- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Microsoft Excel topic
- Crypto Trade
- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- MinDig TV
- Rendszergazda topic
- Mindenki AI-t akar, már 2025-re is eladták a HBM chipeket
- Proxmox VE
- Kapnak egy rakás reklámot a Roblox játékosai
- ArchiCAD és Artlantis topik
Új hozzászólás Aktív témák
-
Kristof93
senior tag
-
VaniliásRönk
nagyúr
válasz Tigerclaw #50 üzenetére
"Legalább építhetnének valami állvány-dockoló rendszert..."
Annak a dokkolorendszernek valahol ra is kell fognia, ami eleve nem egyszeru, raadasul ott meg is kell erositeni a vazat, tehat az sincs ingyen, ahogy a labak sem. De valoszinuleg az lenne a vege, hogy a legkisebb pontatlansag vagy szelroham az allvanynak vagna az egesz raketat.
"...úgy tűnt mintha túl nagy sebességgel érkezett volna..."
Nem csak ugy tunik, ugy is volt. A mellebeszeles valoszinuleg PR, mar az elozo kiserletnel is suket duma volt, hogy a fekezoszarnyak fogytak ki a hidraulika olajbol. Legfeljebb ha emiatt hajtomuvel kellett korrigalni mar nagy sebessegnel is, es nem sikerult fuggeleges helyzetben stablizalni a landolasig sem.
"Illetve az is fura, hogy miért dőlt meg annyira a végén..."
Mert nincs oldaliranyu fuvoka, a dolessel es a sulypont modositasaval tudjak a fohajtomuvet oldaliranyu korrekciora hasznalni. Valoszinuleg a szel kenyszeritette a rendszert ilyen drasztikus beavakozasra, viszont egy hajtomu nem szolgaltat eleg toloerot ehhez ilyen kozelsegben. Ezert is kene szarazfoldon landolni, ott kisebb problema a szel.
[ Szerkesztve ]
"Only two things are infinite, the universe and human stupidity, and I'm not sure about the former." (Albert Einstein)
-
Kristof93
senior tag
válasz VaniliásRönk #52 üzenetére
620kN a Merlin 1D toloereje, az elso szint pedig ~30 tonna uresen, ~60 tonna 15% uzemanyaggal. Tokeletesen eleg leszallni es gondolhatod, hogy ezt ok is kiszamoltak. Tobb motort ujrainditani nem lenne nagy dolog, a retroegetesnel pl 3 mukodik a kilencbol.
-
VaniliásRönk
nagyúr
válasz Kristof93 #53 üzenetére
Szemmel lathatoan nem volt eleg, vagy komoly hianyossagok vannak a vezerlo software-ben, mert nem csak nem volt fuggoleges a landolas pillanataban (amit okozhatott az eros szel), de nem is lassult le elegge.
Szerk.: Ha agressziv landolassal probaljak leroviditeni az idotartamot amig a szel lokhet egyet a fokozaton, az szerintem nem megoldas. Uszo platformra az eddigi erednyek alapjan szerintem max. vak szerencsevel fognak sikeresen landolni. A Grasshopper sem nyilt vizen volt tesztelve.
[ Szerkesztve ]
"Only two things are infinite, the universe and human stupidity, and I'm not sure about the former." (Albert Einstein)
-
mrhitoshi
veterán
Antigravitáció kb nem létezik, és nullponti energia is csak képzeletben létezik. Ezeket nem lehet leírni fizikailag, ergo nem léteznek. Egyelőre a gravitáció mibenléte is kérdéses, nem hogy antigravitáció.
Másrészt a vékony keresztmetszet a Föld tömegvonzása. Marha egyszerűen kiszámítható, hogy mekkora sebességet kell elérni ahhoz, hogy egyáltalán föld körüli körpályára álljunk, és akkor még csak az első kozmikus sebességnél járunk, ami lepkefing. Akkor lenne előremozdulás, ha az első kozmikus sebességről tudnánk rakétát indítani. Az már elég komoly dolog lenne.
PS4
-
Kristof93
senior tag
válasz VaniliásRönk #54 üzenetére
Az agressziv landolas elsosorban az uzemanyag miatt van. Meg nem tokeletes de ez csak a 2. probalkozasuk. A Falcon 1 is csak a 4-edik nekifutasra tudott palyara allni.
-
VaniliásRönk
nagyúr
válasz Kristof93 #56 üzenetére
Valamennyi ráhagyásnak lennie kell, a múltkori tűzijátékból ítélve is volt még elég hajtóanyag egy lágyabb landoláshoz. Szerintem máshol lehet a probléma.
"Only two things are infinite, the universe and human stupidity, and I'm not sure about the former." (Albert Einstein)
-
bit_bro
tag
válasz VaniliásRönk #52 üzenetére
Van oldalirányú fúvóka, itt látszik, kb. a 7. másodperctől
-
Tigerclaw
nagyúr
válasz VaniliásRönk #52 üzenetére
Én úgy gondolom, hogy a precizitás növelése mellett most többet számít ha kreatívabban állnak az egészhez. Ez olyan, mintha a repülőgép anyahajókra tervezett repülőknek saját maguknak kellene megoldania mind a felszállást, mind a leszállást azon a rövid kifutón. Biztos lenne rá műszaki megoldás, de egyszerűbb használni egy gőzkatapult rendszert, ami segít a felszállásnál és a leszállásnál is. Itt sem kellene mindent a rakétára rátolni. Legyen egy indítóállvány, ami segít a felszálláskor és a leszálláskor is. Igen, annak is különlegesnek és precíznek kell lennie, de még mindig könnyebb feladat. Ahogy látom az már megy nekik, hogy pont ott landoljon ahol kell, de ha meg is oldják, hogy de dőljön el azonnal, utána a szél ugyanúgy feldöntheti, vagyis kell egy rögzítő rendszer, ami ezt megakadályozza.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
VaniliásRönk
nagyúr
válasz Tigerclaw #60 üzenetére
Ahogy én a videóból meg tudom ítélni, túl későn és túl gyorsan próbálják lelassítani a fokozatot hogy spóroljanak a hajtóanyaggal. Egy Merlinnel pedig nem lehet sokat variálni oldalirányban, pláne nem ilyen dinamikával, a manőverező rakéták (gondolom SuperDraco hajtőművek) pedig nem rendelkeznek elég tolóerővel ahhoz, hogy ellensúlyozzák a fellépő instabilitást. (az is látszik, hogy kb. 10mp-nél ér földet, onnantól maximumon dolgozik az egyik felső SuperDraco, és 14mp-ig ellen tud tartani, aztán borul csak fel)
Valamivel több üzemanyaggal szárazföldön fog ez menni.A repülőgép-hordozók teljesen más tészta, az horizontális landolás. Egy állványra landolni olyan precizitást igényel, ami rengeteg plusz üzemanyagba kerülne, plusz a masszívabb szerkezet miatt a súly sem lenne kisebb. A lábakkal pont azt érik el, hogy nem kell a precizitásra annyi üzemanyagot ráhagyni. A probléma az, hogy az úszó platform miatt pont ez az előny vész el, túl kicsi a célterület, amit tovább tetéz a szél a nyílt óceán felett.
A szél landolás után nem probléma, pláne nem szárazföldön. Tudják mekkora szélnek tud ellenállni borulás nélkül, ha túl szeles az idő akkor elhalasztják a felbocsájtást, probléma megoldva."Only two things are infinite, the universe and human stupidity, and I'm not sure about the former." (Albert Einstein)
-
VIC20
őstag
,,Három rakétát elveszteni kevesebb mint fél év alatt nem kevés pénzébe került a SpaceX-nek..."
Az eddigi technikával minden rakétát elveszít a felbocsátó, nem? Akkor meg?
-
Rive
veterán
válasz VaniliásRönk #61 üzenetére
Számomra tkp. meglepő, hogy mekkora kitérítést tudott a Merlin.
Nekem úgy tűnt, mintha csúnyán elszámolták volna a magasságot. Lett volna még 50-100 méter hely lefele, és ~ megfoghatta volna a vezérlés./// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
VaniliásRönk
nagyúr
Nem hiszem hogy gond volt a magasságméréssel, annak muszáj megbízhatónak lennie, inkább alábecsülhették a fellépő instabilitást amikor egyszerre korrigálnak és maximális tolóerőn fékeznek a felszínhez ennyire közel. De a valós okot úgy sem fogják nyilvánosságra hozni, szóval marad a találgatás.
"Only two things are infinite, the universe and human stupidity, and I'm not sure about the former." (Albert Einstein)
-
vzozo
senior tag
válasz VaniliásRönk #61 üzenetére
Supedraco egyelőre csak a test standen meg a pad abort test munkadarabon létezik. Az első fokozaton sima nitrogén fúvókák vannak, nem sokat érnek a sűrű légkörben.
Egyébként a Merlin elég jól kitéríthető, ez letszik a korábbi és ezen a felvételen is.
-
bambano
titán
válasz Tigerclaw #60 üzenetére
"Legyen egy indítóállvány, ami segít a felszálláskor és a leszálláskor is. ": felszálláskor van indítóállvány, illetve nagyon úgy tűnik, hogy a felszállás nem zűrös esemény.
a leszálláshoz indítóállvány történetet anno tesztelték az X repülők sorozatban, nem vált be. gondolom a space-x-esek is látták tecsőn a videókat, ezért nem foglalkoznak vele.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
dabadab
titán
válasz Tigerclaw #60 üzenetére
Gőzkatapulttal nem lehet egy űrrakétának érdemi mozgási energiát adni. Katonai rakétáknél létezik a "cold launch", ahol egy csőből lövik ki a rakétát, ami csak ezután gyújta be a hajtőművét, de ezzel csak pár tíz méterrel tudják magasabbra emelni őket (ez sokat számít akkor, ha arról van szó, hogy a rakéta ne perzselje fel teljesen az indítóállást, viszont nagyon keveset akkor, ha arról van szó, hogy föld körüli pályára kell állni).
DRM is theft
-
Tigerclaw
nagyúr
A gőzkatapultot csak mint egy megoldást említettem arra, hogy nem kell feltétlenül minden problémát a rakétára tolni, ahogy a vadászrepülőgépeknek sem kell maguktól fel és leszállni, mert kétfelé osztották a problémát. Itt is kétfelé oszthatnák, csak meg kell találni az ideális szerkezetet, mechanizmust.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Rive
veterán
válasz Tigerclaw #69 üzenetére
Igazából nagyon érdekes megoldások (tervek) születtek már ebben a műfajban (legalábbis, ami az indítást illeti): a klf. parittyaszerűségektől kezdve a sínágyún keresztül a repülőgépes indításokig.
Szerintem messze nem véletlen, hogy a szimpla rakéta és valamilyen fokig repülőgépre hajazó/hagyatkozó rendszerek azok, amikkel érdemben repültek is
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
dabadab
titán
válasz Tigerclaw #69 üzenetére
De hogyan osztod kétfelé? Bődületes energia kell a pályára álláshoz (kb 30 MJ / kg), hogy ezt érdemben csökkentsd, nagyon durván kellene gyorsítani az elején a rakétát, márpedig ezek elég törékeny cuccok (a Falcon-9 konkrétan 0,2 g gyorsulást produkál, erre van tervezve a szerkezet), ráadásul mindezt a légkörben, ahol a légellánás rengeteg problémát okoz.
DRM is theft
-
Tigerclaw
nagyúr
Most csak arra gondoltam, hogy a landolásban segíthetné egy szerkezet. Pl. valami gyűrűk közé szállhatna le, amik megfelelő időzítéssel szűkülhetnének. Akár olyan mechanizmus is lehetne, mint amilyen az űrállomáson a befogó kar végén van, vagyis valami blende jellegű, csak persze jóval nagyobb és vastagabb és persze olyan anyagból ami nem sértené meg a rakétát. Nem tudom, hogy miből van a rakéta burkolata (acél vagy aluötvözet?), hogy esetleg egy körkörös külső mágneses taszítómezővel stabilizálni lehetne a mozgását több ponton. Esetleg félig rugalmas műanyag szalagokkal ráfogni. Szerintem több módon is megvalósítható lenne, de a kulcs azért az, hogy mennyire pontosan tud leszállni egy bizonyos pontra.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
#65675776
törölt tag
Amit még nem értek: a folyékony hajtóanyagú rakéták egyik fő előnye a szilárd hajtóanaygúakkal szemben a a szabályozhatóságuk és a ki-bekapcsolhatóságuk. kérdés, hogy nem lehetne-e megoldani, hogy inkább négy hajtóművel, de csökkentett teljesítménnyel szálljon le a fokozat. Sokkal stabilabb, jobban kiegyensúlyozható lenne. Mondjuk szabályzó rendszert túl sokat nem szoktak építeni ezekre a rakétákra, elvégre a cél a légkör minél gyorsabb elhagyása, szóval üveghangon mennek. Lehet el kellene gondolkodniuk ezen.
-
VaniliásRönk
nagyúr
válasz #65675776 #74 üzenetére
Elég jól szabályozható a tolóerő, de van egy minimális teljesítmény, ami alá nem tudnak menni, plusz valószínűleg egy hajtóművet felpörgetni gazdaságosabb, mint 4-et alacsony tolóerőn járatni. De a végső fázisban szerintem is megoldás lehetne egy helyett 3 vagy 4 hajtómű, úgy is csak néhány másodperc üzemről lenne szó.
"Only two things are infinite, the universe and human stupidity, and I'm not sure about the former." (Albert Einstein)
-
VaniliásRönk
nagyúr
válasz VaniliásRönk #75 üzenetére
70% alá nem tudják levinni a tolóerőt, négy hajtómű lehet hogy túl sok lenne az üres fokozathoz.
"Only two things are infinite, the universe and human stupidity, and I'm not sure about the former." (Albert Einstein)
-
vzozo
senior tag
válasz #65675776 #74 üzenetére
A Merlint úgy hirdetik, mint a legszélesebb tartományban szabályozható hajtóművet, de azt hiszem pontos számokat sose közölt a SpaceX. PR-ban meg aztán mindig is jók voltak.
Külföldi fórumokban számolgatták, és a T/W miatt a GH-val ellentétben a visszatérő fokozat nem tudna lebegni egyhelyben a touchdown előtt, szóval valahogy így kell megoldaniuk a problémát. Több hajtómű csak rontana a helyzeten. Nagyobb bárka, vagy eleve szárazföld kell ide.
-
Kristof93
senior tag
1 db merlin motorral az ures elso szint toloero/tomeg aranya 1.5 folott van, minimum teljesitmenyen. Ezert kell 'egybol', agresszivan leszalljon.
-
Auratech
őstag
A leszállást úgy lehetne a legfájdalommentesebben megoldani, ha a rakéta egy hűtőtoronyhoz hasonló objektumba érkezne. Ha a platformot képes eltalálni, ebbe is beirányíthatja magát.
A végső fékezést és a stabilizálást a toronyba gyűrűszerűen beépített elektromágnesek végezhetnék, együttesen a lassító hajtóművel.
A test, hajtómű érzékeny részeit mágnesesen árnyékolni kell, a szerkezeti elemeket, amik a stabilizálás erőhatásait viselhetik, meg nem.
A lassító elektromágnesek kb 10-20 s ideig kell működjenek. Ez megoldható egy pár szuperkondenzátorral.
A mágnesek erőtere nagyon finoman, rendkívül nagy sebességgel szabályozható.[ Szerkesztve ]
Auratech Field Recording
-
VaniliásRönk
nagyúr
Ez rohadt sokba kerülne. Egyszerűbb megoldás lenne hosszabb lábakat rakni rá valami könnyű kompozit anyagból (nem tudom a jelenlegiek miből vannak), hogy a súly ne növekedjen drasztikusan. A mágneses árnyékolás sincs ingyen tömeg szempontjából.
"Only two things are infinite, the universe and human stupidity, and I'm not sure about the former." (Albert Einstein)
-
Auratech
őstag
válasz VaniliásRönk #80 üzenetére
A hadron ütköztető pár km folyékony héliummal hűtött gyűrűjéhez képest ez abból egy 5m-es szelet, amit egyszer kell összerakni, ráadásul sokkal kisebb hatékonyságú mágnes is elég.
Bőven ráér feltöltődni napelemmel...
A mágneses árnyékolás egy kasírozott alufólia..tervezhetően része lehet a konstrukciónak, járulékosan árnyékolást is adva.
Mindenképpen olyan megoldás gondolata mocorog a fejemben, ami a stabilizáló egyetlen fuvóka(ha jól láttam) egyensúlyozó mutatványán felül aktívan, mégis fizikai érintkezés nélkül stabilizál oldalirányból.
A rakétatestben ehhez nem szükséges járulékos tömeg.
A testen ébredő erők a felületen egyenletesen oszlanak meg, tehát nem szükséges emiatt eltérő statikai felépítést csinálni. Mintha dunyhák közé ereszkedne.Auratech Field Recording
-
mrhitoshi
veterán
És a pozicionálást hogyan oldod meg ? Itt nem a lassítás a szűk keresztmetszet. A szárazföldön működött a dolog, ezt bizonyítandó. A dolog nehézsége a pozicionálás. Az is csoda, hogy eddig eljutottak, nem hogy ezt még bonyolítsák azzal, hogy egy 5m átmerőjű gyűrűbe kellene letenni a rakatét egy mozgó felületen.
PS4
-
Auratech
őstag
válasz mrhitoshi #83 üzenetére
Nem 5. 20m.
Másik ötlet.
Egy szép nagy léghajó drónt felvinni pár száz méterre. A léghajó mellett ereszkedne a falcon. Aztán a léghajóból egy drón "pókfonál" kábelt húzva, ereszkedve rálandolna a falcon csúcsára, belekapaszkodna.
A léghajó becsörlőzi a kábelt, stabilizálja a rakétát és ha nem is bírná el a súlyát,(ideiglenesen igen, addig a léghajó veszít magasságot) a földet érés előtti pillanatban a csörlővel húzva lassítaná és segítene szép puhán leérni a rakétát. Aztán leold, amint a rakéta leér..[ Szerkesztve ]
Auratech Field Recording
-
Auratech
őstag
Harmadik ötlet. A rakéta testén, a burkolat részeként, hosszában elhelyezett rotorok nyílnak fel a légkörben olyan 30-40km magasban. Először élével függőlegesen, ami stabilizálja a zuhanást. Aztán az éleket szögbe fordítva szépen forgatni kezdi a hengert, ami stabilizál és lassít.
A juharmaghoz hasonlóan működő passzív fékezőrendszert kell megoldani, ha már van légellenállás.
A lábakat forgó gyűrűre tenném, ami ellenirányban bepörgetve lehetővé tenné a földet érést. Aztán szép lassan fék...
A most stabilizáló fúvókákat használva a forgási sebességet növelve az ereszkedés sebessége csökkenthető.[ Szerkesztve ]
Auratech Field Recording
-
tatabike
őstag
válasz Stauffenberg #1 üzenetére
Az oldalirányú sebessége volt túl nagy, értelmezd a cikket.
Amúgy mikor megláttam a cikket, egyből eszembe jutott, hogy itt természetesen a szokásos arcok rakétatudósok is, és hát nem tévedtem...
[ Szerkesztve ]
Apám, látja mit csinál az a kutya? Látom fiam, nyalogatja a tökeit. Apám, ezt én is kipróbálnám. Próbáld fiam, de szerintem meg fog harapni...┌∩┐(◣_◢)┌∩┐
-
Auratech
őstag
válasz #65675776 #86 üzenetére
azért repült egy kicsit...
repülA dolog fizikailag lehetséges, azt látom. Nem tudtam erről.
Nyilván a mostani megoldás hatékonyságát fogják a működőképességig fokozni.
Elméletileg ez is lehet, ahogy a cirkuszi egyensúlyozószámokban látható és a szabályzás finomításán kívül nincs eszközigénye..Amikor ezen gondolkodom, az a kép van bennem, mintha egy szélkerék lepottyanó tornyát kellene puhán a talpára tenni, ami ráadásul maximálisan ki van könnyítve...
[ Szerkesztve ]
Auratech Field Recording
-
mrhitoshi
veterán
Életképesebb elgondolás, mint a gyűrűs gondolat. Viszont landoláskor mi történne a lábakkal ? Kb eltűnnének az éterben, mivel forog az egész rakétatest, ha jól értem, és így elég nagy erők lépnének fel, ennek következménye pedig tuti tömegnövelés lenne. Elméletben mindenképp működne.
[ Szerkesztve ]
PS4
-
bambano
titán
centrírozatlan tömeget forgásba hozni alapvetően rossz ötletnek tűnik.
szerintem meg azt kellene csinálni, hogy a tolóerő feljebb ébredjen, mint a tömegközéppont, mert akkor saját magát akarná stabilizálni, így meg instabil.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
VaniliásRönk
nagyúr
Ezen már én is gondolkoztam, de nehezen kivitelezhető. A hajtőműveket a rakétatesttől távolabb kéne elhelyezni, amihez elég strapabíró konzolokat kéne a fokozat végébe építeni, plusz a hajtóanyag-ellátást is körülményesebb lenne megoldani. Ill. akkor nem lehetne egy hajtóművel bohóckodni, szóval bőven 70% alá kéne skálázni őket.
Szerk.: Ami érdekes lehet a koncepcióban, hogy akár SSTO is lehetne, teljes fokozatok helyett elég lenne az üres hajtóanyag-tartályokat ledobni, amik ejtőernyővel az óceánba csobbanhatnak. De biztos van ebben valami buktató, különben legalább kísérleteztek volna ilyennel.
[ Szerkesztve ]
"Only two things are infinite, the universe and human stupidity, and I'm not sure about the former." (Albert Einstein)
-
bambano
titán
válasz VaniliásRönk #91 üzenetére
"A hajtőműveket a rakétatesttől távolabb kéne elhelyezni,": nem távolabb, hanem feljebb.
"De biztos van ebben valami buktató": tippem: hetven tonna nasa szabadalmi jog
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
VaniliásRönk
nagyúr
Feljebb vagy a következő fokozat, vagy a hasznos teher van, ill. ha escape tower-szerű megoldásra gondolsz, azt akármennyire pozicionálod feljebb, attól még a kiáramló forró égéstermékekben fog fürdeni minden ami alább van, pár másodpercig oké, de tartós üzemnél ez probléma.
"Only two things are infinite, the universe and human stupidity, and I'm not sure about the former." (Albert Einstein)
-
Auratech
őstag
A tolóerő, ami a hajtóanyaggal megpakolt rakétát emeli, nagyjából a tömegközéppont függőleges vetülete alatt kell legyen. Kifüggesztett hajtómű esetén a függesztéseknek kell viselnie az egész test gyorsulással, vibrációkkal megspékelt súlyát. Ráadásul aerodinamikailag is kedvezőtlen.
Auratech Field Recording
-
vzozo
senior tag
Inkább olvassatok... Mindannyian.
[ Szerkesztve ]
-
bambano
titán
hiába rakom feljebb a tömegközéppontot, attól az még lejjebb marad, mint a tolóerő támadáspontja, ezért stabilizáló nyomatékot fog kifejteni. pláne, ha maga a hajtómű lent marad, csak a fúvóka kerül fel, esetleg több, vezérelve.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
Új hozzászólás Aktív témák
- Milyen TV-t vegyek?
- Gördeszka topic
- Az NVIDIA szerint a partnereik prémium AI PC-ket kínálnak
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Xbox Series X|S
- Anglia - élmények, tapasztalatok
- Konzolokról KULTURÁLT módon
- BestBuy ruhás topik
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- 3D nyomtatás
- További aktív témák...