- Biztonsági aggályok miatt késik a Microsoft hatalmas AI-újítása
- Kíváncsi az EU, milyen online védelmet adnak a pornóplatformok a kiskorúaknak
- Panaszt tettek a Google ellen, mert követi a felhasználókat a böngészője
- Rengeteg áram kell az adatközpontoknak, erre válasz a geotermikus energia
- Az AI megmondja, hogy van-e fájdalma a macskának
- Max
- Hálózati / IP kamera
- Opera böngésző
- Xiaomi AX3600 WiFi 6 AIoT Router
- Facebook és Messenger
- Google Chrome
- Videó stream letöltése
- Panaszt tettek a Google ellen, mert követi a felhasználókat a böngészője
- Programozásról_szubjektíven
- Betelik a pohár: nagy igény lenne a gyorshajtás-ellenes technológiára
-
IT café
A Topik fő témája a hazai bankok (kivéve az OTP):
Új hozzászólás Aktív témák
-
sifarr
senior tag
válasz
Gallmix
#28560
üzenetére
"Hatalmas előnyt jelent, hogy a rendszer tranzakcióilleték-mentes lesz ügyféloldalon. "
Így lesz értelme is ennek
...
Azután majd bilibe lóg a kezed és felébredsz!
1. A kormány nem tervezi kivezetni a tranzakciós illetéket. Lásd 2014-es költségvetés!
2. Az AFR 2.0 nem az AFR 1.0 helyett/mellett lesz bevezetve, hanem az 1.0 bővített, felturbózott verziója lesz.
3. A tr. illeték bankot és nem az ügyfelet terhelő adó. Az AFR 1.0 esetében is, mint minden más utalás esetében is a bankok nagyrészt áthárították. Minden esetben, amikor az utalás díja >= 0,3 % a tr. illeték áthárításra került. Nem tr. illeték jogcímen terhelik át, de ez a lényegen nem változtat. Az AFR 2.0 esetében pont így lesz/marad.
3. Meg lehet tiltani a tr. illeték felszámítását, de felesleges és értelmetlen, hiszen ezzel a logikával az összes bankot terhelő adó és különadó ügyfélnek való felszámítását is tiltani lehetne. De nem lehet megtiltani a bankoknak, hogy a különböző szolgáltatásért díjat számítson fel (ami persze tartalmazza az adóterheket is) az ügyfélnek. Ma is van bank, amelyik a kártyás vásálásért az ügyfélnek (is) számít fel díjat - és ez sem jogellenes.Szóval milyen alapja is van a lelkendetésednek/reményeidnek? Semmi.
-
sifarr
senior tag
válasz
Gallmix
#28577
üzenetére
... cél az, hogy az ilyen fizetések ügyféloldalon ne járjanak költséggel. Hasonlóan a bankkártyához ami szintén ingyenes ügyféloldalon.
Az igazi cél az, hogy az ügyfél ne tudja/vegye észre, hogyan fizeti ki a költséget. Beleértve a tr. illetéket!!! 
A bankkártya használatának is van költsége, de azt az elfogadó hely fizeti. És beépíti a költségét az áraiba! Ahogy az árstop költségét is kifizeti a fogyasztó. Minden adó költség és minden adót a végén a fogyasztó fizet meg így vagy úgy.
A kp-használatnak is van költsége elfogadói oldalon, az is be van építve az árakba.konkrétum?
Raiffeisen egyes számlacsomagok esetében. Részletek itt, 5. oldal teteje. -
sifarr
senior tag
válasz
Gallmix
#28587
üzenetére
Oké, de ha nem kártyával fizetsz sem lesz kevesebb az ár.
És ennek mi köze a tr. illeték kérdéséhez, amit az AFR 2.0-nél úgymond nem az ügyfélnek kell megfizetni?
Ha nem lenne tr. illeték, olcsóbb lenne a banki utalás, több csomagban lenne díjmentes.Gondolom neked nem olyan kártyád van mert akkor nem töltögetnéd a Revolutot
Összekeversz valakivel. Nincs Revolutom, Wise-om van. Azt pedig nem bankkártyával töltögetem, mert fizetős - nem a bankom oldaláról, hanem a Wise miatt.
Utalással töltöm, de nem fizetek érte díjat, tranzakciós illetéket sem. Sőt! A szolgáltató sem fizet tr. illetéket, amikor a pénzem átutalja a Wise-ra. Na, ezt fejtsd meg, hogyan csinálom!
[ Szerkesztve ]
-
sifarr
senior tag
... csak akkor meg nem teljesen fedi a valóságot, amit a fórumokon írnak, hogy x napon utalnak és x+1. banki napon írják jóvá. (mert akkor valójában már x+1. banki napon utalnak)
Szerintem az eddigi válaszok alapján, amit kaptál, minden egyértelmű. A kavarodás amiatt lehet, hogy nem szabad összekeverni a naptári napot a banki órarenddel. És azzal, hogy bár online 0-24 adható nem AFR-es utalási megbízás, de pl. egy 23 órakor online benyújtott megbízás másnapi megbízásnak minősül, és a bank csak másnap a nyitáskor kezdi feldolgozni.Más, neked mint CIB-esnek.
Szeptember 1-től az AFR-utalások értékhatára 10-ről 20 millióra emelkedik. Mivel az AFR feltételrendszere minden bankra vonatkozik, ezért ez lesz az új határ a többi banknál is.
Akinek ez nem tetszik, az - a CIB-nél - díjmentesen felmondhatja a számláját.[ Szerkesztve ]
-
sifarr
senior tag
AFR értékhatár nem érint, mert sokszor utalok kis összegeket, nem napi 20 milliókkal dobálózok.
Kívánom, hogy érintsen! És hogy bosszankodjál azon, hogy a napi utalási limit maximuma a CIB-nél csak 50 millió és ez neked kevés. Meg a havi is csak 500 millió.
Ja, és ne az infláció miatt kerülj ebben a helyzetbe.
[ Szerkesztve ]
-
sifarr
senior tag
Ugye jól sejtem hogy csak egy terhelés volt?
A számlatörténetben nem tudod megnézni még a terhelést, mert tegnapi vásárlás még nincs lekönyvelve.
Viszont a kártyák menünél a bankkártyádnál is van egy törtenet. Ott a zárolások is azonnal megjelennek. Ha itt kétszer szerepel a tétel, már figyelned kell.
Még ekkor sem biztos, hogy a mind a két 2 azonos összegű vásárlási zárolást le is könyvelik. Kibukhat, hogy a DHL rendszeri kétszer próbálta terhelni ugyanazt. Viszont ha a hiba nem bukna ki és kétszer könyvelné a bank ugyanazt, akkor reklamálj. -
sifarr
senior tag
válasz
Peter.70
#28663
üzenetére
Van Valakinek nagy összegű utalással ( 10mFt felett ) tapasztalata lakossági fsz - lakossági fsz között?
Ez bankfüggő is lehet.
A legtöbb (de nem minden) banknál a online utalásokra van napi limit. Pl Rafi 20, CIB 50 millió, Gránitnál 2 éve biztos nem volt.
Ha az utalás napi limit alatti, akkor
- megbontod tízmilliós tételekre is elutalod, 5 mp-n belül célba ér,
- utalhatod egy összegben is, és 2 órán belül célba ér (ha napközben idíntod).
Ha van online napi limit, akkor
- bankfiók, utalást elindítod,
- valószínű, hogy telefonos ügyfélszolgálaton is ugyanazt megteheted (de nem biztos, hogy ez minden bankra igaz).
Van még a viber utalás, ami egyféle nagyösszegű AFR inkább cégeknek, de magánszemély is használhatja, de ez nagyon drága. -
sifarr
senior tag
válasz
Peter.70
#28665
üzenetére
A megbontással az a baj, hogy akkor többszöröződik a tr illeték
Én ingyen utalok tr. illetékmentesen, ezért nem számolok vele.
Ha te fizetsz az utalásért, akkor válaszd az olcsóbb megoldást.
Bontva utalva biztos drágább, akkor utald egyben, de így nélmileg lassabb lesz.
Az idő pénz! -
sifarr
senior tag
válasz
guftabi96
#28675
üzenetére
Lehet következő hónapban visszamegyek.
Nyugodtan menj vissza. Visszakapod a számlaszámodat is. És újra nyithatod BM-es kedvezménnyel is (jún. 30. a határidő, de valószínű hosszabbítják). Viszont - sajnos - más promóciós akciókkal nem vonható össze, így az egyszeri jóváírás(ok)ról le kell mondani.
Vagy-vagy. De neked a BM-es több megtakarítást hozhat mint a jóváírások. -
#28706
sifarr
senior tag
Simulacrum
#28705
sifarr
senior tag
válasz
Simulacrum
#28705
üzenetére
Én úgy gondolom az lenne a korrekt, pl. a megtakarítási számla korábban levitt kamatát is megemelnék annyival, hogy kompenzálja az új adót.
A kamatokat piaci alapon a kereslet-kínálat szabályozza. Miért is kellene a banknak kifizetnie (kompenzálnia) a betéteseknek fizetendő adót?Így is többet keresnek rajta az MNB-nél parkoltatással.
Ez igaz. De azt is figyelembe kell venni, hogy a bankok sok olyan különadót fizetnek, amelyeket normális országokban nem kell. A kamatstop is ilyen, bár nem adó, de mégis.
Ilyen viszonyok között ott próbál keresni, ahol tud.
Az új adó pedig nem szól másról, mint átterelni, "átkényeszeríteni" pénzeket az állami kötvénypiacra. Beleértve a lakosság lekötetlen, nullás kamatozású betéteit, pénzeit. És azért, hogy az államnak kelljen kisebb kamatot fizetnie.Tedd át a pénzed kötvénybe és nem fizetsz semmit. Nem a bankot hibáztasd! -
sifarr
senior tag
válasz
Bogyi007
#28707
üzenetére
Arról a Bankról beszélünk ... akinek a tulajdonosa az országunk miniszterelnökének a veje...
Ez igaz, egyértelműen kiderült az indító hsz-ből is, de én általánosságban írtam.
Az új adót nem a Gránit miatt vetették ki, hanem általában a bankoknál heverő pénzek kötvénybe csatornázása miatt.
A Gránit és a Cetelem ad érzékelhető kamatot, mindkettő piaci okokból.
A Cetelem ebből finanszírozza a fogyasztási kölcsöneit - magas marzzsal így is. A Gránit pedig a szinte nulla fiók- és ATM-hálózat miatti megtakarításból fizeti a magasabb kamatot ügyfélszerzés és mérlegfőösszeg növelése céljából. Neki sem kisebb a marzsa így mint a többi banknak.
Ebben speciális ez a két pénzintézet, de ettől még rájuk is igaz az általános értékelés.A vejről pedig. Akinek nem tetszik, hagyja ott a Gránitot. Ha nem teszi, utána ne hánytorgassa fel. Csókostól visszaosztást várni a nagykalapból? Hát, így csak csókossá válhat az is, aki a visszaosztást kapja.
Nem sajnálni kell őket, hanem lelépni.
Én leléptem. A családom is. -
#28712
sifarr
senior tag
Simulacrum
#28710
sifarr
senior tag
válasz
Simulacrum
#28710
üzenetére
Nyilván nem őket hibáztatom, de ahogy Bogyi is rámutatott pont azért gondoltam, hogy a Gránit megtehetné, mert nyilván van kapcsolata a döntéshozókkal.
Pont ezért írtam, amit írtam.
Mit vártál a vejtől? Használja kapcsolatrendszerét és érje el, hogy ne legyen újabb adó? Ez nem járható út, és minek is tenné?
Vagy, hogy mivel része a NER-nek, ezért ő - ha már nem akadályozta meg az adóemelést - fizessen több kamatot? Miből? Ez neki se fér bele a marzsába. Akkor kérjen a nagykalapból külön támogatást a bankjának és azt ossza ki? Akkor a bankja ügyfelei is egyenlőbbek lennének az egyenlőknél, a többi bank betéteseinél. Ők lennének a kisNER-esek. Kilógna a lóláb. Ez sem járható út.Nem, nem. Te most újabb tanítást kaptál. Tanuld meg, te ebben a játszmában mindig a fizető oldalon fogsz állni. (Van rá kifejezőbb szó is.)
-
sifarr
senior tag
Ha szabad megkérdeznem, most hol "bankolsz"?
CIB a főbankom már 22. éve. Mellette mindig volt jópár számlám, ezeket cserélgettem állandóan. A CIB-nél Online csomagom van, de ez már nem elérhető.Ha most kényszerülnék bankot keresni, akkor is - a több évtizedes tapasztalatom alapján - a CIB-et választanám. CIB ECO csomagom lenne.
Indításkor a BM-es változat. De 2 év után sem váltanék a fizetős ECO-ról és akkor sem fizetnék többet, mint most. Évi egy kártyadíj és ennyi. A nullás utalásokat megoldanám alternatív megoldásokkal.Más, csak épp most jutott eszembe az ECO csomagnév leírásakor.
Múltkor valaki a papíralapú kivonat kapcsán kifejtette, hogy nem kellene a CIB-nek ennyire zöldnek lennie. Az ECO csomagnévre utalt a megjegyzése - tévesen.
Az ECO csomagnév valójában nem az ökológia szóra utal, hanem az ökonómia szóra. Nem ugyanaz a kettő.[ Szerkesztve ]
-
sifarr
senior tag
Mint pl.?
Én is CIB-es vagyok.
Az megoldás közismert, nem én találtam ki, az ötletet én is loptam. Többen (pl. axioma is) többször is utaltak már rá vagy részeire.
Nem bankfüggő. Bármely bank bármely számlája díjmentessé tehető az utalásokra nézve.
A tervszerű, ütemes, kényelmes (!!!) megoldásnak azonban van előfeltétele. Szükséges min. 3 havi jövedelemnek megfelelő likvidtartalék. De ez egyébként sem árt, ha van mindenkinek - ha meg tudja oldani.
És akkor összefoglalva a megoldás.
Kell egy bankszámla bankkártyával. Kell egy kincstárszámla és kell egy számla a Wise-nál.
A havi utalási keretednek megfelelő összegért a bankszámládról kártyával DKJ-t kell venni. Járjon le minden hónapban egy havi keretnyi összeg, ezt a kincstárral kiutaltatod a Wise-ra. A vásárláskor ez az utalás beállítható, tehát automatikus - és ingyenes.
A Wise-nál havonta megjeleni a keret, és a forintegyenlegről a belföldi forintutalás díjmentes. A Wise része az AFR-nek, tehát ugyanúgy használható, mint bármely hazai bankszámla.
A díjmentesítés ezzel megoldva.Nálam annyi finomítás van, hogy minden olyan költés, amelyek esetében később, esetleg igazolásra lehet szükség, azt a bankszámláról teljesítek. Közműszámlákat, biztosításokat kártyával - díjmentesen. Ilyen utalás nálam csak a gépjárműadó, de az költség.
A napi kártyás vásárlásaim is a Wise-ról mennek. Így a bankszámlakivonatom nagyon rövid, áttekinthető, csak a fontos tételeket tartalmazza. Csak ezt a kivonatotőrzöm meg, a másik kettő le se töltöm.Nem működik ez a módszer, ha valaki idegenkedik/"fél" a Wise-tól. Én nem.
Addig működik ez a módszer, amíg a Wise-nál díjmentes a forint utalása. De ettől én a közeljövőben nem tartok, középtávon sem. Ha mégis változna, akkor más megoldást keresnék, ha van. -
sifarr
senior tag
válasz
axioma
#28735
üzenetére
ennek a wise kanyarnak csak akkor van ertelme, ha a dijmentesitett szamla az nem olyan, ahonnan ingyen utalsz, unicredit vagy raiff peldaul
Ebben alapvetően igazad van.Viszont ez a módszer feleslegessé teszi a nullás számlákra vadászást, az időnkénti számlaváltásokat (sokan kényelemből sem szeretik), ha (!) az évi kártyadíjat elviselhetőnek tartja az ember. Persze, ha valaki a számlanyitási promóciókra is vadászik, akkor az más kérdés.
Másrészt - és ez egy teljesen szubjektív szempont - én sem fizetek a CIB-nél az utalásaimért. Viszont az sem tetszene, hogy bár én nem fizetek díjat, de a bankom tr. illetéket fizessen. Ezért minimalizálni szeretném a kikerülhetetlenség mértékéig, hogy ők fizessenek miattam és helyettem. Nem a bank miatt, inkább: "ezeknek, ha lehet, nem adózom" elv miatt. A Wise specifikuma miatt úgy sejtem, hogy így jogszerűen minimalizálhatom ezt az adózást.
Ismétlem, ez teljesen szubjektív, egyéni megközelítés. Lehet ezt nyugodtan hülyeségnek is tartani. Tiszteletben is tartanám ezt a véleményt. Csak ne olvassák a fejemre!
(Nem rád gondolok!) -
sifarr
senior tag
válasz
axioma
#28737
üzenetére
Tekintve hogy a wise nemregiben tobb te'telt pont tr.adonyival emelt,
Nem pont, hanem többel. De a mondandóm szempontjából ennek nincs jelentősége.szerintem fizetik ok is utalasnal utanad, mint a magyarbankos nullas szamlanal is...
Szerintem is fizetnek, de nem pont úgy, nem pont annyit mint egy hazai számlánál - szerintem. Ezért írtam az utalásaim miatt a Wise kötelezettségeire utalva minimalizásról és nem nulláról. És a kisebb kötelezettség - megint sejtésem szerint - a Wise specifikumából adódik.
Biztos nem fizet a Wise a kártyák után évi tr. illetéket, mert nem magyar kártya. Meg ha több országban lenne ilyen illeték, akkor több országnak is meg kellene fizetnie? De ez nem is tétel, évi 500 Ft.
A Wise kiinduló ötletét és ebből létrehozott működési modelljét neked nem kell elmagyarázni. A lényeg a tényleges pénzmozgás minimalizálásán van.
A Wise-nak van egy központi rendszere. Mindegy, hol. Viszont azon devizák esetében, amelyeknél egyedi számlaszámot ad, ott a deviza szerinti országban (euró esetében országonként?) egy helyi bankon keresztül kapcsolódik a helyi elszámolási rendszerhez, a helyi GIRO-hoz. Mondjuk így, az alrendszere betelepül egy helyi bank rendszerébe. Forint esetében is, van sejtésem, melyik bank lehet ez. A helyi banknál az alrendszer mögött egy kvázi gyűjtőszámlája van. Ezért nincs igazi betétvédelem a Wise mögött, mert az csak ezt az egy (!) számlát biztosítja.
Na most.
Ha a Wise-on belül utalsz azonos devizában, pl. forint esetében, akkor nincs valós tranzakció/utalás, csak a Wise központjában történik egyenlegek terhelése és jóváírása. Hazai banknál a bankon belüli utalás valós tranzakció, illetékköteles. De a Wise esetében nincs valós tranzakció és ami van, az nem Magyarországon történik. Miért is fizetne?
Ha A Wise-nál a forintegyenlegedből egy másik hazai bankszámlára utalsz, akkor az egy valós tranzakció. A pénz kilép a Wise rendszeréből, elhagyja azt a hazai kvázi gyűjtő bankszámlát és egy másik banknál landol. Ezt tranzakciós illeték köteles.
A nemzetközi devizautalások is ezért olcsók a Wise-nál, mert nincs valós pénzmozgás, csak ha elkerülhetetlen. Így a költség is jóval kevesebb.
Tehát szerintem is fizet a Wise, de nem annyit. Azt nem tudom, hogy a Wise-on blüli és az onnan kilépő utalások aránya milyen. Én mindenesetre arra törekszem, hogy - ha lehet, akkor - Wise-on belüli utalásaim legyenek. A többége az is, de ez egyéni specifikum.Ismétlem, ez az én sejtésem. Én is tévedhetek.
De ha így lenne, és teljesen neked van igazad, akkor is a módszerrel elérem a célom. Csakazértis!!![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
A módszerrel én mindenképp megadóztatom az államot. Amikor a kincstárnál kártyával közvényt veszek, akkor kapjon a kincstár bármekkora kedvezményt az OTP-nél az elfogadói díjból, az mindenképp több lesz 0,3 %-nál. Nem is kevéssel. Tehát lehet, hogy nem sikerül kicseleznem ki a tr. illetéket és fizeti a pénzszolgáltatóm, de a kincstár/állam többet fizet ennél a pénzszolgáltatómnak. -
sifarr
senior tag
Itt van egy cikk, amit érdemes elolvasni, a topic témájához relevánsan kapcsolódik. Önmagában a grafikon is mutatja a lényeget. Engem pedig megerősít a véleményemben.
Világosan mutatja, hogy az ügyfelek felelőssége nő a banki csalások tekintetében. Hogy nem lehet azt az álláspontot követni, hogy előzzenek meg mindent (!) a bankok, pénzintézetek, és ha mégis baj történik, akkor fizessenek.
Tudomásul kell venni, hogy ahogy a kp tekintetében saját felelősségem a védelem, enyém a kockázat és adott esetben a veszteség, úgy a számlák, kártyák esetében osztott felelősségről, kockátaviselésről, veszteségről beszélhetünk. És nagyobb az ügyféloldal része, mint szeretnénk. Pedig úgy van ez, mint pl. a lakásbiztostásoknál. Van a biztosítottnak kárenyhítési kötelezettsége. Sőt, kármegelőzési kötelezettsége is, illetve ha kisebb megelőzési szintet vállal, akkor ez bizony növeli a díjat.
Szóval - szerintem - a felügyeletnek lépnie kellene. Én kötelező tenném a bankoknak, hogy a limitállítást, a kártya ideiglenes zárolását tegyék kötelező szolgáltatássá a pénzintézeteknek, mégpedig díjmentesen. A push üzenet is legyen kötelezővé díjmentesen. Ha ezt a szolgáltatást bank nen nyújtja, akkor az sms legyen kötelezően díjmentes. Ha mindkét lehetőség megvan, akkor persze kérhet pénzt az sms-ért. Ezekkel az ügyfél természetesem belátása szerint, szabadon élhet. Viszont ha nem él, akkor az ő felelőssége, kockázata nő.
Még annyit a cikkről. A NER-es vonal az írásban teljesen indokolatlan. Szubjektív, a szerző szimpátiáját tükrözi, nem a valódi okra mutat. Mondom ezt én, akinek nem a szíve csücske a NER. -
sifarr
senior tag
válasz
axioma
#28819
üzenetére
jott a ceghez intern 3 honapra normal magyar fizetesert, transferwise is opcio,
Hogy nyithat-e, az szerintem bankfüggő is lehet. Ha van/lesz bejelentett címe, foglalkoztatási szerződése, akkor biztos. Kérdés inkább az, hogy megéri-e?
3 hónap utáni felmondás esetén minden banknál van "kötbér". Kérdés, hogy 3 hónap alatt többet takarít-e meg egy bankmonitoros számlával, mint a felmondás díja.
Wise esetében ilyen nincs. Nem látom hátrányát egy sima magyar bankszámlához képest. Ha régebb óta van már neki és használja is, akkor főképp nem. -
sifarr
senior tag
16-án zárás után adtad a megbízást. Ekkor a megbízásodat csak regisztrálták. Legkorábban 19-én nytás után foglalkozott vele a MÁK rendszere.
19-én megkapta a státuszát, teljesíthető. AZ eurós utalásokkal szerintem naponta csak egyszer foglalkoznak, összegyűjtve az összes napi tételt a zárásig. Tehát 20-án nyitás után indult a teljesítés. Az egyenleged csökkent is. Szerintem holnap kapja meg a CIB, utána írja jóvá. Hogy már holnap vagy 1 nappal később az majd kiderül.
A nem kerek összeg nem játszik, az sem, hogy pár euróról van szó.
Azt is vedd figyelembe, hogy a MÁK az eurós összegek nagyját forintban használja fel. Ilyenkor vissza is kell váltania. Ez is befolyásolja a folyamatot. -
sifarr
senior tag
csak érthetetlen számomra, hogy mi tart ezen napokig...
Devizák tekintetében nálunk nincs AFR, sem a nemzetközi utalásokra, de a belföldi devizás utalásokra sem. Lehetne, euró övezet tekintetében euróra is, de nincs.
Ettől kezdődően az utalásban közreműködő pénzintézetek folyamatain múlik, hogy mennyi idő alatt teljesül egy megbízás. És ezért értelmezhetetlen a kérdés, hogy "mi tart ezen napokig".
Nekünk, ügyfélként az azonnalihoz képest minden sokáig tart. Szerintem az összeg nagysága nem kellene, hogy befolyásolja az utalás átfutási idejét.
Írtam már, nem befolyásolja. Az utalás tekintetében az összeg csak egy adat, a folyamatra nézve semleges adat.
A költség tekintetében lehet szerepe az összegnek. A pénzintézetnek is, de főleg neked, ha fizetsz az utalásért. De a MÁK-nál nem fizetsz, ha természetes személyé a célszámla. A te eseted ez, tehát neked ez mindegy. -
sifarr
senior tag
mi az istent jelent akkor az értéknap, ha még meg sem indítják aznap?
Amikor még nem volt AFR, és egy utalás célbaérkezése 1-3 napig tartott, a pénzintézeteknek lehetett jó pénzt keresni az éppen "utazó" pénzeken. A küldő is, az érkeztető is vagy mindkettő. Különösen szerették a hétvégét.
AZ AFR-rel ez a lehetőség a forintra nagyjából megszűnt. A többit a fantáziádra bízom. -
sifarr
senior tag
Mert szerintem (!) az O/N kamat csak hétköznapra számítódik
Hát? Akkor szerinted hogyan működik a rendszer?
Az O/N kamat a jegybanki ügyletekre vonatkozik.
Akkor
- a jegybank hétvégére minden egynapos betétet visszaautal és minden egynapos hitelt visszafizettet a pénzintézetekkel? Vagy
- pénz marad a jegybanknál/pénzintézeteknél, de hétvégére mind az egynapos betétkamat, mind a hitelkamat nulla lesz?
Másképp működik ez. És azt is figyelembe kell venni, hogy ezekkel az egynaposakkal mit akar elérni, szabályozni a jegybank. Pl. a pénzpiacot (bankközi piacot) is, ahol szintén köttetnek ügyletek, akár 1 napra is. Az itteni kamatlábakra is hatással akar lenni a jegybank az O/N kamatlábakkal.
De ez a topic témáját csak nagyon áttételesen érinti. Nem kell vele foglalkozni. -
sifarr
senior tag
Nem gondoltam volna, hogy ez ennyire bonyolult lesz
.
Szerintem jóváírják, meglepődnék, ha nem. A magyarázat pedig engem is nagyon érdekel.
Nekem pénteken lesz egy automatikus tesztutalásom a Wise-ra, akkor esedékes egy kötvény kamatfizetése. Az itt elhangzottak szerint is nem lesz díja, se gondja.Amikor felvetetted a problémád, már akkor sem értettem, miért nyitottál egyáltalán devizaszámlát. Megkérdezni nem mertem. De most, ezek után?
Tényleg érdekel, ha megosztható.
Szerintem általában nem érdemes devizaszámlát kötni magyar bankoknál, talán a Rafinál egyedül.
A CIB-nél fizetsz havi 1,2-1,3 euró számlavezetési díjat, ha utalsz is fizetsz (1-2 csomag esetét kivéve, pl. az Online sepa utalás). Ha kártyát is kérsz, akkor az havi 2,8 - eszméletlen drága. A kettő együtt kb. 4 havonta. Kamatot nem kapsz.
Az eurós lekötéseid államkötvényben tartod. Ha diverzifikálni akarsz, akkor pár tízezer euróig jó a Wise - ingyen. Nincs lényegében kockázata, viszont jelenleg fizet évi 1-1,2 % hozamot. Ha nagyobb az összeg, akkor nyitsz egy számlát a sógoréknál, és havi 5 euróért kapsz számlát, kártyát és még havi 1-2 ingyenes utalást is. Minek akkor a CIB? Vagy más?
Én a helyedben, ha lejárt a 6 hónap, felmondanám. -
sifarr
senior tag
Sifarr wiseal azért óvatosan, nincs garancia a betétekre, ha tényleg olyan eset állna fent.
Ez igaz, ezért írtam, hogy lényegében nincs kockázat. De az is igaz, hogy az OBA sem abszolút védelem.
A Wise régóta, tartósan nyereséges. Működési kockázata nincs, mert nem foglalkozik hitelezéssel. A működéséhez nagyon kis kockázatú nagy bankokkal működik együtt. A működése során keletkező likviditásfelelslegét vagy ilyen bankokban, vagy likvid állampapírokban tartja. A Wise háttérkockázata az, ha egyes bankokkal vagy állampapírokkal lenne gond, keletkezik veszteség.
A magyar bank hitelez. Ennek kockázatát az OBA kivédi (100e EUR-ig). Viszont a bankoknak is van háttérkockázata, ez pedig az országkockázat. Ha egy állam csődbe megy, akkor a bankszámlák is befagynak. Hozzáférsz a pénzedhez, de alacsony napi limittel. Visszakapod, de részletekben, hosszabb idő alatt. Megeshet, hogy nem is az egészet.
A Wise kockázatát én nem látom nagyobbnak, mint a helyi bankok országkockázatát. Mindkettő esetében nem kizárt, de elenyésző - jelenleg. A Wise esetében is megjelenik az országkockázat, de csak a forintegyenlegre nézve. Euróra nincs országkockázat.
Szóval én nyugodt vagyok, akár a magyar banki forintszámlám, akár a Wise-os forint- és eurós számlám tekintetében.
A folyamatokat pedig figyelem, próbálom időben észrevenni a figyelmeztető jeleket, hogy időben léphessek, ha kellene.A kamatok után adózni is kell.
Ezt komolyan mondod? A magyar devizaszámlák nem fizetnek kamatot. A Wise fizet némi hozamot adóval terhelten. Melyik a több? -
sifarr
senior tag
Euróra is van kockázat.. minden pénzre van.
Így van. Úgy pontos, hogy mindenre van kockázat. Kimegyek az utcára, beülök az autómba, elindulok ... és lehet, hogy meghalok. Az euró kockázata kisebb, mint hogy meghalok autóbalesetben.
Elméletileg mindennek van kockázata. Viszont van egy szint, ami alatt a gyakolatban nem foglalkozol azzal a kockázattal. Nem találsz olyan devizát, amelynek ne lenne kockázata. Viszont van olyan deviza, amelynek a többihez viszonyítva nincs gyakorlati kockázata.
Így már érthető?Ezért van állampapírban.
Mondd, te érted, amit írok?
Összehasonlítom a hazai devizaszámlákat a Wise számlával - hozam tekintetében. Te pedig az eurós államkötvény kamatát hozod fel kontrának. Mi köze a kettőnek egymáshoz? Tudod: almát az almával, körtét a körtével. -
sifarr
senior tag
Állítólag a kondíciós lista lábjegyzetében van ez a költség, de én sehol nem találtam meg.
Tippem szerint Online csomagban vagy.
Olvasd el a kondíciós listájának 6-os lábjegyzetét! Az utolsó előtti mondat a kulcs.
Szerintem erre utalt a tanácsadód. -
sifarr
senior tag
... de ezen lábjegyzetben hol a 2 EUR?
A devizatranzakciók utalások költségszerkezete, bankok közötti megosztása és elszámolása sokkal összetettebb, mint a belföldi forinttranzakcióké. Ezek figyelembevételével állapítják meg az ügyfelet terhelő díjat. Viszont ezek a költségek nem szabványosak, függnek a küldő és a fogadó bank országától, régiójától, de akár a tranzakcióban résztvevő 2 konkrét bank megállapodásától is. Egyes pl. részköltséget a küldő vállalhat vagy nem vállal, ettől is függ, hogy a fogadónál megjelenik díjterhelés vagy sem. A lábjegyzetben általában utalnak ezekre, a szereplő konkrét esetek és a kapcsolódó díjak csak példálózó jelleggel vannak feltüntetve. Erre nem lehet minden potenciális esetre kondíciós listát összeállítani, mert az önmagában sok 10 oldal lenne, csupa apróbetűvel.
Ezért kulcs az utolsó előtti mondat. Általánosságban mondja ki, hogy devizás tranzakciók esetében felmerülhetnek nem részletezett és nem is részletezhető költségek.
Azt nem értem, hogy a MÁK devizautalása neked miért lett fizetős ebben az esetben. Az viszont igaz, hogy ha bankból utalsz a kincstárszámládra forintban, akkor nem a normál utalás dját fizeted, hanem jóval kevesebbet. Van itt egy a hazai szabványtól eltérő díjszámítás.
Nem tudom, lehet, hogy az EUR utalásoknál is van valami eltérő a kincstárnál a normál belföldi EUR utalásokhoz képest, és ezért van az egész. Megjelenik plusz költség a fogadó banknál, amit a CIB nem vállal át, más meg esetleg igen. Nem tudom.
De az is lehet, hogy kiderül, hogy a CIB szúrt el valamit, és mégis jóváírja. Ezt sem tudom. A panaszodra viszont ki fog derülni.[ Szerkesztve ]
-
sifarr
senior tag
Csak ez így tök gáz, hogy ... Gyakorlatilag fogalmad sincs róla, hogy egy adott tranzakció mennyibe fog kerülni...
Azért nem ennyire rossz a helyzet.
Sosem volt a CIB-nél devizaszámlám, forint számláról sem volt nemzetközi utalásom. Viszont a SEPA kimenő utalások díja megegyezik a kimenő belföldivel. A bejövő SEPA fogadása is hasonlóan okok miatt - szerintem, mert tapasztalatom nincs - díjmentes. A magánszemélyek eurós utalásainak 90 %-a ebbe a típusba tartozik - megint szerintem. A legtöbb devizaszámlás nem is találkozik a gyakorlatban ilyen esettel.
Ha ezen a körön kívülre utalsz, és ott megjelenhetnek részköltségek, akkor az utalás során pl. megkérdezhetik, hogy bizonyos költségeket vállalsz-e, és akkor a fogadónak ezt nem kell fizetnie. Ha ilyen irányból te fogadsz utalást, akkor viszont készülj fel rá, hogy esetleg neked számíthatnak fel díjat. Szóval a gyakorlatban azért kiderülnek ezek, és összességében az utalásaid, jóváírásaid töredékét érinti.
Ismét mondom, a MÁK devizás utalása nem értem, hogy került ebbe bele.
Azt pedig én is tanácsolhatom, hamár hazai devizaszámla (bár nagyon keveseknek indokolt), akkor Rafi. CIB semmiképp - mondom én, a 22 éve elégedett CIB-es. Hallgass axioma tanácsára, nem kell mindent egy helyen! -
sifarr
senior tag
SEPA-átutalás esetén az összeg teljes egészében ... Mindkét fél kizárólag a saját pénzforgalmi szolgáltatójának díját viseli.
Ez igaz, de csak részigazság. A SEPA csak az euróban történő utalásokra érvényes, valamint az EU-n belüli utalásokra - kivéve az EU-s ország belföldi eurós utalását!
Ez pont úgy működik, mint a telkó cégek esetében a roaming. EU-s országban a belföldi díjazásod szerint fizetsz. Mind a két szabályozást az EU hozta. Pont azért, mert a telkó cégek is, a bankok is imádták a roamingot és a nemzetközi utalást, degeszre keresték magukat. És nem örültek a szabályozásnak.
Viszont mivel a SEPA belföldön euró esetében sem hatályos, ezért "furcsa" helyzetek alakulnak ki.
Jim74-nek Online csomagja, belföldre korlátlanul díjmentesen utal forintot. Benne van a kondíciós listájában (fenn linkeltem), hogy a CIB-es eurós számlájáról díjmentesen utalhat bármennyit pl. bármely osztrák bankszámlára. Viszont ha a devizaszámlájáról egy belföldi devizaszámlára utal, akkor már díjat kell fizetnie. Nem +furcsa"? Külföldre ingyen, belföldre pénzért?
A MÁK-os euró utalás belföldi utalás, azaz nem vonatkozik rá a SEPA. Ezért itt megjelenhet díj.[ Szerkesztve ]
-
sifarr
senior tag
Rafinál lehet csak devizaszámlát nyitni?
Bár kaptál erre a kérdésre választ, de nem arra kérdeztél rá. Előfordulnak félreértések.
Igen, lehet csak devizaszámlát nyitni a Rafinál, önállóan, forintszámla nélkül.Más. Töprengek ezen a CIB-es felszámított díjon. Még az is lehet, hogy te "hibáztál". Nem biztos, de ha igen, az akkor is inkább félreértés vagy félreütés, és a MÁK kiszűrhetné.
A CIB első blikkre ezt mondta, amikor rákérdeztél a díjra telefonon: de elsőre azt mondták, hogy az utalás indításától függ, hogy ezt a költséget felszámolják-e, vagy sem.
Na most, ez igaz. Az pedig, hogy a MÁK hogyan indítja az utalást az rajtad (is) múlik. Egyébként ez minden pénzintézetnél, minden utalásnál igaz.
A MÁK-nál 4 típus szerint rögzíthetsz egy célszámlaszámot: bankszámla, IBAN külföldi vagy beföldi, egyéb külfödi. A típustól függ, milyen adatokat kell megadnod. És ez fogja meghatározni, hogy milyen úton jut el a célba pénz. Forint -> forint esetén csak a GIRO. Te választod ki a célszámla típusát, ezzel te határozod meg az útvonalat.
Kicsit bonyolult a rendszer, nem szükséges a részletekbe belemenni.
Nem tudom, hogy a MÁK rendszere milyen szintű ellenőrzést végez a számlaszám rögzítése során. Lehet, hogy megengedi, hogy egy belföldi devizaszámlát 2 típus szerint is rögzíteni lehessen. Ez nem biztos, hogy végzetes hiba, ettől még célbajuthat a pénz, de kétféle úton - esetleg eltérő költségekkel.
Erre utalhatott a CIB-es, hogy "az utalás indításától függ ..."
Ez a sejtésem. -
sifarr
senior tag
Sima bankszámlám is van rögzítve, azt nem is hozza fel az EUR kiutalásnál ...
A rögzített számláidból csak azokat kínálja fel célszámlaként, amelyeknél a devizanem stimmel. Forintnál forintszáméát, EUR-nál az eurós számlá(ka)t.Lehet, hogy IBAN külföldiként kellene rögzíteni? De hát ez egy belföldi bankszámla.
Hát? Még az is lehet, bár nem hiszem/tudom. (Én már csak játszom - de nem veled. Ez nekem egy rejtvény, meg tudom-e fejteni, és főleg jó lesz-e. )
Kipróbáltam, rögzítettem a megszűnt rafis eurós számlámat a MÁK-nál külföldi IBAN-ként. Engedte, holott kiszűrhette volna, hogy ez egy belföldi devizaszámla (volt).
A sima GIRO szám tartalmazza a számla devizanemét. Pl. Rafinál: ha a 19. számjegy 1-es, akkor forintszámla, ha 2-es, akkor eurós. A 9-24. számjegyen belül kódolja ezt a saját rendszere szerint minden bank. Az IBAN is tartalmazza, hiszen GIRO számból képzik az IBAN-t. Az IBAN használható foront-forint utalásra is, kezeli azt is a GIRO.
Külföldi IBAN esetén meg kell adni a SWIFT/BIC kódot, ez a nemzetközi utaláshoz kell. Ha a MÁK a típus alapján nemzetközi utalásként indítja, akkor a pénz kimegy egy külföldi elszámolási rendszerbe (akár levelező bankon keresztül is), a kinti rendszer észleli, hogy ez egy magyar számla és visszaküldi a pénzt Magyarországra a helyi elszámolási rendszerbe és/vagy egy levelező bankon keresztül a célbankhoz, esetünkben a CIB-hez. A levelező bankok közreműködésénél jelenik meg a nostro számla és díj, amit valaki a végén fizet.
Ha így megpörögne az EUR az EU-n belül, akkor kifelé és befelé is tekinthetem ezt SEPA iránynak, és nincs díjterhelés. Vagy az érkeztető bank rendszere csak a fogadási irányt nézi, de az eredeti küldő számla honosságát nem, és ezért nem terhel. De tekinthetem úgy is, hogy az indító és fogadó pénzintézet egy országban van, tehát nem SEPA. Így viszont a fogadó bank az utaztatás, érkeztetés költségét ki is terhelheti. Megteheti az egyik bank, hogy ezt benyeli, és megteheti a másik, hogy nem (CIB).
Szóval kipróbálhatod, de nem javaslom. Lehet, hogy díjmentes lesz, vagy újra buksz.
Egyszerűbb megvárni a választ, abból kiderül minden. Az is, hogy visszakapod vagy sem. -
sifarr
senior tag
Igen, az einstandolástól parázok...
...idő előtti kivét "megnehezítése"...
A kincstárszámla nem bankszámla. Nem szeretik, ha túl sokáig és/vagy jelentősebb összeg pihen rajta. Előbb-utóbb szólhatnak. Főleg, ha ez tömegessé válna az ügyfeleknél. Folyamatosan tervezniük kell a cash-flow-t, a lekötetlen "kockázati" tényező.Ha meg ennyire "parázol", miért nem viszed ki a pénzt? Ha "einstandolnak", akkor a belföldi devizaszámládat is minimum korlátozzák. Akkor mit nyersz egy belföldi devizaszámlával?
Mondtam már, kiviheted pl. a sógorékhoz. Igaz, nagyon megnehezült, nagyon kevés helyen lehet, de azért van pár. Nem kell hozzá kinti lakcím, jövedelem, semmi. Ha az kell, akkor akár magyarul is intézhetsz mindent. Egy kellemes, egynapos kirándulás, és előzetesen megbeszélt időben elintézel mindent.
De Szlovákiában is van erre lehetőség, nincs sok, de van. Ott van számlavezeési díj nélkül is. Szerencsés esetben ott is intézhetsz mindent magyarul. (Persze a szerződések sehol nem lesznek magyarul.) -
sifarr
senior tag
válasz
Borisz76
#28929
üzenetére
Pontosan nem tudom, hogy miben van a lekötés....nem az enyém.
Az eurós számlaegyenleg re 0,01 % a rafis kamat. A nem akciós, ismétlődő lekötött betétekre szintén 0,01 %, max. lekötési periódus 1 év. De 2016. 10.25-től ilyen lekötést nem fogad be a bank. Mivel neki 2 évenként van újralekötés, ezért egy régi akciós betéte van. A kamata a jóváírt kamatból kiszámítható. Valószínű, a rafis "tanács" azért született, mert viszonylag jobb a kamat, és ki "önkéntesen" akarták léptetni egy régi, jobb, ismétlődő akciós betétből. Az adózás felemlegetése csak púder... ezért a személyes ügyintézést preferálja.
Mivel a váltás oka a kényelem és az egyszerűsítés, ezért a K&H-es számlacsomagjától függ, hogy a devizaszáma költsége nő, csökken vagy nagyjából megegyező. Ezért utaljon, zárja be a rafit és kész. Nincs mit gondolkozni.A Hajdúszoboszlói K&H-ban viszont nincs eurós pénztár ! Tehát ha eurót akar levenni , akkor 30 méterrel odébb az OTP autómatájánál tudja ezt megtenni.
Itt az az elméleti kérdés, melyik olcsóbb: kp-t felvenni pénztárból vagy automatából.
A pénztári kp-felvét jellemzően drágább, mint a automatás, de ez összefüggő is. Automatából az OTP-nél maximalizált az eurós felvét, talán 200.
Tehát minden attól függ, hogy mekkora összegű a kp-felvételi igény, milyen gyakoriságú, mekkora napi tételben kell, stb.
Az igény, szokás ismerete nélkül nem lehet erre válaszolni.
Lehet, hogy ritkább/gyakoribb eseti igény, ami csak pénztárral oldható meg, akkor pedig racionális lehet akár a rafis számla megtartása is. -
sifarr
senior tag
válasz
nihill
#28939
üzenetére
Igazából az a kérdésem, ajánlott-e a KH ifjusági csomag, vagy van esetleg jobb választás máshol?
Teljes rálátásom nincs az összes bank esetleges ajánlatára, végignézni pedig nincs kedvem.Szóba jöhet a CIB FirstStep csomag is.
Ha a gyerek nem fog utalni, akkor a nincs lényeges különbség. Legfeljebb, ha igényli a számlamozgásokról és kártyaterhelésekről az értesítést. A K&H-nál ennek havi díja nincs, de üzenetenként 24 a díja van. A CIB-nél a push ingyenes.
Ha utal is, akkor a díjkülönbség a havi forgalom függvényeben lehet jelentősebb.
A K&H-nál 0,72 %, min. 87 + tr. illekték. A CIB-nél 0,467 %, de év végéig 20e-ig díjmentes.De ha ti elégedettek vagytok a K&H-val, akkor nem biztos, hogy érdemes más banknál nyitni. Legfeljebb nagyon jelentős zsebpénz esetén lehet jelentős a költségkülönbség.
Bár ennek a gyerek biztos örülne. -
sifarr
senior tag
Egyébként nem értem miért nincs több gránit típusú bank Magyarországon...
A Gránit "zöldmezős" bankként indult. Hány zöldmezős újat szeretnél még?
A hagyományosak pedig erre akarják átszoktatni az ügyfeleiket. Ezért csökkentik a fiókok számát. Viszont egyszerre nem lehet átállniuk, nagy lenne az ügyfélszámveszteség. A fiókjaik viszont hosszabb távon hitelezési és befektetési centrumok lesznek csak. -
sifarr
senior tag
Én nem hasonlítom, mert nincsenek pariban.
Azzal nincs gond, ha két ember nem ért egyet.
A "nincsenek pariban" viszont pont azt jelenti, hogy összehasonlítod. Nézz utána!
Abban pedig egyetérünk, hogy nem lehet összehasonlítani a MÁK-ot és a Wise-ot - csak más miatt.
A MÁK nyújt fizetési számla szolgáltatást. De csak az államnak, állami szerveknek. A Wise is nyújt magánszemélyeknek és jogi személyeknek. A kettő ezért nem összehasonlítható.
A MÁK nyújt értékpapírszámla szolgáltatást magánszemélyeknek és jogi személyeknek is. De csak állampapírok tekintetében. A Wise nem nyújt ilyen szolgáltatást. Tehát nem összehasonlítható a kettő.
A MÁK fizet hozamot a magyar kibocsátású állampapírok után (valójában az állam). A forintos állampapír hozama nem hasonlítható össze semmivel, mert nincs más állam, amely forintos állampapírt kibocsátana. Megtehetnék, de valamiért más államok nem teszik. A MÁK fizet hozamot az eurós állampapírok után. Ezt a hozamot viszont csak más államok eurós állam papírjaival lehet összevetni. A Wise-zal egyiket nem.
A Wise számlát összehasonlíthatod belföldi bank fizetési számla szolgáltatásával. A Wise által fizetett eurós hozamot összehasonlíthatod egy belföldi bank betétjével. Összehasonlíthatod őket kockázati szempontból is.
Na, én csak ezt az összehasonlítást tettem meg, mert következett az előzményekből. Ebben az összehassonlításban pedig lehet azonos, hasonló vagy akár teljesen eltérő a véleményünk. Akár bankonként különbözően is. Tudod, alma - alma, körte -körte.MÁK meg a Wise nincsenek egy lapon.
Helyesen: nem említhetők egy napon. Látod, ebben teljesen egyetérünk! -
sifarr
senior tag
-
sifarr
senior tag
Gondolkodom abban, hogy valami költséghatékonyabb megoldásra kéne cserélni az OTP-t.
Olvasd el az Összefoglalót! Találsz benne 2 bankmonitoros, 2 illetve 3 évre akciós, ingyenes számlát. Ha a jövedelmed lehetővé teszi, akkor a rafis nem akciós, ingyenes számlát.
Ezen a linken a Bankmonitornál van egy harmadik 3 évre ingyenes számlaajánlat is.
Nézd át őket! Bármelyik lehet jó, de ezt neked kell megítélned. Ha valamelyik megfelelőnek tűnik, akkor arra kérdezz rá itt, a topicban a részletekre.
Itt már főleg a bank általános megítélése, az app használahatóságávalkapcsolatban kaphatsz véleményeket. A vélemények vegyesek lesznek.[ Szerkesztve ]
-
#28970
sifarr
senior tag
petike2014
#28964
sifarr
senior tag
válasz
petike2014
#28964
üzenetére
Vannak a K&H mellett szóló érvek a Rafi ellenében.
Ha utalsz, akkor a K&H-nál mindenképp fizetsz. A hitelkártya viszont teljesen ingyenes, a visszetérítés a tr. költséget részben vagy egészben kompenzálhatja. A Rafinál a HK számlavezetési díja pedig csökkenti a visszatérítést.
A K&H előnye, hogy a HK törlesztése automatizálható, nemcsak a minimum törlesztésre, hanem a teljes összegre is - és díjmentes. Ez fontos kényelmi szempont.(sőt a KH ban a befektetések -bármilyen forma- jobban elérhetőbbek)
Ha a befektetéseidet is banknál szeretnéd, akkor a két bank befektetési szolgáltatásait is össze kell hasonlítani, díjak szempontjából is. Az állomány, a forgalom akár jelentős különbséget is eredményezhet. Ez befolyásolhatja az össz banki költségeket, azaz az olcsóbb bankszámla még is előnytelen együtt számolva a befektetési költséggel.
A K&H-nál szélesebb a biztosítási kínálat is, ha azt is ott szeretnéd.
Viszont mindkettőre igaz, hogy 3. féltől mégis olcsóbban kapod meg ugyanazt.A kényelmi szempont mindenképp a K&H mellett szól. A végső döntés a részletesebb számítástól függ, amit csak te tudsz elvégezni.
-
sifarr
senior tag
válasz
merqree
#28968
üzenetére
Jól látom, hogy a K&H prémium számla- és szolgáltatáscsomagban, bármilyen jogcímen, 3 részletben is lehet teljesíteni az 500.000 bejövőt?
Igen.Jól látom, hogy havonta az első 30 banki tranzakció (utalás, csoportos beszedés) mindentől mentes?
Nem. Lásd 3.1.4 pont utolsó bekezdése.Jól gondolom, ha bankkártyával kifizetem a korábban csoportos beszedéseket, akkor teljesíthető a havi 100.000 költés, így mindenképpen 0 forintos lenne a számla?
Igen. -
sifarr
senior tag
válasz
axioma
#28991
üzenetére
(egyedul a kartyaimat nem latja, az nem kozositheto).
Közösíthető, csak korlátozott funkciókkal.
Párom rafis goldján meghatalmazott vagyok. Én májusban felmondtam a magamét. Kártyáját látom, limitjét állíthatom és le is tilthatom a kártyát. Ideiglenes zárolás és az online vásárlás ki- és bepcsolása nem elérhető neke. -
sifarr
senior tag
válasz
INGJOKE
#29089
üzenetére
CIB bab számlán maradt 4929. Mennyit tudok ebből kiutalni, hogy ne menjen mínuszba?
Milyen csomagban vagy?
Ha normál CIB ECO, akkor
- elektronikus utalás díja 0,467 %.
- utalható összeg kiszámítása:
4929/1,00467=4906
ellenőrzés:
4906*0,00467=22,91 (utalás díja)
4906+22,91=4928,91[ Szerkesztve ]
-
sifarr
senior tag
válasz
Narxis
#29126
üzenetére
... ellenőrizze előzőleg megadott PIN kódját, vagy ha nem emlékszik rá, látogasson el bármely bankfiókunkba, hogy időben meg tudja változtatni, ...
Hülyeség!
A CIB háttérrendszere nem tárolja a PIN kódot.
Ha az új verzió telepítése után kiderül, hogy valaki elfelejtette a kódot, akkor
- törölje az applikáció adatait,
- hívja fel a CIB24-et, és
- kérjen az app (újra)regisztrációjához sms-ben egy kódot.
A regisztráció során pedig megadhat új PIN-t..[ Szerkesztve ]
-
sifarr
senior tag
-
sifarr
senior tag
válasz
Oliverda
#29132
üzenetére
a lehetőség már a klasszikus bankoknál sem újdonság, pl. az Erste biztosan tudja: (kártya PIN lekérdezése)
Persze, egyre több mindent másolnak a fintech megoldásokból.
Lehet, hogy ezt a CIB most vezeti be ...
Nen tudom. Mondjuk én jobban örülnék egy olyan kártyának, ami automatukusan vált a forint és devizaszámla között. Természetesen ingyenes devizaszámla mellett, valamint max. 1 % átváltási marzzsal. De ettől a CIB messze van ...
...
A bankkártya használatának is van költsége, de azt az elfogadó hely fizeti. És beépíti a költségét az áraiba! Ahogy az árstop költségét is kifizeti a fogyasztó. Minden adó költség és minden adót a végén a fogyasztó fizet meg így vagy úgy.
Ha nem lenne tr. illeték, olcsóbb lenne a banki utalás, több csomagban lenne díjmentes.
Én is CIB-es vagyok.
(Nem rád gondolok!) ![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Évente egyszer van, sokára lesz a következő; lehet, az eddigi rutin győz.
...idő előtti kivét "megnehezítése"...
Új hozzászólás Aktív témák
Először olvasd el az összefoglalót, ha 0 Ft -os, vagy kedvezményes díjú bankszámlát keresel!
A Topikban a Revolut, (Transfer)Wise, a Megtakarításokkal, és az OTP Bankkal kapcsolatos témákat ne beszéljük meg, mert ezeknek van külön Topikja!
