A legfontosabb amerikai nemzetbiztonsági ügynökség, az NSA (National Security Agency) korábbi vezetője, Keith Alexander tábornok a napokban egy konferencián (FireEye’s MIRCon conference) vitaindítójában beszélt arról, hogy mit gondol az Edward Snowden által kiszivárogtatott információkról, illetve azok fogadtatásáról.
A tábornok súlyos problémaként jellemezte az adatszivárgást, ugyanakkor jelezte, hogy nagy gondnak látja azt – a Snowde által nyilvánosságra hozott dokumentumoktól függetlenül is –, hogy egyre több amerikaiban él az az elképzelés, hogy az NSA valami rossz dolgot csinál. Alexander úgy véli: csak teszik a dolgukat, hogy hazájuk népét megvédjék a terrorista támadásoktól, és minden tevékenységük törvényes módon zajlik. A jelentős titkosszolgálati múlttal rendelkező tábornok szerint teljesen hamis és szenzációhajhász az a megközelítés, amelyik az ország és az USA szövetségeseinek polgárait védő tevékenységet valamiféle káros és gonosz működésnek állítja be. Alexander büszkén emlékezett vissza arra, hogy az NSA-nél eltöltött ideje alatt megelégedéssel töltötte el, hogy munkájával csöndben, a nyilvánosság által nem ismert módon ugyan, de hatékonyan védte meg emberek életét.
Az amerikaiak telefonhívásainak metaadatait rögzítő eljárásra vonatkozó kérdésre annyit mondott, hogy ezt szigorú törvényi keretek között teszik (Foreign Intelligence Surveillance Act – FISA), nem élnek vissza vele, ám ha a terroristákat el akarják kapni, ez az eszköz kiváló és nélkülözhetetlen. Arra is rákérdeztek a konferencián, hogy mi a véleménye arról, hogy egy másik, szintén törvényi felhatalmazással végzett program keretében, nemcsak metaadatokat, hanem gyakorlatilag minden online kommunikáció teljes tartalmát megfigyelhetik és meg is figyelik. Alexander erre azt válaszolta, hogy mindezt csak indokolt esetben teszik meg – ha pl. egy amerikai polgár egy terroristával lép kapcsolatba –, emellett az ilyen információkat kezelő alkalmazottaikat különösen kemény és hosszú kiképzés után engedik csak dolgozni: „Négyszáz órás tanfolyamon kell részt venniük. Ez több, mint amennyire a pilótáink kötelezve vannak.”
Amikor azt firtatták, hogy igen, szükséges a felügyelet és a megfigyelés, de vajon a szövetségesek kommunikációját – mint pl. Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját – miért szükséges lehallgatni, Alexander nagyvonalúan és kitérően válaszolt: ha nem akarunk újabb háborúkat, akkor minden lehetséges információt be kell szereznünk.
Végezetül azt mondta el, hogy a jelen helyzetben, amikor a kiberbűnözés, a kiberkémkedés és a politikai indíttatású kibertámadások korát éljük, a folyamatos képzés mellett csak az adhat biztonságot, ha a kormányzat és az ipari vállalatok minden eddiginél szorosabban együttműködnek biztonsági kérdésekben.
