- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Középpontba kerültek a hibrid autók, alig fogyaszt a BYD újdonsága
- Aliexpress tapasztalatok
- Microsoft Excel topic
- Synology routerek
- Mesterséges intelligencia topik
- XPEnology
- Ha Trump győz, Elon Musk politikai tanácsadó lehet
- DIGI internet
- ASUS routerek
Új hozzászólás Aktív témák
-
azbest
félisten
Az azért elég hungarikum, hogy az üreshordozó-jogdíj segítségével tönkretették az üreshordozó-kereskedelmet az országban. Érdekes, hogy a szlovák üreshordozót megérte az embereknek magán-importálni, mert az ittenihez képest ötöd áron kaphatóak úgy, hogy megfizették utána a szlovákiai üreshordozó-jogdíjat.
Most a többi után tablet területen hozzák hátrányba a többi eu-országbeli bolthoz képest a magyar kereskedőket.
Teljesen legális, sőt az unió által preferált az unióbeli kereskedések szabad versenye. Tehát nem hogy problémás, hanem nagyon is támogatott nemzetközi vásárlásokat bonyolítani.
Kizárólag a mindenkori illetékes döntéshozóknak köszönhetjük, hogy a dilettáns módon a saját területünket hozzák hátrányba. Az artisjus is csak azt teheti meg, amire a döntéshozók rábólintanak. Nem fogok tapsolni azért, mert mindent tönkretesznek. Ha legalább egy kis eszük lenne, akkor inkább kisebb jogdíj melletti magasabb forgalmat javasolnák, de még markolni sem tudnak ésszel.
A kieső áfabevételek meg kit érdekelnek, főleg hogy már 25%-ot állami asszisztálással osztanak vissza "kulturálisan".btw: a universal music megszabadulhat-e 2014-ben végre a jogvédelemtől, vagy újabb évre szedik be mások az őket illető jogdíjakat?
http://444.hu/2013/05/30/megszivat-bennunket-az-artisjus/http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/pertarsasaggal_lepne_fel_az_artisjus_ellen
"A CloudCasting Kft. jogi úton szólította fel az Artisjus Egyesületet, hogy a vállalatot lejárató közleményeit távolítsa el a honlapjáról, közölte lapunkkal a háttérzenei szolgáltatásokat nyújtó cég. Ellenkező esetben – szerződött partnerei bevonásával – pertársaságot alapít és kártérítési pert indít a jogkezelő szervezet ellen."“Miért fizet többet egy budapesti étterem a háttérzenéért, mint egy uniós társa, és az Artisjus által büszkén hangoztatott, hatékony magyar jogdíjbegyűjtés ellenére miért kapnak mégis kevesebb jogdíjat a magyar művészek, mint uniós társaik?”
(#126) dabadab
a németeknél egész iparág épül a pereskedéssel fenyegetős, csek küldős területen. Vannak irodák, akik közjegyző jelenlétében vadásznak. Persze a manapság elterjedt letöltési módnál feltöltés is megvalósul. A netszolgáltatóktól simán kikérhetik az előfizető adatait és névre szóló csekket küldenek ki. Az iparág másik oldala azokból az ügyvédekből áll, akik egy jogi kiskapu kihasználásában segítik őket, amivel 100 euróra csökkenthetik a büntetést. Persze nem ingyen.[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
A díjak nagyságát minden évben lehetőség lenne felülvizsgálni:
"A jövő évi összes díjszabásunkat jóváhagyta az igazságügyminiszter, és meg is jelentek már a Hivatalos Értesítőben."
forrás: artisjus facebook [link]Egyébként vicces, pont ezt az it cafe cikket linkelték további részletek gyanánt, a saját közleményük oldala helyett
Azért vannak kemény artisjus féle válaszok. Például amikor az iphone drágaságát hozzák fel, hogy dehát csak 1.5% a jogdíj belőle. Ja a 12 ezres tabletnél meg 12% lesz, és úgy már 14 ezres tablet lesz.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
Szeretném javítani magamat, az utolsó bekezdésben egy 12 ezres tablet árában 5-8% körüli tétel lehet a jogdíj, ha tényleg a szabadon maradó (belső sdkártya néven futó partició) mérete alapján árazzák be.
Néhány éve egyébként láttam egy zseniális megoldást a üreshordozó-jogdíjból való részesedésre. Ha jól emlékszem Flur lakótársa, Sp a zenei karrierjének elején egy nagy példányszámban megjelenő napilaphoz adta ingyenes mellékletként a lemezét. Mivel tudtommal az ilyen példányok is éppúgy beleszámítanak a statisztikába, ami alapján a részesedést osztják, így garantált volt a profit
A cd nyomása relatíve nem egy nagy összeg, bár abban is van sokszorosítási jogdíj. Na meg többszörös platinalemezség is garantált ![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Remélem jól emlékszem és nem kevertem össze más művésszel. -
azbest
félisten
Most olvasom, hogy novemberben
"A svéd központú Epidemic Sound sikeresen kiléptetett huszonnyolcezer zeneszámot a magyar zenék jogdíjait kezelő Artisjustól, így kilencven szerző jogait ezentúl nem az Artisjus, hanem közvetlenül az Epidemic kezelheti majd, ez pedig versenyt hozhat a zenei piacra. Eddig összesen ötvenhét szerző lépett ki az Artisjustól, ez a mostani lépés nagy jelentőségű.""Egy bökkenő maradt a rendszerben: minden évben újra és újra meg kell ismételni ezt a kiléptetést. A törvény szerint a kilépésekre csak évente egyszer van lehetőség. " [link]
Kíváncsi leszek rá, hogy majd mennek-e ellenőrizni az artisjustosok, hogy nem szól-e hozzájuk tartozó zene.
[ Módosította: Barthezz2 ]
-
azbest
félisten
Évente egyszer, de minden évben újra és újra el kell ezt játszani. Sőt, kilépni sem lehet teljesen, csak megadott területre nézve.
"Egy bökkenő maradt a rendszerben: minden évben újra és újra meg kell ismételni ezt a kiléptetést. A törvény szerint a kilépésekre csak évente egyszer van lehetőség. " [link]
"Azért, hogy a jogkezelés ne váljon túl bonyolulttá és költségessé, a magyar jogalkotó meghatározta, hogy a kilépés csak egy szerző valamennyi művére vonatkozhat, és egy felhasználási módra. (Tehát XY szerző műveinek „online felhasználásaira” vagy „nyilvános előadásaira” nézve léphet ki.)"
"Van azonban néhány felhasználási mód, ahol ilyen kilépésre nincs lehetőség, éppen a jogdíjfizető kör védelme miatt. (Például elég érdekes lenne, ha üreshordozó-díjat néhány szerző maga külön követelne.)" [link]
Tehát ha a fodrász egy brazil együttes salza számait szeretné egy cédéről játszani és az együttes / kiadója ehhez hozzájárult, akkor is beszedik utána a pénzt. Kivéve akkor, ha az együttes jogásza minden évben felveszi a kapcsolatot az artisjussal, akivel elsőre sikerül elfogadtatni mindenféle igazolást. Ha nem tetszik valami igazolás, akkor bebukta és arra az évre muszáj átengednie a jogainak kezelését az artisjus számára. A fodrász meg fizetheti a zene utáni díjat. Nagyon életszerű, hogy bárki végigvigye ezt minden évre, főleg külföldi jogtulajdonos esetén.
bambano: elvileg az artisjus válaszolós régi cikk alapján attól, hogy valaki nem artisjus tag még kaphatna jogdíjból részesedést, csak persze ott bukik a dolog, hogy ehhez mégiscsak kapcsolatba kell lépni a jogtulajdonosnak az artisjusssal, hiszen a kifizetés elmaradása kapcsán az van az oldalukon, hogy talán hiányosak a megadott adatok és azért nem utalnak. Úgy tűnik elméletileg megkerülhetők, de gyakorlatilag meg nem.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
Azt tudtátok, hogy a deezer, spotify és google play meg az esetleges többi előfizetős zeneszolgáltató is az artisjusnak fizet?
forrás: artisjus facebook [link]
"Deezer egy zenei streamingszolgáltatás, mely ingyenesen alapvetően netrádióként, előfizetési díj fejében pedig online zenegépként és a fájlok feltöltésének lehetősége révén privát zenetárként is használható."
(Természetesen az elhangzások után szerzői jogdíjat tudunk majd fizetni a szerzőknek, a Deezerrel kötött szerződés után.)"Ami pedig a jogdíjakat illeti, egy ilyen tisztán zenei szolgáltatásnak (hasonlóan pl. rádiókhoz, lemezkiadókhoz, koncertszervezőkhöz) természetes, hogy a dalszerzők részesedésével is számolnak. Ezt az összeget az Artisjus tételes elszámolások egyedi feldolgozásával, másodpercre pontosan fogja negyedévente kifizetni a szerzőknek."
Kíváncsi lennél arra, hogy ha egy zeneszámnál "az ön országában nem elérhető" hibaüzenetet kapok, akkor azért járok-e így, mert a kiadó nem elégedett a hozzá eljutó összeggel és letiltatta a számait.
A google music és spotify valószínűleg azért tudott elindulni, mert az artisjus belépett a nemzetközi Armonia szövetségbe. Kíváncsi vagyok, hogy a Universal kilépési szándékát mennyire befolyásolja, hogy az ő jogait is kezeli az a társaság is.
(#316) morgyi :
A torrentes magyarázat azért kicsit olyan magyaros kiskapu keresés, ezzel nem jutunk messzire. Szerintem sokkal fontosabb a jogi és jogdíjas részének korrekt rendbetétele. A mostani szabályok nem éppen a teljes jogbiztonság pillérei, mivel eléggé távol állnak a való életbeli eseményektől. Ezt jelzi az is amit a #319-ben írtál. Szóval a torrentes vita szerintem csak tünet arra, hogy valami nem jó a rendszerben.(#317) AAAgold:
azért azon túl, hogy szednek ilyen díjat, az sem mindegy, hogy mekkora mértékben szedik. Ha ennek mellékhatására ellehetetlenül vagy komoly versenyhátrányba kerül az adott terület kereskedelme, akkor valami nagyon nem jó. Azért az ember szeretné tudni / látni / beleszólni, hogy ha valamire elvesznek tőle pénzt (ráadásul kötelezően), akkor azzal mi lesz, tényleg arra használják-e fel, amit mesélnek vagy csak néhány fejes magánadószedése lesz.(#322) az áfás botránynál is ez az indok[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
válasz
#40553216
#293
üzenetére
"Olyan felmérés történt legalább, hogy milyen arányban oszlik meg a magyar és a külföldi előadók műveinek másolása? És ezen belül a konkrét megoszlás milyen? Vagy ez már túl szofisztikált megoldás? Vagy csak emiatt a beszedett díjak mondjuk 90%-a menne külföldre?"
Találtam egy cikket, amiben a hivatalos adatokat elemezgették, az artisjustól származó diagrammokkal:
Aszerint a koncertek, cédék kb 3/4-ede magyar - ezeket ugye szervezők hozzák tető alá.
Az online zenében, ahol a hallgató teljesen szabadon dönt, ott viszont 15% a magyar tartalom aránya.
A rádiókban a médiatörvény előírja a legalább 35%-os magyar zenét, így garantál némi bevételt a jogdíjak felosztásánál.Nem tudom mennyire játszik szerepet a 2010 utáni változásban, hogy azelőtt nem is nagyon volt itthoni hivatalos / nyomon követhető módja a külföldi zenék vásárlásának, hisz az iTunes is 2011-ben indult, a deezer is akkortájt jöhetett.
-
azbest
félisten
finnországban
A szjt 95 paragrafusa eléggé fából vaskarika jellegű. Az elején szjt sértő, ha valaki hatásos védelmet megkerülő megoldást készít. Aztán meg
"A műszaki intézkedést akkor kell hatásosnak tekinteni, ha a mű felhasználását a jogosultak a hozzáférést ellenőrző vagy védelmet nyújtó olyan eljárás - különösen kódolás vagy a mű egyéb átalakítása, vagy másolatkészítést ellenőrző mechanizmus - útján ellenőrzik, amely alkalmas a védelem céljának elérésére."
Szóval addig hatásos, amíg alkalmas a védelemre. Akkor talán amíg nem törik fel. De ha megpróbálják feltörni, akkor törvényt sértenek. Ha terjesztik a feltörés eszközét az is sérti az szjt-t. Sőt, az elején úgy fogalmaznak, hogy sérti az aki tudatában van annak, hogy megkerüli.Azt hiszem a 96-os is ilyesmi.
-
azbest
félisten
nos, ha 2001 óta nem változott akkor az artisjus szerint nem legális [link]. Persze akkoriban még konkrétabban fogalmazták meg az szjt-ben, nem pedig gumiszabályként.
2011-ben még mintha ez lett volna "olyan cselekmények útján válik hozzáférhetővé, amelyek az ehhez szükséges eljárás alkalmazását vagy hozzáférési kód megadását igénylik." [link]
Egyébként a jogi halandzsában több jump ugrás van, mint egy átlagos program regisztrációs kód ellenőrző rutinjának obfuszkálásában
Abban mindenképpen igazad van, hogy a gyakorlat alapján elnézik, de azért ha szigorúan a jogi szövegeket nézzük, akkor szerintem nincs rá garancia, hogy adott esetben egy bíró ne úgy értelmezze, hogy bukta. Legalább is én nem érzem benne azt a biztonságot, ami egyértelműen garantálná, hogy nem sértenék semmit egy dvd lemásolásával. Igaz ez nem is fenyeget, mivel más csatornákon át fogyasztok tartalmakat (tv, youtube...).
Szóval itt is a jogbiztonságot hiányolom.
szerk, lehet próbálkozni a védelem hivatalos eltávolíttatásával a 105 alapján
legalábbis egy másik drm kapcsán írt cikkben is ilyesmit olvastam [link][ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
Mivel még mindig nem finn vagyok, ráadásul nem is precedensjog alapján működik itt a törvénykezés, így csak a magyar törvények vonatkoznak rám. Az hogy egy munkadokumentumban mellékesen, de azért aláhúzva megjegyzik, hogy van olyan ország, ahol egy bíró valamit döntött, még nem vonatkozik automatikusan ránk. Az irányelvben még mindig a kevésbé gumiszabály szerepel.
Az általad linkelt doksi alapján is a békéltető / döntőbíráskodási (105ös szjt) lehet a kulcs szerintem (ha ezt a részt nem láttad az előző kommentemből, akkor bocs az utólagos beleszerkesztés miatt). Amíg nálunk valami értelmező rendeletben ki nem mondják a hatástalanságát, addig a bíró ügyenként újraértelmezheti az álláspontját.
Vicces, hogy nem fogadod el az artisjus írását, amikor ők a jogosultak képviselői, hacsak azok ki nem léptek a közös jogkezelés alól az érintett évre. Ráadásul mint jogkezeléssel törvényileg felruházott szervezet, nemcsak hogy ők vádolhatnak meg, de még szakértőt is tőlük hívnak alapból.
Egy cikk szerint 2011 és 2012 során indítottak néhány büntetőeljárást hatásos műszaki intézkedés témában, de nem derül ki, hogy ez dvd volt-e.
-
azbest
félisten
Szerintem mindegy, hogy cd, dvd vagy lyukszallag az ami hordozza a tartalmat. Az számít, hogy van rajta védelem.
A dvd feltörésének legalitásáról tudsz mutatni konkrét jogszabályt vagy rendeletet, amit lobogtatva bármelyik magyar bíró (mint törvényalkalmazó) el kell ismerje, hogy nem szeg szabályt? Szerintem legfeljebb valamelyik szakértő azt nyilatkozza, hogy szerinte nem, míg egy másik azt mondhatja hogy de mégis. Az artisjus megváltoztatta 2001 óta az álláspontját? Az asva szerint még mindig illegális a dvd másolásvédelem megkerülése?
-
azbest
félisten
válasz
mrlujoak
#379
üzenetére
Egyébként eu-n belül teljesen legális a másik tagállamból rendelés: van rajta áfa és jogdíj is. Sőt, amennyire tudom akár eu-n kívülről is lehet, ott az áfa- és vámfizetési határok alatti rendelés plusz terhek nélkül jön. Magánszemélyként, nem kereskedelmi céllal.
Éppen ezért ment 32 milliárd forint szlovákiába, ahelyett hogy itthon költötték volna el (itcafe, 2008 [link]). Az eu szereti és ösztönzi a versenyt a tagállamok boltjai közt. A napokban néztem egyik webshopot és ötöd annyiért láttam cd, dvd és br lemezeket, mint itthon. A flash alapú adathordozóknál is van közismert britt webshop.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
válasz
mrlujoak
#382
üzenetére
Csak nálunk divat a matricázás. A szomszédos országokban is benne van az árban az ottani jogdíj és áfa. Csak ott nem több a jogdíj, mint a lemez ára. Úgy tudom kereskedelmi forgalomba nem lehet hozni matrica nélkül itthon, de az eu-n belül szabad verseny van. Jövedéki termékeket eu-n belül sem lehet berendelni az országa, de áfa vám és jogdíj egyszer fizetendő. Bár épp előbb olvastam, hogy ha egy cég valamekkora összegnél nagyobb forgalmat bonyolít ide, akkor már az itteni díjakat kell alkalmaznia, viszont ezt az árusító cégnek kell tudnia, nem a vásárlónak. Persze mindig nagy a porhintés, mert kell a pénz.
-
azbest
félisten
válasz
mrlujoak
#382
üzenetére
Volt egy táblázat arról, hogy nálunk közepes az egy főre esett befizetett jogdíj. Persze, csak ez nem veszi figyelembe, hogy hány lemez fogy. Csak a bevételt viszonyítja a lakosság számához.
"Egy 2007-es felmérés szerint Luxemburgban évente fejenként átlagosan 38 üres DVD lemez fogy, míg Belgiumban mindössze 3, Franciaországban 1,5 és nálunk 2,4." [link]
Luxemburgban nincs rajta jogdíj.
Sizintén 2008-ból mégegy idézet az előző linkről:
"Nálunk jelenleg 110 Forintot kell fizetni minden egyes üres DVD lemez után, hogy “legálissá” váljon (ez az előállítási költség 200%-a), míg a hasonló népességű és fejlettségű Csehországban mindössze 18 Ft-nak megfelelő koronával terhelik meg a vásárlásokat. Szlovákiában ha minden igaz, akkor még ennyivel sem. Ennek az eredménye azon túl, hogy épeszű ember nem vesz matricás lemezeket, az, hogy évente 27 milliárd plusz ÁFA összeget költünk el Pettkó András szerint külföldről behozott üres hordozókra úgy, hogy ezzel a szlovák gazdaságot pörgetjük. A politikus felhívta a figyelmet, hogy nem csak az egyszerű felhasználókra kell ezeknél a vásárlásoknál gondolni, akik otthonra veszik a diszkeket, hanem olyan nagy vállalatokra is, mint a MOL vagy az OTP, akik adataikat optikai lemezekre archiválják, de azokat az irreális árak miatt külföldön szerzik be, nagyon okosan."[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
válasz
mrlujoak
#385
üzenetére
Valahol a két véglet közt lehet az igazság szerintem. Nálunk sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy a nyugatinál is drágább áron mindent kifizessenek. Nem szerencsés rögtön kriminalizálni minden apró vétséget és valóban van némi társadalmi hasznossága is, mert a szegények nincsenek teljesen elzárva a (kapitalista) kultúra eredményeitől és nem teljesen zombiként élhetik le az életüket. Viszont sokan úgy gondolkodnak, hogy ha futja rá, akkor sem fizetnek érte, mert rossz a morál. Ha az emberek és a jogvédők is erkölcsösebbek lennének, akkor itt is lehetne minimális szintű az összeg, a társadalmi hasznosság megtartására. Most a legerkölcsösebbek szívják meg legjobban.
Egyébként abban is lehet igazság, hogy ha már úgyis adóként szedik be, akkor vegyék le a jogdíjakat a hordozókról, inkább valóban az adóból különítsenek el rá és teljesen nyilvános legyen, hogy hová került. Végül is az egyházak is komoly pénzeket kapnak, ezzel párhuzamban digitális kultúra alapjogosultság kompenzációként mehetne. Úgy nem tehetné tönkre egy magáncsoport a kereskedelem különböző területeit. Persze ahhoz, hogy ne legyen alapja irreálisan magas kifizetéseknek, morálisan is fel kéne nőni az embereknek, hogy ha tehetik szándékosan ne potyázzanak.
Az artisjus és a többi jogvédő pedig inkább azzal foglalkozhatna, hogy minél szélesebb kulturális repertoár legyen elérhető az előfizetős szolgáltatásokban. Ha már úgyis ők kapják a jogdíjat a deezer, google, spotify és a többiek havi előfizetési díjaiból, akkor dolgozhatnának azon, hogy minél többféle mű bekerülhessen a rendszerbe. Most hogy zenei téren már alakul a dolog, a filmes területet is beengedhetnék az országba.
Magam is igyekszem korrekt lenni. Fiatal koromban, diákként nem engedhettem volna meg magamnak, hogy annyi könyvet olvassak vagy filmet megnézzek, zenét meghallgassak, mint amennyit lehetőségem volt. Mióta dolgozom és mióta itthon is lehetőség van rá, azóta előfizetek tartalomhoz való hozzáférésre. Várom, hogy legyen a zene után irodalmi és video jellegű lehetőség is erre. Nem csak a morál, hanem a kényelem és a választék is motivál.
[ Szerkesztve ]
A kieső áfabevételek meg kit érdekelnek, főleg hogy már 25%-ot állami asszisztálással osztanak vissza "kulturálisan".
A cd nyomása relatíve nem egy nagy összeg, bár abban is van sokszorosítási jogdíj. Na meg többszörös platinalemezség is garantált ![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Remélem jól emlékszem és nem kevertem össze más művésszel.
legalábbis egy másik drm kapcsán írt cikkben is ilyesmit olvastam 
Új hozzászólás Aktív témák
it A szerzőijog-kezelők megállapodtak a nagy terjesztőkkel, így a mobilnál és a digidoboznál jelentős mértékű a csökkentés, viszont bekerült a körbe a táblagép is.
TILOS A POLITIKA! TILOS AZ OFF!
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs