- Már nem hisz a nagy európai EV-forradalomban a Ford
- Android programozás, Android alkalmazások készítése
- Aliexpress tapasztalatok
- Xiaomi AX3600 WiFi 6 AIoT Router
- Sikeres volt a teszt, elpusztítja internetes műholdjait az Amazon
- Linux - haladóknak
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Hálózati / IP kamera
- Programozási versenyek
- Windows 11
-
IT café
Vodafone mobilszolgáltatások topik, téma összefoglaló
Új hozzászólás Aktív témák
-
bociusz
aktív tag
válasz Wolfram #77802 üzenetére
A QAM az amplitúdó és fázismodulációk segítségével előálló lehetséges variációk számát jelöli, ezt nagyjából úgy kell elképzelni, hogy milyen gyorsan tud "hadarni" egymásnak a torony és a telefon (16QAM-nél 16 féle különböző állapotot, avagy 4 bitet tud egyszerre küldeni, 64QAM-nél 6 bitet, a 256QAM-nél 8 bitet). A 4G alapból lefelé 64QAM-et, felfelé 16 QAM-et használ, de ha a szolgáltató megveszi a beszállítótól a megfelelő licenszt (ami a Vodafone esetében a Huaweit jelenti), akkor lefelé max 256 QAM, felfelé max 64 QAM-ig tud bővíteni, amivel valamennyit lehet gyorsítani az elérhető átviteli sebességen. Hátránya, hogy elég zavarérzékeny, tehát csak a toronyhoz közeli felhasználók fogják tudni kihasználni a gyorsabb átvitelt, de az így felszabaduló rádiós blokkokon a távolabbi felhasználók kiszolgálására is több erőforrás marad(hat). Rövid összefoglaló YouTubeon
A MIMO a multiple input multiple output antennatechnológia, ami azt jelenti, hogy lehetséges úgy elhelyezni antennákat, hogy azonos frekvencián minimális áthallással, párhuzamosan lehet adatot továbbítani. 4G esetén 2x2 MIMO az alap (tehát 2 párhuzamos csatorna érhető el), de a modernebb eszközök már támogatják a 4x4 MIMO-t, amivel a megfelelő vételi körülmények között akár duplázható is a sebesség. Kivételt jelentenek a picocellák és az M2,M3,M4 metrókban a leaky feeder antennák, ott csak 1x1 SISO üzemelnek. Rövid összefoglaló YouTubeon
-
bociusz
aktív tag
válasz Wolfram #77817 üzenetére
A Band a frekvenciasávot azonosítja. Magyarországon a B1,B3,B7,B8,B20 és B28 sávok vannak használatban 4G célra. Ezek mindegyike FDD sáv, azaz eltérő frekvencián van a lefele és felfele irány (az N78-as 5G sáv viszont már TDD, azaz időosztású, hogy épp felfelé vagy lefelé van rajta adás). A Wikipédián részletesen le van írva, hogy melyik sáv pontosan milyen frekvenciák között lett szabványosítva.
Ezeket a sávokat az NMHH korábbi aukciókon a szolgáltatók megadott időre (10-15 év) rendelkezésére bocsátotta, hogy ki miből vásárolt be, azt itt tudod megnézni.
Ezeken a sávokon 2G-től 5G-ig üzemel mindenféle generáció.Itt jön be a másik fogalom, a Carrier, magyarul Vivő. Ez az adott frekvenciasávon belül kialakított blokk. A Vodafone-nak pl. az 1800 MHz-es (alias B3) sávban egy 20 MHz-es duplex blokkban van egy 4G vivője. Mivel a 4G legfeljebb 20 MHz széles vivőket támogat, ezért a kapacitás jobb kihasználásához a 4G+ néven marketingelt LTE-Advanced technológia lehetővé teszi több ilyen vivő összefogását, ez a CA (Carrier Aggregation, magyarul vivőaggregáció). A modern eszközök akár 5CA-ra is képesek, azaz ha egy adott helyszínen 5 különböző vivőn is van szolgáltatás, akkor azokat mind össze tudja fogni, ezzel jelentősen bővítve az elérhető sávszélességet.
Létezik egy speciális alfaja, az intraband CA, amikon azonos sávon belül több vivője van a szolgáltatónak, ezeket is össze tudják fogni a modernebb eszközök. Pl. a Telekom a B7 sávban 30 MHz-cel gazdálkodik ezt (ahol nagy kapacitásra van szükség, pl. Budapest belvárosa, Balaton stb.) egy 20 MHz és egy 10 MHz-es 4G vivőre bontotta, amit össze tud fogni. Ugyanígy a 25 MHz-nyi B1 keretét 15+10 MHz vivőkre bontotta, ez is aggregálható.
A MIMO egy adott vivőre értelmezett. Mivel főként a magasabb frekvenciákon jön ki az antennatechnológia előnye, ezért jellemzően (az elmúlt években fejlesztett tornyokon) 1800 MHz és afelett érhető el a 4x4 MIMO, alatta csak 2x2 szokott lenni.
A MIMO és a CA ott kapcsolódik össze, hogy a különböző LTE Category szabványnak megfelelő modemekben maximalizálva van, hogy legfeljebb hány MIMO csatornát képesek összesen kezelni CA-ban. Pl. hiába tud B1,B3 és B7-en is 4x4 MIMO-t mindkét fél, ha az adott konfigurációban mondjuk csak 8 DL MIMO a max, akkor ez 4x4 + 2x2 + 2x2 felállásban fog csak felépülni.
-
bociusz
aktív tag
válasz Marcsello31 #77827 üzenetére
A 20800800C5 az engedélyezett Bandokat kódolja (B1,B3,B7,B8,B20,B28,B38) - alul az LTEBand számokat kell összeadni.
-
bociusz
aktív tag
"[2028-ig] A 4iG Csoport Budapesten és agglomerációban, a vármegyeszékhelyeken, továbbá a főbb közlekedési útvonalak mentén vállalja a nagykapacitású 5G technológia kiépítését, amelynek keretében legalább 1000 bázisállomáson telepít modern 5G technológiát, 3GHz-s bázisállomásokkal."
(forrás)[ Szerkesztve ]
-
bociusz
aktív tag
válasz 4Grider #82599 üzenetére
Cellmapperen lehet frekvenciára szűrni, ez alapján Budapest belváros, Debrecen, Győr és Balaton térségében van N78.
-
bociusz
aktív tag
válasz DarkByte #83357 üzenetére
Adott frekvencián egyszerre csak egy toronnyal lehet kommunikálni. Létezik viszont olyan, hogy egy sávban több blokk lett kialakítva, pl. a Telekomnak összesen 25 MHz-nyi B1 blokkja van és mivel egy 4G/LTE vivő maximum 20 MHz széles lehet, ezért ezt szétbontották két, 15+10 MHz-es blokkra. Az első EARFCN 75, a második EARFCN 200 azonosítóval üzemel, viszont utóbbit csak nagy forgalmú helyeken használják (Budapest belváros, Balaton stb.). Így előfordulhat, hogy (ha az eszköz is támogatja), akkor intraband CA van (B1+B1).
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
Otthoni, kábeles szolgáltatások topikja:
Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen