Háborús kémrepülők a rendőrségen és a farmokon


A Los Angeles Times értesülései szerint a híres, többek között az afganisztáni és a pakisztáni hadműveletek során felderítőként és operatív egységként is nagy karriert befutó amerikai, ember nélkül, távirányítással repülő kis szerkezetek, az úgynevezett drone-ok (vagy UAV-ok: unmanned aerial vehicle) új felhasználási területeit keresik az Egyesült Államokban: a rendőrség mellett az ipari szereplők is szeretnék hatékonyabbá tenni velük a munkájukat. A tervek szerint a rendőrök a szökött bűnözők elfogásakor, a közműveket üzemeltető vállalatok az olaj-, gáz- és vízvezetékek felügyeleténél, a gazdák a növényvédelemben vennék hasznukat.

Az ilyen típusú felhasználás szabályozásán a szövetségi légi felügyelet (Federal Aviation Administration – FAA) már dolgozik, és januárban terjesztik be a drone-ok civil alkalmazásáról szóló javaslatukat. A javaslat annak a tesztnek az eredményeire is támaszkodik, melynek keretében 226 kis gépet már vizsgálnak a fenti alkalmazások szempontjából, és az elsődleges megoldandó problémának a tömeges elterjedés következtében fellépő légi balesetek, ütközések kockázatának felmérését tartják (például mi történik akkor, ha a navigátor elveszíti a kapcsolatot a géppel, amely magára hagyva komoly katasztrófát is okozhat).

A forgalomirányítási szabályok és eljárások megalkotása mellett a másik két nagy gond, hogy a kamera, hőkereső hordozására is alkalmas, igen kis méretű, gyakran szemmel nem láthatóan, nagy magasságban dolgozva is hatékonyan működő repülők felvetnek magánélet-védelmi aggályokat, illetve az már előre látható, hogy ezeket az eszközöket a mindig találékony bűnözők és terroristák is könnyen felhasználhatják saját céljaikra.

Szakértők szerint a tiltással nem érdemes foglalkozni, mivel ha egy technológia már adott, akkor azt mindenképp fel fogják használni, a kérdés inkább az, hogy miképp lehessen, milyen környezetben, milyen szabályokat betartva kerüljenek forgalomba. Az iparági szereplők természetesen hasonlóképp gondolkodnak, hiszen ha az állami és a civil felhasználás feltételei megteremtődnek, akkor az gigantikus üzletet jelent – elegendő arra gondolni, hogy mekkora megrendelés lenne önmagában csak az USA minden rendőrőrsének felszerelése. Pedig a rendőrök érdeklődni fognak, hiszen a megfigyelés szempontjából a hagyományos helikopter és egy pár kilós UAV egyenértékű, de az előbbi közel kétmillió dollárba kerül, míg az utóbbi kevesebb, mint 50 ezer dollár.

Az UAV-okat egyébként sokfelé használják már a világon a hadseregen kívül is. Az egyik nagy projektről az IT café is beszámolt: a jövő évi olimpiára készülő Nagy-Britanniában építettek ki egy megfigyelőrendszert pilóta nélküli gépekből. De más példák is akadnak: Japánban a gazdálkodók a növényvédő szerek kiszórására használják őket, ugyanitt például a megsérült fukusimai atomerőmű felügyeleténél is alkalmaznak ilyen gépeket. De Oroszországban is találtak civil felhasználási módszert: régészek készítenek segítségükkel 3D-s modelleket feltárandó vagy feltárt területekről.

Azóta történt

Előzmények