Az informatikai fejlesztésé a jövő, enélkül ma a világban senkinek nincs jövője, nem lehet előre haladni – hangsúlyozta Pintér Sándor belügyminiszter a Távmeghallgatás, valamint tárgyalótermi kép- és hangrögzítés a bíróságokon című konferencián.
A miniszter felidézte: már 1985-ben, Pest megyei főkapitány-helyettesként részt vett különböző informatikai megoldások rendőrségi bevezetésében, 1994-ben pedig, amikor már országos rendőrfőkapitány volt, az ORFK-n dolgozták ki a távmeghallgatást lehetővé tévő technikát. Hozzátette: a kezdeményezés azonban kudarcot vallott, az akkori jogi és bírói vezetők azzal utasították el az alkalmazását, hogy ez a lehetőség nem szerepel a büntetőeljárási törvényben. Ha akkor bevezetik a távmeghallgatás intézményét, ebben a világ élvonalában lehetett volna Magyarország – mondta Pintér Sándor.
A miniszter közölte: amíg más országokban jelenleg tízezres nagyságrendben alkalmazzák a távmeghallgatást, Magyarországon huszonegy év elteltével csak arról van szó, hogy miként lehet bevezetni. Beszélt arról is, hogy tárcája, a rendőrség és az informatikusok dolgoztak ezen, be is került a büntetőeljárási törvénybe a lehetőség, mégis csak kevés esetben alkalmazzák. Pintér Sándor beszélt arról is, hogy novembertől az új szabályok kiszélesítik a zárt távközlési hálózaton történő tárgyalás lehetőségeit, és reményét fejezte ki, hogy ez felgyorsítja ezen informatikai lehetőségek egyre tágabb körű alkalmazását. Kitért arra is, hogy 2014 augusztusától a kormányzati informatikai fejlesztések a Belügyminisztériumhoz kerültek. Ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy az államigazgatás területén jelentős fejlesztések lesznek, a technikai fejlesztésekért pedig a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. felel majd.
A távmeghallgatásokról, távtárgyalásokról szólva Pintér Sándor megjegyezte: az országra nehezedő migrációs nyomással kapcsolatban ezeket már alkalmazták, ami mintaként szolgálhat a későbbiekben arra, hogy miként küzdhetők le a földrajzi akadályok az informatika segítségével. További fejlesztéseket sorolva a miniszter megemlítette: a főváros kísérleti jelleggel decembertől bevezeti az elektronikus utazási jegyet, a Belügyminisztérium pedig januártól szeretné bevezetni az elektronikus személyi igazolványt, amelyhez a későbbiekben hozzákapcsolnák az elektronikus aláírás lehetőségét.
Bírósági fejlesztések
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által szervezett tanácskozáson a szervezet elnöke, Handó Tünde felidézte: hivatala informatikai fejlesztéseinek eredményeként bevezették az elektronikus panasz 24 órás beadásának lehetőségét, elérhető az ügyfelek számára a pertartam-kalkulátor, új szolgáltatásként megjelent az eljárásokkal kapcsolatos sms- és e-mail-értesítés, lehetővé vált az elektronikus fizetés az eljárásokban, és elektronikusan is benyújtható a kereset.
A bírósági informatikai fejlesztések következő célkitűzésének nevezte a vezető a távmeghallgatás elterjesztését, amelynek előnyei közé sorolta, hogy költséghatékony, csökkenti a munkaterhet, gyors és hatékony, a tanúknak nem szükséges utazniuk, akár más országból is meghallgathatók. Elmondta: 2012-ben 17, 2013-ban 62, tavaly pedig 77 alkalommal volt a bíróságokon informatikai hálózaton keresztül történő meghallgatás.
Elrettentő a lemaradás más európai uniós országokhoz képest – mondta el Handó Tünde, példaként Ausztriát és Hollandiát említve. Előbbiben 2013-ban 10 500, utóbbiban 2014-ben 50 ezer ilyen meghallgatás történt. Az OBH elnöke beszámolt arról is: a Széchenyi 2020 európai fejlesztési tervekben lehetőség adódott számukra és a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó szervek számára, hogy fejlesztési forrást kapjanak. Közölte, ez hozzásegítheti a bíróságokat a 2012-ben kitűzött azon stratégiai célok eléréséhez, hogy az ítélkezés legyen hatékonyabb és időszerűbb.
