Pár nappal az után, hogy az Edward Snowdentől származó dokumentumok ismertetésében partnerlapnak számító Der Spiegel újabb anyagokat hozott nyilvánosságra, egy másik partnerlap, a The Guardian is leleplező cikket jelentetett meg, mely szerint a brit nemzetbiztonsági hivatal, a Government Communications Headquarters (GCHQ) tömegesen figyelte meg az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezető médiavállalatainak, lapjainak munkatársait. A dokumentumok szerint a GCHQ a médiacégektől (BBC, Reuters, The Guardian, The New York Times, Le Monde, The Sun, NBC, The Washington Post) megszerzett e-maileket belső hálózatán tesztfeladatok részeként terjesztette.
A lap által ismert anyagokból kiderül, hogy a GCHQ szakemberei egyéb kommunikációs tartalmak mellett a körülbelül 70 ezer elektronikus levelet 2008 novemberében kevesebb mint tíz perc alatt szerezték meg, méghozzá közvetlen módszerrel: az egyik, egy internetes kábelre szerelt megfigyelő eszközük segítségével. Az nem világos, hogy célzott adatlopás volt vagy nem, mivel vittek mindent: a rengeteg pr-levéltől kezdve a szerkesztők és a tudósítók üzenetváltásáig, de alkalmaztak szűrőtechnológiát.
Terroristák, hackerek, újságírók
Az is szerepel a dokumentumokban, hogy a GCHQ a tényfeltáró újságírókra fenyegetésként tekintett, együtt kezelték őket a terroristákkal és a hackerekkel („…journalists and reporters representing all types of news media represent a potential threat to security. Of specific concern are ‘investigative journalists’ who specialise in defence-related exposés either for profit or what they deem to be of the public interest.”). A megfigyelést a „brit Patriot Act”, a Regulation of Investigatory Powers Act 2000 (Ripa) törvény tette lehetővé, mely biztosítja a rendőrök számára a bírói végzés nélküli lehallgatást.
A publikáció után több mint száz brit lapszerkesztő levélben fordult David Cameron miniszterelnökhöz, és a szólásszabadság nevében tiltakoztak a megfigyelés ellen. (Ahhoz a Cameronhoz, aki nemrég, a párizsi terrortámadások után a tömeges megfigyelés kiterjesztését – és például a titkosítás kulcsokhoz való kormányzati hozzáférést – javasolta.)
A GCHQ szóvivője a Guardian cikkét kommentálva elmondta, hogy a hivatal tevékenysége minden szempontból törvényes, megfelel az európai emberi jogi előírásoknak, és ezt az ügynökség működését felügyelő kiterjedt ellenőrzési rendszer is garantálja.
