Legfrissebb anyagok

IT café témák

PROHARDVER! témák

Mobilarena témák

GAMEPOD.hu témák

LOGOUT.hu témák

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

#11 P.H. senior tag ngabor2 #9

Új Válasz 2008-01-23 22:08:38 #11
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

P.H.

senior tag

válasz ngabor2 #9 üzenetére

Van. De még tovább lehet menni (ha a tartalmak részeinek feltöltése sem jogszerű):
Maga a film vagy zene (maga a vizuális/akusztikus élmény?) jogvédett. De mivel ebben az témában nem beszélhetünk csak és kizárólag veszteségmentes tömörítésről, mint egy szöveg vagy software átvitelekor - azaz egy byte-sorozat, ami egy film vagy zene veszteséges tömörítése, lehet más dekódolóval kicsomagolva teljesen más tartalom is -, beazonosíthatatlan, hogy milyen tartalom megy át peer-to-peer, ezért a vándorló adat analízise alapján nem lehet megállapítani, hogy az illegális tartalom-e, vagy saját ill. legális forgalom.
Ennek következménye, hogy a dekódoló algoritmustól nem lehet elvonatkoztatni az általa feldolgozható tartalmat, szóval egyes algoritmusok létét kellene korlátozni - pl. elméletileg feltételezve, hogy DivX-ben vagy MP3-ben senki nem publikál hivatalos tartalmat (ez persze nem így van). De ebben az esetben sérül a programozók saját szellemi termékük korlátlan terjesztéséhez való joga.
Szóval akkor mi is (volt) a gyanú alapja ebben az esetben a 44%-nak? Illegális tartalmak cseréje, vagy csak nagy mennyiségű (meghatározhatatlan tartalmú) adatáramlás felsőoktatási intézmények belső hálózatán?
Végülis mire való egy felsőoktatási belső hálózat? Nem nagy mennyiségű adatforgalom lehetővé tételére?
Tehát ördögi a kör. A labda már régóta a jogalkotók térfelén van: legyenek okosabbak, mint a(z egyszeri) 'jogsértők'. Én már régóta kíváncsian várom, hogy lefoglalások vagy veszteségekre vonatkozó számadadok valós tartalom nélküli dobálása helyett mikor fognak valami szakmai alapú, jogszerű, megelőző intézkedést hozni.

[ Szerkesztve ]

Arguing on the Internet is like running in the Special Olympics. Even if you win, you are still ... ˙˙˙ Real Eyes Realize Real Lies ˙˙˙
#37 P.H. senior tag lapa #31

Új Válasz 2008-01-24 19:45:57 #37
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

P.H.

senior tag

válasz lapa #31 üzenetére

Erős a gyanúm, hogy nem fogsz komolyabb végkövetkeztetést kapni.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
VAGYONI JOGOK
A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga
26. §
(8) A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét - másként, mint sugárzással vagy a (7) bekezdésben szabályozott módon - a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
A SZABAD FELHASZNÁLÁS ÉS A SZERZŐI JOG MÁS KORLÁTJAI
Általános szabályok
33. §
(1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően.
(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.
A szabad felhasználás esetei
35. §
(1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)-d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető.
(6) Szabad felhasználás a mű járulékos vagy közbenső - a felhasználásra irányuló műszaki folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képező, önálló gazdasági jelentőség nélküli - időleges többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy lehetővé tegye
a) az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által, vagy
b) a műnek a szerző által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján megengedett felhasználását.
Ennek fényében nézd meg, milyen választ adott az ASVA kérdéseire, amelyben ezekre a bekezdésekre hivatkozott, (különös tekintettel az internetes típusú, az Szjt.26. § (8) bekezdése szerinti lehívásra hozzáférhetővé tétellel, valamint a letöltéssel – többszörözéssel – megvalósuló felhasználásokra a Szerzői Jogi Szakértő Testület
("VI. A szakértői vélemény összefoglalása; a megbízó által feltett kérdések megválaszolása cikk a végén).

[ Szerkesztve ]

Arguing on the Internet is like running in the Special Olympics. Even if you win, you are still ... ˙˙˙ Real Eyes Realize Real Lies ˙˙˙
#51 P.H. senior tag lapa #50

Új Válasz 2008-01-25 21:50:45 #51
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

P.H.

senior tag

válasz lapa #50 üzenetére

dabadab jól leírta a helyzetet, de azt hiszem, érdemes a választ a kérdés szermszögéből nézve újraolvasni. Sőt, nem is a kérdéséből konkrétan, hanem annak felvezetéséből:
35. § (1) bekezdése] a magyar jogalkotó nemzetközi kötelezettségvállalásain, vagyis a TRIPS Egyezmény 13. Cikkén, valamint a Berni Uniós Egyezmény (BUE) 9. Cikkének 2. bekezdésén alapulnak, amelyek kimondják, hogy egy felhasználás csak akkor megengedett külön szerzői felhasználási engedély és díjfizetés nélkül, ha megfelel az úgynevezett háromlépcsős teszt együttes feltételrendszerének, azaz:
- a szabad felhasználások egyes eseteit külön-külön, egyedi esetekként kell tekinteni,
- a szabad felhasználás nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására,
- és indokolatlanul nem károsíthatja a szerzői jogosult jogos érdekeit.
A magyar Szjt. a fenti feltételrendszert kiegészíti a tisztesség polgári jogi követelményére való hivatkozással, valamint feltételként szabja, hogy az nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.
A magyar Szjt.33. § (3) bekezdése értelmében továbbá a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.
A fentiek alapján abban a kérdésben kérjük a Tisztelt Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményét, hogy a digitális – on-line – környezetben tömegessé váló másolási – többszörözési – cselekmények azon eseteinél, amelyekben a műpéldányról készített másolatok száma, vagy a felhasználás egyéb mennyiségi vagy minőségi kritériumai alapján nem állapítható meg egyértelműen a szabad felhasználás általános feltételeibe való ütközés, levezethető-e a fentiekben bemutatott nemzetközi feltételeken alapuló magyar szerzői jog alapján az, hogy a nem jogszerű forrásból származó, azaz jogellenesen előállított hordozóról vagy műpéldányról való másolat készítés – többszörözés – már nem felel meg a szabad felhasználás általános feltételrendszerének.
A fenti kérdésfelvetés szükségességét a szerzői jogi felhasználási cselekmények gyakorlati megnyilvánulása is bizonyítja:
A gyakorlatban azokban az esetekben ugyanis, amikor egy természetes személy egy meghatározott szerzői műről (jellemzően filmalkotásról vagy zeneműről) nagy számú másolatot készít, vagy nyilvánvalóan úgynevezett kalóz on-line forgalmazótól, zártláncú FTP szerveren keresztül különböző filmalkotásokat (és zeneműveket) tömegével, nagy mennyiségben, magas havi előfizetési díj ellenében rendszeresen tölt le (többszöröz) a számítógépe merevlemezére, egyértelműen megállapítható a szabad felhasználás általános feltételeibe való ütközés, ahogy ezt a következetes magyar (büntető)bírósági gyakorlat is mutatja.
Azokban az egyedi esetekben azonban, amelyek egyenként ugyan nem sérelmesek a mű rendes felhasználására – például egy filmalkotás letöltése kalózoldalról illetve fájlcserélőről (ez utóbbi esetben természetesen egyértelmű, hogy a letöltés feltételeként megvalósuló visszaosztás, illetve feltöltés szerzői jogsértés, a kérdésünk nem is erre vonatkozik), kérdéses azonban, hogy az egész társadalomra vetítve tömegében, számában és összességében a hatályos szerzői jogi szabályozás alapján nem nyilvánvalóan sérelmesek-e a mű rendes felhasználására.
Szubjektív kiemeléseket szándékosan nem tettem a fentiekbe (pedig mennyit lehetne... a minőségi kérdéstől kezdve a hazánkban forgalomba nem hozott tartalmakig), de az egész (és kifejezetten az utolsó bekezdés) nagyon jól mutatja, mennyire nem tud a jelenleg vonatkozó jogrendszer mit kezdeni a mai helyzettel. A konkrét kérdésük lényege is az, hogy nem lenne-e szükség jogszabály-változtatásokra. (Nem vagyok naív, tudom, hogy egy értelmes szabályozás nem nálunk fog megszületni először, de igazság szerint örülnék neki - ahogy Te is -, ha tisztán lehetne látni végre.)

[ Szerkesztve ]

Arguing on the Internet is like running in the Special Olympics. Even if you win, you are still ... ˙˙˙ Real Eyes Realize Real Lies ˙˙˙