Laufer Tamás
Május 9-én tartotta minden eddiginél izgalmasabb elnökválasztó gyűlését az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). Nemcsak a jelöltek szokatlanul nagy száma jelentett meglepetést (Budafoki Róbert – T-Systems, Hegedűs Gábor – Kancellár.hu, Laufert Tamás – Racionet, az IVSZ jelenlegi elnöke, Papp Péter – Kancellár.hu, illetve Papp István – Microsoft Magyarország). Azt már eleve sokan nem értették, hogy a Kancellár.hu két vezetője miért indult egymás ellen, de ez a probléma megoldódott Papp Péternek még a közgyűlés előtti visszalépésével. Ám a gyűlésen is lázasan folytak az egyeztetések, és a tagság nagy meglepetésére Budafoki Róbert és Hegedűs Gábor a szavazás előtt bejelentették, hogy nem indulnak. Így ketten maradtak, és a tagok végül 76:58 arányban a régi elnöknek, Laufer Tamásnak szavaztak újra bizalmat.
A közgyűlés új elnökségi tagokat is választott a méret szerinti tagozatoknál és az általános elnökségben is. A méret szerinti tagozatok új vezetői: Veres Zsolt (IBM) multi tagozat, dr. Schvarcz Zoltán (XAPT) nagyvállalati tagozat, Ghymes Balázs (Answare) kkv tagozat, valamint Vicze Gábor (Econet) mikro tagozat. Általános elnökségi tagnak Bojta Jánost (TCORGAN Kft.), Vinnai Balázst (IND) és Budafoki Róbertet (T-Systems) választották.
De hát mi is a tét?
Az elnökséget és programot választó közgyűlésén az iparági szövetség egyik beszámolójában a következő mondat olvasható: az elkövetkező években egy ország sikerének, a globális versenyben való helytállásának fundamentuma, hogy mennyire veszi komolyan az információtechnológiát, az infokommunikációt. A globális fejleményeket, az európai erőfeszítéseket és a környező országok törekvéseit látva, talán nem túlzás azt állítani, Magyarországnak fordulatra van szüksége, ha nem akar végzetesen lemaradni. Lépést kell gyorsítani az IT szektor regionális versenyében, ugyanis a fundamentum itt-ott már megroggyant.
2008-2011 az iparág számára a csönd évei voltak, a kormányváltáskor bemutatott stratégiát sajnos hamar elsöpörte a túlélést megcélzó napi költségcsökkentő, leépítő válságkezelés, a megrendelések drasztikusan csökkentek, a pénzügyi források elapadtak, a multik pedig behúzták a vészféket, néhányan közülük el is hagyták az országot, vagy minimumra állították működési szintjüket. A hazai cégek elsősorban a belföldi megrendelésekre voltak beállítva, és így nehéz helyzetbe is kerültek a beruházások, fejlesztések visszafogása miatt, külföldi munkákat tapasztalat hiányában nem voltak képesek vállalni.
A 2012-es évben – az IVSZ eddigi vezetőinek értékelése szerint – az iparág végre megmozdult, elérte azt, hogy a gazdaságban betöltött súlyának és méretének megfelelő szintű képviseletet kapjon a kormányzatban, a Magyar Növekedési Terv 10 stratégiai területe közé pedig mindhárom általuk képviselt ágazat (elektronika, informatika, távközlés) bekerült. Értékelésük szerint a kormányzat fontosságának megfelelő helyen kezelte a mérnök- és informatikusképzést valamint a szakember-utánpótlást: a természettudományos és informatikusképzés a közoktatásban egyértelmű prioritássá vált, a NAT-ban a digitális készségek fejlesztése hangsúlyossá vált. Beszámolójukban kifejtették, hogy az IVSZ harcos fellépésével és aktív szerepvállalásával sikerült meghiúsítani a 2012 decemberében meglebegtetett tervezetet, amely 2013-ban a műszaki, informatikai és természettudományos területeken az oktatásban jelentős keretszám csökkentést eredményezett volna.
Szerepeltetik még a beszámolóban, és a következő időszakra kiemelt témaként ajánlják a gazdaság egészében tapasztalható „agyelszívást”, friss diplomás IT-szakembereink elvándorlásának megállítását. A már egyébként is meglévő súlyos szakemberhiányt tovább erősíti ez a sajnálatos tendencia. A szakemberhiány gátolja a multinacionális cégek azon törekvését, hogy termékeik gyártását a kulturális nehézségek miatt a távol-keleti térségből régiónkba hozzák vissza, így ez gazdaságunk egészére vonatkoztatva is rendkívül negatív következményekkel jár.
Erőteljesebb fellépésre lenne szükség
Az IVSZ működésében azt tapasztaltuk több állami projekt kapcsán, hogy nem sikerült hangsúlyosan érvelni olyan fontos szakmai kérdéseknél, ahol a szövetség véleménye akár döntő is lehetett volna. Gondoljunk csak az e-útdíjra, az állami mobilszolgáltató bukására, telekom közműadó mértékére, a pénztárgéphálózat fejlesztési ütemezésének problémáira.
A mostani közgyűlés egyik kérdése az volt, melyik szempont kap hangsúlyosabb szerepet az érdekképviselet területén: kkv vagy multi, kormányközeli vagy kritikus, informatika vagy telekom, egyszemélyi vagy kollektív vezetés? A most megválasztott elnök személye több kérdésre is sejteti a választ.
Az IVSZ első számú feladata igazából az lenne, hogy a széles nyilvánosság előtt szinte naponta mondja el véleményét az éppen aktuális témák társadalmi vitájában és a különböző állami döntések folyamatában. Például arról, hogy milyen infokommunikációs megoldásokkal lehetne a gazdaságot, közigazgatást, egészségügyet, oktatást, szabadidőt hatékonyabbá tenni. Az is előrelépés lenne, ha nyilvános információkat küldenének a társadalom felé, milyen fejlesztéseket, milyen forrásokat lehetne az ország fejlődésének szolgálatába állítani. Bemutatnák a különböző „Best practice” választékot a fejlett államok fejlesztéseiből, irányt és választékot kínálnának a döntéshozóknak. Elvárás lenne az is, hogy szigorúan ügyeljenek arra, hogy a különböző állami pénzek jó kezekbe kerüljenek, a közbeszerzések és az uniós források átláthatóak és igazságosan elérhetők legyenek. No és erősen lobbizni is kellene az iparági szereplők gazdasági esélyegyenlőségéért, beleértve ebbe a körbe a még itt lévő multikat, valamint a hazai kis- és középvállalkozásokat.
A kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Laufer Tamás programjában is kiemelte az „aktív és élő” kormányzati érdekérvényesítést, feltehetőleg olyan lépésekre gondolt, mint amikor a közelmúltban az IVSZ elnökeként a szervezet nevében keményen kritizálta az informatikaoktatás átalakításának terveit, illetve a pénztárgépek online hálózatba kapcsolásának ütemtervét.
