Vagy összeomlott a választási informatikai rendszer, vagy nem

Az index.hu mai tudósítása nagy vihart kavart (azon a napon, amikor a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium bejelentette, hogy Európában egyedülálló informatikai szolgáltatást indít a kormány), mivel azt írták meg, hogy információik szerint a Fővárosi Választási Iroda (FVI) körlevélben értesítette a budapesti kerületek jegyzőit arról: nem működik a kifejezetten választási célra kiépített országos informatikai hálózat, a Nemzeti Választási Rendszer. A portál szerint a működésképtelen rendszer miatt az FVI bejelentette, hogy az országgyűlési választások lebonyolítását végző önkormányzatok a napokban felmerülő feladataikra ismét igénybe vehetik az elmúlt négy években teljesen elkülönített, elvileg már kizárólag közigazgatási céllal működtetett hálózatokat.

Ez azt jelenti, hogy a jelöltállítással kapcsolatos adatokat és a jelöltek által leadott ajánlások valódiságát az okmányirodák számítógépein az ASZA (anyakönyvi szolgáltató alrendszer) hálózatán kell leellenőrizniük. Az egy-egy párt jelöltje által leadott minimum ötszáz, de sok esetben több ezer aláírás, amelyet 72 óra alatt kell végigfuttatni a hálózaton, a következő napokban várhatóan komoly torlódást okoz az okmányirodák működésében, ahol eleve kevesebb munkaállomás van, mint a választási irodákban.

Védekezés

Ezeket az állításokat a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-nek kiadott közleményében igyekezett cáfolni, amikor emlékeztetett arra, hogy az idei négy választáshoz (országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati) az NVI az eddigi választásokkal teljesen megegyező módon biztosítja a területi végpontok számára a már korábban kiépített anyakönyvi szolgáltató alrendszert, valamint az okmányirodai hálózatot és a hozzá kapcsolódó egyéb informatikai eszközparkot. Az említett két informatikai infrastruktúra ahogy az eddigi választások során minden esetben kiegészítő jelleggel lát el választási feladatokat: „A négyévente sorra kerülő választások sorában most először épül ki az eddigi infrastruktúrákat kiegészítő új hálózat és először kapnak választási célra szánt további munkaállomásokat a választási irodák” – közölte az NVI.

Ez ugyan nem konkrét válasz, de az is szerepel az NVI közleményében, hogy a nemzeti választási rendszer működőképes, és ennek megfelelően látja el a választási folyamatból származó újabb és újabb feladatait. „Ezt jól bizonyítja, hogy egy nap alatt 2600 jelöltbejelentést fogadott a rendszer, több mint 360.000 ajánlóív kiadására került sor a közreműködésével” – írták.

Bürokratikus és homályos magyarázat

Az NVI közli, hogy a jogszabály kimondja, hogy az öt vagy kevesebb szavazókörrel rendelkező településeknek eleve az anyakönyvi szolgáltató alrendszeren kell elvégezniük a választási feladatokat, de kérelem alapján amire több példa volt az elmúlt hónapokban az NVI elnöke jóváhagyhatja, hogy ennél nagyobb települések is ezen a hálózaton végezzék el választási feladataikat.

Az újonnan kiépítendő rendszert a végponti települések fokozatosan veszik igénybe. A 2011 végén megszűnt Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat helyett létrehozott biztonságosabb és nagyobb kapacitású hálózatba, a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatba integrált végpontokat a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. már kivétel nélkül kiépítette az új helyszínekre – hangsúlyozta az NVI.

Mindehhez hozzátették: az elmúlt három évben fontos változások történtek a választási rendszerben. Az egyik legfontosabb az új jogszabályok hatályba lépése, „ami jelentős igazgatási és informatikai feladatokat okozott”. A választási jogszabályok módosulásait az igazgatási feladatokon kívül informatikai alkalmazásokkal is „le kellett követni” – írták.

Azóta történt

Előzmények