Új hozzászólás Aktív témák

  • Hát nem tudom, vegyes érzelmek kavarogtak bennem miközben olvastam. Nem az írással, az nagyon rendben van, mikor megláttam, h Guga, megörültem.
    De azt kicsit nehezen tudom elfogadni, mikor egyik évben majdnem nem lett fátok, ...mert minek is. Hát hogy lehet így... értem az indokaidat, de hát... na mindegy.

    Jártam már így pedig:

    Volt egy barátnőm, aki (mint közben kiderült Róluk), Jehova tanúi tag volt, sőt az egész család. Eleinte nem nagyon foglalkoztam ezzel, én Római Katolikus vagyok, de fogalmazzunk úgy, h a bérmálkozásom óta nem gyakorlom a vallásom, így nekem aztán teljesen mindegy, ki milyen vallású. Szektákat nem csípem, de nem foglalkoztam ezzel, h Ő Jehovás.
    Ez egy testvérpár volt, két szuper csaj. A diszkóba ahol akkoriban dolgoztam szoktak bulizni, ha jól emlékszem sosem volt pasijuk, mindig csak csajokkal buliztak. Összehaverkodtunk, és nevezzük Ildikónak, pár héttel Karácsony előtt kialakult valami jó köztünk, moziztunk, sétálgattunk, akkoriban még volt hó is, pláne arrafelé a Bakonyban; korcsolyáztunk, stb, szokásos tinédzser-szerelem, de csóknál több nem nagyon volt, bár nem is erőltettük a dolgot. Legalábbis én nem. Aztán eljött a Karácsony, még örültem is, h áthívott, én meg megyek, térdig havas voltam, vittem a kis hátitáskában az ajándékaim, voltam már náluk, volt helyismeretem, elég lóvés család volt, szép klasszikus bútorokkal, nem is gondoltam Róluk, h nemnormálisak..
    Szóval épp csak ketten voltunk otthon, még jó is, mert nagyot égtem volna, mert hát kérdeztem, h merre a fenyőfa, mire csúnyán nézett rám, h ne legyek már én is ilyen... Az "bálványimádás"...... ppppppppffffffffffffffffffffffff... Te jó ég.. :(((
    És ne adjak neki Karácsonykor ajándékot, adjak csak úgy akármikor, amikor eszembe jut, de ne hivatkozzak ilyen nevetséges dologra, mint ez a bálványimádás..
    Egy világ dőlt össze bennem...
    Hát akivel majd esetleg összeházasodik, lesznek gyerekek, ott majd apuka szüleinél lesz Karácsony, anyuka szüleinél meg nem? Hát milyen élet ez? El sem tudom képzelni a Karácsonyt plafonig érő fa nélkül. Ez az egyetlen, amiről nem tudok lemondani. Igen, van vele egy kis felhajtás, meg lehet összeszólalkozni azon is, h miért nem vett égőt a füzérbe az, "akinek a dolga lett volna" (mindig 24.-én derül ki, h elromlott az egyik izzókészlet), meg ki kell-e kötni a fát, vagy nem, de ettől még jó, én szeretem nagyon a Karácsonyt, már csak a fehér hó hiányzik évek óta.
    Ne tudjátok meg, mennyit kellett utánajárnom, h keressek akkora műfenyőt, h plafonig érjen, 2 méteresnél alig lehet nagyobbat kapni, édesanyám pedig pár éve majdnem megvett egy kisebb példányt, de megígértem, h szerzek egy 2,2 méterest, csak nehogy kisebbet vegyen. Erről le nem mondanék, kiskoromtól fogva nekünk volt a házban a legnagyobb fánk, imádtam. Ahol dolgoztam pizzériákban, diszkókban, ahol eddig nem volt szokás, én beszerezettem a "főnökkel" némi karácsonyi díszt, fenyőfát.

    Bár az nem tetszik, h az utcákat, üzleteket már 2-3 hónappal az ünnepek előtt Karácsonyi hangulatba próbálják hozni, most is voltam otthon novemner elején, és elképedve tapasztaltam, h már kint vannak a fényfüzérek a belvárosban. Hát hová sietnek vele? Hó nélkül amúgy sincs semmi karácsonyi hangulatom... felesleges elhitetni velünk, h jön a Karácsony, hiszen hol van az még?

    Visszatérve Ildikóra, perzse ettől még elvoltunk, de később aztán jöttek a gondok, h szex csak házaság után... mert tiltja a vallása.. Így nem is tartott sokáig a nagy románc, de a Vele töltött Karácsony az emlékezetes maradt örökre.

    [ Szerkesztve ]

    Javíts ki nyugodtan, ha tévedek valamiben. :)

Új hozzászólás Aktív témák