A norvég Opera Software bejelentette, hogy elhagyja a maguk által fejlesztett Presto böngészőmotort és hamarosan WebKitre motorra vált.

Ezzel a lépéssel háromra csökken azon csoportoknak a száma, akik széles körben használt böngészőmotorokat készítenek. A Mozilla – szabad szoftverként elérhető – Gecko motorja mellett a zárt Internet Explorer motor és a nyílt forráskódú WebKit maradt. Ugyanezek a fő versenyzők a mobil platformon is.

Eddigi eredmények

A Presto egy könnyű, gyors és a szabványkövető böngészőmotor, amelyre kizárólag az Opera épített termékeit.

Bár az asztali rendszereken – egy-két régiótól eltekintve – sohasem volt képes 10% feletti részesedést elérni, a mobil területen a legelterjedtebb alternatív böngésző, s a cég által kínált testreszabási szolgáltatásokkal élve, sok más gyártó termékében is az Opera a beépített böngésző. Ennek megfelelően az asztali számítógépen történő Opera-használat inkább különcségnek, az innovatív megoldásokért rajongó techie-k játékszere. Ezzel ellentétben az Opera mobilos alkalmazásai sokkal népszerűbbek, és sok-sok telefon-felhasználóhoz eljut a hír, hogy érdemes telepíteni és használni. Ezt jól példázza, hogy a mobil böngészőt minden negyedik mobil eszközről internetező is használta egy évvel ezelőtt. Azóta persze változott a világ, és a az eszközgyártók kíméletlenül darálják be a mobil fronton az alternatív böngészőket. Vagy csak elég jó már a beépített böngésző is? Mindenesetre világszinten az Opera böngészői 16% körüli részesedést tudhatnak magukénak a StatCounter szerint.

Bár a StatCounternél nem látszik, de a Net Applications felméréséből sejthető a választ. A csökkenés oka nem a böngészővel hozható összefüggésbe, hanem inkább a telefonplatformmal. A jól teljesítő Opera-változat a Mini, amely tipikusan a feature phone-ok, azaz a nem okostelefonok nélkülözhetetlen kiegészítője, ha mobilos internetezésről van szó. Az okostelefonok térnyerésével csökken az Opera részesedése.

Érdekes adat, hogy a Net Applications kimutatása szerint az asztali böngészők 88%-nyi részesedést birtokolnak a mobilos böngészőről folytatott internetelérés 12%-ával szemben. Egy évvel ezelőtt ez a szám 10% körül volt. A mobil eszközök egyre kényelmesebbé válásával és a mobil adatcsomagok árának csökkenésével azonban ez a növekedés fokozódik, és a mobil eszközön internethez csatlakozó felhasználók számának növekedési üteme meghaladja az asztali gépekkel internethez csatlakozó felhasználók növekedését. A Morgan Stanley tanulmánya szerint a fordulópont 2014-ben jön el amikor már több mobilos internetező lesz.

A fentiekből már látható, hogy a jövő szempontjából a mobilvilágban való részvétel és részesedés kiemelten fontos az Opera számára is. Az Opera WebKitre váltása talán a mobiltelefonos részesedés megőrzésével és növelésével járhat, és –a talán nem annyira sikeres – asztali hátrahagyását eredményezheti majd. Ezt előrevetíti az a tény, hogy az Opera első WebKites böngészője tabletra érkezik majd.

Előnyök és hátrányok

A váltás vitathatatlanul jár előnyökkel, amelyek például a nyílt forráskódból erednek. Mindenki, aki hozzájárul a kódhoz vagy a közösség munkájához, a többiek számára értéket teremt, mindenki számára érezhető előnyöket hoz. Mivel az Operának nem önerőből kell mindent kifejleszteni, koncentrálhatnak olyan funkciókra, amelyek a felhasználók kényelmét vagy a megkülönbözhetőséget szolgálják. Beállni a webkites sorba azt is jelenti, hogy csökken azoknak ez egyedi tulajdonságoknak száma, amelyek miatt az emberek az Operát választják. Pont úgy, ahogy az Androidot kínáló készülékgyártók megkülönbözhetősége csökkent az Android platform kiterjedt alkalmazásával. Így a motor köré épített felhasználói felületre és kiegészítő funkciókra kell koncentrálni a norvég szoftverkészítőnek.

A WebKit szekerét elsősorban az Apple és a Google tolja, s amíg az Opera érdekei egybeesnek a két gigászéval, addig minden rendben van. Azonban eltérő konstrukció, igények esetén az Opera igényei háttérbe szorulhatnak a többi hozzájárulóval szemben.

Hogy a történet jó vagy rossz véget ér, majd az idő eldönti, ám az Opera optimizmusát nem mindenki osztja. Robert O’Callahan, a Firefox és más Mozilla termékek szívét adó Gecko megjelenítőmotor fejlesztője így kommentálta a történteket:

„Az Opera böngészőmotorjának váltásáról szóló hírek elszomorítóak. Ez egy szomorú nap a Web számára” – jegyzi meg a fejlesztő, majd hozzáteszi: „Az Opera hatása a webes szabványokra drámaian csökkenni fog, különösen akkor, ha mást szeretnének csinálni mint – a WebKit motor fejlesztését vezető – Apple és Google. Nagy veszteség ez a web számára és böngészőmotorok sokszínűségének csökkenését vonja maga után, legfőképpen a mobil eszközökön. Ez azt is jelenti, hogy a Mozilla munkája még fontosabb lesz a jövőben, hiszen a négyszereplős böngészőmotor-piac háromszereplőssé fogyatkozik. Ráadásul ez a lépés a webkites monokultúrát erősíti, amely nehezebbé teszi a Mozilla számára a webes szabványok népszerűsítését a WebKitre kódolással szemben.

Néhányan csodálkozhatnak, hogy miért is van szükség ennyi böngészőmotorra: a WebKit nyílt forráskódú, szóval mindenki együtt dolgozhat és teheti elérhetővé a munkáját – miért is lenne ez rossz? – kérdezhetik.

A webes szabványok elveszíthetik minden jelentőségüket és a szabványosítási folyamatot felülbírálhatja a WebKit projektdöntései és a belső harcok. A WebKit hibái a szabvány részeivé válhatnak, mert nem lesz módja a fejlesztőknek, hogy több böngészőmotor alatt ellenőrizzék: a nem várt viselkedés hiba vagy szabvány szerinti működés. Ez nem a legrosszabb végkifejlet – egy zárt forráskódú motor győzelme rosszabb lenne –, de távolabb kerülünk a nyílt web céljaitól, amiért eddig is kiálltunk.”

Végszó

Az Opera váltása WebKitre kétélű fegyver. A böngészőmotor páratlanul komplex alrendszere a mai modern böngészőnek. A már meglévő, szabványkövető motor használatával a fejlesztésének terhétől megszabadul a norvég Opera Software ASA, s erőforrásait a motor köré épített böngészőszolgáltatások fejlesztésére fordíthatja. Viszont ezzel együtt a kis cég függősége és a kitettsége növekszik a nagy cégekkel szemben, akik nagyon súllyal esnek latba a web jövőjének meghatározása során.

Ezzel párhuzamosan a Mozillán megnő a nyomás, hogy hogyan is ülteti át a nyílt webről alkotott vízióját a gyakorlatba, s hogyan lesznek a Mozilla-tervekből mindenki által elfogadott szabványok. Természetesen a kialakuló helyzet jobb, mint a szabványt nem követő IE6 időszaka és az első böngészőháború volt, de független szereplőként fontos, hogy az anyagi érdekektől mentes szempontok is figyelembe legyenek véve az internet jövőjének érdekében.

A Mozilla számára érdekes kérdés lehet, hogy miért vonzóbb a fejlesztőknek a WebKit, mint a Gecko, ha az böngészőmotor újrafelhasználásáról van szó.

Az Opera-felhasználók pedig talán tehetnének egy próbát a Firefoxszal, a mobil  Firefoxszal (Androidon) vagy az Operához leginkább hasonlító „mindent bele” internetcsomaggal: a SeaMonkey-val.