Április 1-jén lépett hatályba a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új frekvenciadíj-szabályozási rendelete, amely megszüntette azt a korábbi, beruházásellenes gyakorlatot, mely szerint a szolgáltatóknak a telepített bázisállomások után kellett fizetniük a frekvenciahasználati díjat. Ez a módosítás teremtette meg a lehetőségét annak, hogy hazai mobiloperátorok bevezethessék itthon az ún. femtocella technológiát. Elsőként – néhány héttel az új díjszámítás hatályba lépését követően – a Vodafone lépett.
A vállalat ma egy budapesti sajtótájékoztatón mutatta be az e technológiát használó, Vodafone Mini Bázis márkanéven elérhető eszközeit. Ezek olyan kis méretű – nagyjából egy otthoni wifirouter nagyságú – mobilhálózati bázisállomások, melyekkel kapacitástól függően 30-100 méter sugarú körben lehet hálózati lefedettséget biztosítani (magát az így lefedett területet hívják femtocellának). Ahhoz, hogy a szolgáltató hálózatához ezek kapcsolódni tudjanak, szükség van vezetékes széles sávú kapcsolatra, ezen keresztül zajlik a kommunikáció a mobilhálózattal.
Hogy illusztrálja, milyen jellemző felhasználási területe lehet az eszközöknek, a Vodafone a sajtótájékoztatót a Budavári Labirintusban, jó néhány méterrel a földfelszín alatt tartotta. Az operátor műszaki vezérigazgató-helyettese, Döbrőssy Gábor szerint az új megoldás minden olyan helyen bevethető, ahol egyáltalán nincs vagy csak gyenge a térerő – például borászatokban, mélygarázsokban, fémszerkezetes irodaépületekben vagy éppen tájvédelmi körzetekben és azok környezetében.
Lehet tízezer femtocellával több?
Az Alcatel-Lucent által gyártott Vodafone Mini Bázist az elektromos hálózathoz és egy helyhez kötött internet-hozzáférést biztosító routerhez kell csatlakoztatni, így az néhány perc alatt egy 3G/HSDPA-magánhálózatot hoz létre. A femtocella hanghívásra vagy mobilinternetezésre egyaránt használható bármilyen 3G-képes készülékkel (telefon, tablet, számítógép stb.), 2G-s telefonokkal azonban nem. Értelemszerűen ezt a hálózatot csak a Vodafone ügyfelei használhatják, mások csak segélyhívást tudnak bonyolítani rajta.
A két otthoni bázisállomás (Fotó: Vodafone)
Az így létrehozott 3G-lefedettség hatósugara készüléktípustól függ: a vállalati Mini Bázis hatósugara 80-100 méter, amely egy nagyobb családi házat, vagy egy 100 nm-nél nagyobb kétszintes irodát is képes térerővel ellátni. A kisvállalati Mini Bázis hatósugara 30-40 méter, ez lakásokban, kisebb családi házakban és 60-70 nm-es irodákban alkalmas a maximális 3G-jel biztosítására. A vállalati bázisállomás ára nettó 115 900, míg a kisüzleti femtocellaeszközé nettó 29 900 forint. A cég egyelőre vállalkozásoknak kínálja ezt a megoldást, de a tervek szerint ősztől a magán-előfizetők számára is elérhetővé teszi.
A nagyobb Mini Bázis egyidejűleg 8, míg a kisebb 4 párhuzamos hang- vagy adatkapcsolatot tud kezelni. Használatuk földrajzi területhez kötött, kizárólag a vásárláskor az ügyfél által Magyarország közigazgatási területén belül meghatározott címen működik. A femtocellában bonyolított hang- és adatforgalom számlázása a végfelhasználó által használt Vodafone-tarifacsomagra érvényes díjszabás szerint történik. Az, hogy mely számok csatlakozhatnak a „magánhálózatra”, beállítható.
Döbrőssy Gábor a tájékoztatón elmondta: ez a megoldás Nagy-Britanniában rendkívül népszerű, ott a Vodafone több mint százezer ilyen mini bázisállomást értékesített. Nálunk a szolgáltató tízezer körüli forgalmazott darabszámmal már elégedett lenne.
