A pénz virtuális, a bevétel viszont nagyon is valós – aprópénzből milliárdokat csinálni gyerekjáték, még válságos időkben is. A képlet is egyszerű: építs ki egy közösségi hálózatot, szerezz hozzá felhasználókat, lásd el őket játékokkal, és elvezd a sikert – egyetlen dologra ügyelj nagyon: a céget feltétlenül Ázsiába telepítsd. Nincs a Földön ugyanis még egy kontinens, ahol a polgárok ennyire döbbenetes mértékben képesek elszakadni a való világtól, ennyire élveznék a játékot és ennyire gondtalanul költik a pénzüket olyan dolgokra, melyek a valóságban nem is léteznek.
Sok, kicsi, olcsó virtuális pecabot
A Plus Eight Star tanácsadó cég adatai szerint csak a tavalyi évben 5 milliárd amerikai dollárnak megfelelő összeget költött a lakosság olyan eszközök vagy szolgáltatások megvásárlására, melyek csak a számítógép monitorán rajzolódnak ki: virtuális karakterek, virtuális bútorok, e-pecabotok, pingvinöltözék – bármi, amivel az interneten játszani lehet, kelendő termék keleten. Kína legnépszerűbb közösségi felülete, a csupán négy esztendeje üzemelő QZone mögött álló Tencent Holdings vállalat a nehéz gazdasági környezet ellenére a második negyedéves üzleti jelentésében 85 százalékos nettó profitnövekedésről számolt be a tavalyi év ugyanezen időszakát viszonyítási alapul véve.
„Egyre csak növekednek, mert a vagyont milliónyi aprópénzből szerzik, amely millió és millió felhasználó zsebéből származik” – spekulált a cég eredményéről Benjamin Joffe, a Plus Eight Star vezetője a Reuters hírügynökségnek adott interjújában. „A közösségi hálózatok építgetése csupán egy lehetséges út az emberek összeboronálására, de ha bevételt akarsz termelni, el is kell adnod nekik valamit. A vállalatnál rájöttek arra, hogy a felhasználók szívesen fizetnek érzelmekhez és szórakoztatáshoz kötődő tartalmakért” – fűzte hozzá. Az ázsiai virtuális vásárlások bő 80 százaléka ilyen tárgyak értékesítéséből származik, a maradékot pedig különféle közösségi hálózatokon használatos profilképek, vagyis avatárok adás-vétele teszi ki.
Apa játszik
Tipikusan keleti sajátosság a reklámok mellőzése: a Tencent Holdings tavaly 1 milliárd dollár bevételt könyvelhetett el, s figyelemre méltó, hogy az óriási összeg csupán 13 százaléka érkezett hirdetési bevételekből. Nem így zajlik az üzleti élet a Facebook vagy a MySpace háza táján, hiszen mindkét cég alapjaiban függ a reklámoktól, bevételük döntő hányadát az oldalakon felbukkanó hirdetések teszik ki. A különbség szembetűnő: míg keleten közvetlenül a felhasználókból igyekeznek profitálni, addig nyugaton marketingeszközökhöz fordulnak a jövedelmezőség biztosítására.
Az eltérő üzleti modellek mögött a Reuters cikke szerint részben az állhat, hogy az ázsiai online hirdetési piac kevésbé fejlett a nyugati marketinghálóhoz képest, mely gyökeresen újfajta profitforrás felkutatására ösztökélte a keleti internetvállalatokat. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk a kulturális sajátosságokról sem: közismert tény, hogy a játékok a világ túlsó felén nagy népszerűségnek örvendenek a felnőttek körében is, míg nálunk és tőlünk nyugatabbra a szórakozás e formáját inkább a gyermeki léttel – rosszabb esetben a gyermeteg viselkedéssel – kapcsolják össze.
Hitelből csillaghajót
Európát sem kell azonban félteni, ha virtuális javakon alapuló szolgáltatásokról esik szó. Márciusban ismertettünk egy gyökeresen új kezdeményezést, mely a svéd MindArk PE AB nevű cég kreatív csapatának műhelyéből pattant ki: pénzintézetet alapítottak saját virtuális világuk, a kitalált Calypso bolygó körül bonyolódó Entropia Universe platform üzleti tranzakcióinak kezelésére. A játokhoz való csatlakozás ugyan teljesen ingyenes, de a különféle szolgáltatások igénybevétele már virtuális pénzbe kerül, amely ugyan megszerezhető a játékban is, de természetesen valódi összegekért cserébe a folyamat jelentősen felgyorsítható. A MindArk a bankalapítással saját kézbe veheti a bankbetétkezelést, a hitelfolyósítást, az online tranzakciókat, és különféle más banki szolgáltatásokat is nyújthat. Fontos tehát hangsúlyozni, hogy itt nem egy játékbankról beszélünk, hanem egy valódi pénzintézetről, amely pontosan ugyanúgy fog tevékenykedni, mint bármely másik bank a világon.
