rossz, nem rossz, a valóság már csak olyan, hogy akkor nem kell közbeavatkozni, ha a közbeavatkozás garantált, mert akkor nem éri meg bepróbálkozni.
    Az okos szerződés lehet hatékonyabb egy papírfecninél, a közösségi hitelesítés pedig lehet megbízhatóbb a közjegyzőnél, de hiába van a kezedben egy milliószor hitelesített szerződés, ha nincs aki a gyakorlatban érvényt szerezzen neki. Ha az állam nem szerez érvényt a jognak, ami a szerződés alapja, akkor a szerződésed csak egy légvár.

    "Személy szerint mindig is jobban bíztam abban, hogy megoldom magam, sokszor erőszak sem kell, csak megfelelő fellépés (láttam én már "perelj be köcsög" attitűddel rendelkező befolyásos apuci fiát konkrétan bepisilni, bekakilni, pedig legalább 10 centire volt a fejétől az akkus flex, majd személyi kölcsönből visszaszolgáltatni az addigra elpartizott pénzt az illetőnek)."

    Jah ez addig tök jó, amíg nem veled csinálja meg valaki a vélt igaza biztos tudatában. Mert ugye nem csak az fenyegetőzhet akkus flexel, akit az okos szerződése feljogosít rá.

    "Az eszperantó azért bukott el, mert rossz volt a marketingje, igazából egyáltalán nem volt marketingje."

    Elképesztő tévedésben vagy. Az eszperantónak nagyon is volt marketingje, mert a XX. századi kommunista mozgalmak mind az eszperantóban látták a jövőt, erőltetetten oktatták az iskolákban, csak nem jutottak vele semmire.
    Az eszperantó azért bukott el, mert életképtelen konstrukció: az emberi viselkedés, a gondolkodás és a közösség totális félreértésén alapul.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Penge_4 #38 üzenetére

    "Lehet a malac sertésinfluenzával fertőzött, amire csak akkor jössz rá, ha meghaltál a húsától, lehet a búza is mérgező valamilyen permetezőszertől, stb. Értem mire gondolsz, de az egészet úgy akarod levezetni (szándékosan sarkítva), miszerint az egyik totál egyértelmű lenne és nem lehetne ezerféle buktatója, a másikat meg csak a 190-es IQ-val rendelkező kriptográfus szakértők értenék."

    Te az üzleti kockázatról beszélsz, aminek semmi köze ahhoz, hogy feltétlenül át kell-e számolni a malac értékét valamilyen egyezményes értékmérőbe, hogy akkor és ott el tudjam dönteni, hogy nekem megér-e egy zsák búzát. Nem kell.
    A disznóhústól ugyebár akkor is meghalhatsz, ha okos szerződéssel veszed kriptóért. A téma szempontjából lényegtelen.

    "De könnyebb úgy érvényt szerezni, ha egyértelmű minden és nem kell megvizsgálni mind a 10 ismert és 50 másik esetlegesen megtörténhető sérülékenységet, eshetőséget, amire csak legyint az átlagember, hogy "az élet már csak ilyen" hanem egyszerűen ki kell vonni az embert a dologból, amennyire csak lehet, mert mindig az emberi tényezőn csúszik el minden."

    Az állam szerepe volt a kérdés, nem a jogi eljárás hatékonysága. Állami erőszak monopólium nélkül semmilyen jognak nem tudsz érvényt szerezni, se hatékonyan, se máshogy.
    Az érdekeidet persze érvényesítheted magánúton erőszakkal is, csak annak meg a joghoz nem lesz köze.

    "Nem a konstukció életképtelen, hanem ahogyan tolták."

    Pedig bezony a konstrukció életképtelen.
    A társadalom evolúciós környezet, így ha egy megoldásnak van létjogosultsága (értsd: versenyelőnye a többivel szemben), akkor az előbb-utóbb utat tör magának.
    Az eszperantónak volt kb. 150 éve és mind a mai napig egy elenyésző kisebbség hobbija maradt.
    De ha magában az eszperantóban lenne csak a hiba, vagy a marketingjében, akkor is születhetett volna azóta n+1 kreált nyelv jobb marketinggel, jobb konstrukcióval, de még csak kísérletek se nagyon voltak, mert megértették, hogy már az alapelvek szintjén hibás az elgondolás.

Új hozzászólás Aktív témák