Romániában épp egy oktatási reformot készítenek elő, és ebben a szekelyhon.ro portál beszámolója szerint az is szerepel, hogy az oktatási minisztérium által decemberben közvitára bocsátott, 5-8. osztályosoknak szóló kerettantervek szerint megszűnne a nyolcadik osztályban eddig kötelező latinóra, kötelezővé tennék a jelenleg opcionálisan választható heti egy informatikaórát.
Az átalakítás ennél sokkal szélesebb körű, de mi most csak erre az egy, tervezett változtatásra koncentráljunk.
Modernnek lenni mindenestül
Egyszer – nem is oly rég – Magyarországon is felmerült a latin tanításának (újra) bevezetése. Ez szerencsére nem valósult meg a tervezett formában. Írom ezt úgy, hogy magam is tanultam egy ideig latint, és az kétségtelen, hogy ha a diák rászánja az időt, és közben keményen fogják, akkor akár a latin alapszinten való elsajátítása is jelentős mértékben megkönnyíti a modern európai nyelvek megtanulását. Ugyanakkor magam sem pártolnám a pedagógiai időkerék visszafordítását, hiszen nem véletlen, hogy a nemzeti öntudatát épp kiépítő magyar társadalomban a 19. század végén lángolt fel egy nagy vita, melynek tétje az volt, hogy a korábbi klasszikus műveltségeszményt egy modernnel kell-e felváltani, hogy megfeleljenek a kor kihívásainak – nem kevéssé lebutítva: az volt a tét, az iskolákban a hagyományos lating-görög nyelvoktatás maradjon, vagy pedig a modern európai nyelvek oktatása legyen a meghatározó. A kiváló pedagógus, Kármán Mór erről így írt 1909-ben:
Az első ok általános természetű, olyan, mely minden modern nemzetre nézve érvényes. A müveltségnek mai fokán ugyanis lehetetlen a többi népek szellemi mozgalmai elöl teljesen elzárkózni. Igy némikép erkölcsi szempontok is követelik, hogy a tanuló az iskolában legalább azt a képességet szerezze meg, hogy át tudja gondolni és meg tudja érteni idegen népek lelki életét is. Még pedig, minthogy nem tudjuk elöre, hogy specaliter mely néppel fog növendékünk érintkezni, nem lehet az a törekvésünk, hogy kizárólag egy bizonyos nép szellemi életébe vezessük be a gyermeket, hanem arra kell őt képesítenie, hogy egyáltalán más népek szellemi életét össze tudja vetni a magyarral.
Mindebből az érezhető, hogy Kármán, ahogy a többi, az oktatás megújítását célzó nevelési szakember, egy új világ új környezetére való felkészítés híve volt. Nem vetették el a klasszikus műveltség és oktatást erényeit és eredményeit, „csak” arra hívták fel a figyelmet, hogy az annak idején megfelelő és korszerű elvek korukra, a nemzetállamok korára avíttá váltak, így változtatni kell.
Lépni kell
A latin kiemelt helye két okból kérdéses a 21. század tömegoktatásában. Egyrészt azért, mivel bár a latin volt a műveltség közvetítő nyelve évszázadokon át, ezt a szerepét már rég elvesztette, ma a lingua franca egyértelműen az angol, illetve az angol változatai, ráadásul nemcsak európai, hanem globális keretekben is. Márpedig egy nyelv nem öncélúan működik, hanem azért létezik, hogy lehetővé tegye a kommunikációt.
A másik, a latin ellen szóló érv, hogy korunk életét alapvetően a legszélesebben vett informatika határozza meg, mindennapi tevékenységeinknek ma már nincs olyan része, ahol ne lenne jelen. És történetileg úgy alakult, hogy az informatika lingua francája is az angol lett – ez tény, így az angol nyelv tudása meghatározó, hogy ne mondjam: elvárás.
Vagyis a román minisztérium terve teljes mértékben korszerűnek tekinthető, bizonyos szempontból saját nemzeti mitológiájukon is túllépő modernista lépés, mely a diákok globális versenyképességét erősítené.
Ahogy a székely portál írja, az új szabályozási rendszer végleges formája a közvita során alakul ki, a szakmai szervezeteknek és pedagógusoknak január 23-ig van lehetőségük véleményezni a kerettanterveket . „Az oktatási minisztérium szándéka, hogy már ősztől bevezethesse a kerettanterv valamelyik változatát, esetleg egy köztes megoldást azokból. Ezt természetesen a cikluskezdő, 5. osztálytól alkalmazná majd” – nyilatkozta Hargita megye magyar főtanfelügyelője.
